Büszkés-diós rácsos

Maradt még büszkém, és mivel nem valami édes fajta (vagy talán kissé éretlenül szedte le a büszkés bácsi), mindenképp valamilyen édességhez akartam felhasználni. Linzertésztás süteményt nem mostanában sütöttem, ezért most megint erre a fajta tésztára esett a választásom – amúgy is nagy kedvenc. :) A meggyes rácsos sütit vettem hozzá alapul, de megbolondítottam egy kis dióval. Alig vártam, hogy megkóstolhassam, annyira jól mutatott a tepsiben már nyersen is. :D Úgy érzem, nagyon jó ötlet volt dióval kombinálni, mert bár ez így cseppet sem nyárias jellegű sütemény, én bármikor meg tudnám enni, annyira jól sikerült. :) De nem csak én dicsértem meg magamat, hanem az egész család is. Márpedig az az igazi elismerés, ha másoknak is éppen úgy ízlik, mint nekem. :)

Hozzávalók 20x30 cm-es tepsihez

Tésztához:
40 dkg finomliszt
15 dkg vaj
10 dkg cukor
1 mk. sütőpor
2 tojás
kb. 6 dkg tejföl

Töltelékhez:
80 dkg büszke
13 dkg cukor (vagy a gyümölcs édességétől függően)
2 dkg vaníliás cukor
1 tk. őrölt fahéj
2 cs. tejszínes pudingpor vagy 8 dkg étkezési kukoricakeményítő
10 dkg dióbél
3 dkg finomítatlan nádcukor

elkészítés:

1. A sütőporral, cukorral, vaníliás cukorral vegyített lisztet elmorzsoljuk a kis kockákra vágott, hideg vajjal, hozzáadjuk a felvert tojást, a tejfölt, és sima felületű tésztává gyúrjuk.
2. A tésztának kicsivel több, mint a felét 3-4 mm vékony, 20x30 cm-es téglalapra kinyújtjuk, a kivajazott, liszttel hintett tepsibe fektetjük, és a felületét villával több helyen megszurkáljuk. Nejlonzacskóba húzva hűtőbe tesszük.
3. A többi tésztát a tepsi méreténél kicsit nagyobbra nyújtjuk, kb. 1 cm széles sávokra vágjuk, és tálcára téve, folpackkal betakarva szintén hűtőbe tesszük annyi időre, amíg a tölteléket elkészítjük.
4. A diót késes aprítóval durvára daráljuk, 7 dkg-nyit zsiradékmentes serpenyőben enyhén megpirítunk és félretesszük. A többi diót elkeverjük a nádcukorral.
5. A töltelékhez a megmosott, lecsepegtetett büszkét lábasba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, és puhára főzzük. Őrölt fahéjjal ízesítjük.
6. Kiveszünk egy keveset a levéből, csomómentesre keverjük a pudingporral/keményítővel, és besűrítjük vele a gyümölcsöt. Langyosra hűtjük.
7. A lehűtött tésztát megszórjuk pirított dióval, elosztjuk rajta az egrespudingot, majd a félretett tésztasávokkal berácsozzuk a süteményt. A tészta tetejét megszórjuk a cukros dióval.
8. A süteményt előmelegített sütőben világosra sütjük, majd a sütőből kivéve, a tepsiben hagyjuk kihűlni. Felszeleteljük és porcukorral enyhén meghintve tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: 45-50 perc

Egreslepény

Pár hete beszélgettük a Kutyafüllel, hogy mindketten gyerekkorunkban ettünk utoljára büszkét. Bár ez a gyümölcs egyikünknek sem tartozott a kedvencei közé, de ha jó érett és édes volt, akkor én pl. szívesen eszegettem belőle. Ha jól rémlik, egyetlen olyan alkalom volt, amikor nagyobb mennyiséget termeltem be belőle, és talán éppen ezért is olyan emlékezetes apai nagymamám öreg-kishomoki büszke bokrának termése. :)
A vonzás törvénye most is működött, és a köszmétére való emlékezés után nemrégiben egy kedves barátnőm érdeklődött nálam, hogy kell-e büszke. Kell, hát! :D Megkaptuk a termelő telefonszámát, és a megbeszélt időpontban mentünk a gyümölcsért. A vicc az egészben az, hogy a büszkés bácsi szinte pont a mi telkünk melletti kiskertben termeszti a piacra szánt terményeit, mégis ilyen kerülőúton sikerült hozzájutni a gyümölcshöz. Most már tudjuk, hogy csak a szomszédba kell átmennünk, ha pl. őszibarackot vagy egyebet szeretnénk. :)
No, de hogy a sütiről is írjak valamit: a recept szintén a gyerekkoromhoz kötődik, ui. az Édességek c. könyvben található, amit kamaszként áhítattal lapozgattam. Akkor persze nem éppen ezen a lepényen akadt meg a szemem, de felnőttként pontosan emlékeztem rá, hogy ebben a könyvben van egy büszkés sütemény. Az is érdekes, hogy most szinte pont ott nyílt ki a könyv. Nagyon meg akarta süttetni magát a lepény, az már biztos. :D Sajnos a töltelék hozzávalóinak mennyisége hagyott némi kívánni valót maga után, ezért azon változtatni kellett. Bár ez a büszke messze nem volt olyan édes, mint az a gyerekkori, mégis egy nagy tálca finom, kellemesen savanykás, szaftos, nyáriasan üde sütemény lett a végeredmény. :)

Hozzávalók 42×34 cm-es tepsihez:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
1 citrom reszelt héja
3 dkg cukor
½ mk. só
1 tojás
2 dkg friss élesztő
kb. 1 dl tej
kevés vaj a kelesztéshez és a sütéshez

a töltelékhez:
1 kg egres (nálam piros)
10 dkg zabkekszből nyert morzsa
2 ek. finomítatlan nádcukor (vagy a gyümölcs édességétől függően)
22 dkg vaj
18 dkg porcukor
egy csipet só
6 tojás
7,5 dkg finomliszt
2,4 dl habtejszín

elkészítés:

1. A tésztához a tálba mért liszt közepébe morzsolt élesztőhöz adunk 1 dkg cukrot, simára keverjük  a langyos tejjel, és annyi lisztet dolgozunk hozzá, hogy nokedlitészta állagú legyen. Letakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a többi cukrot, a sót, a reszelt citromhéjat, felvert tojást, és megdagasztjuk. Kevés vajjal kikent tálban, letakarva negyedórát pihentetjük.
3. A tésztát kb. 3 mm vastagságúra és tepsi méretűre nyújtjuk, majd kibéleljük vele az alaposan kivajazott, liszttel behintett tepsit. Újabb negyedórát pihentetjük.
4. A puha vajat habosra kavarjuk a porcukorral, beledolgozzuk a tojásokat, majd a sót, a lisztet és a tejszínt.
5. A tésztára rászórjuk a kekszmorzsát, elosztjuk rajta a kicsumázott, megmosott, lecsöpögtetett gyümölcsöt, megszórjuk nádcukorral, és rásimítjuk a vajas-tojásos masszát.
6. A süteményt előmelegített sütőbe toljuk, készre sütjük, majd a tepsiben hagyjuk kihűlni. 20 szeletre vágva, tálcára rendezzük.

sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. sínen)
sütési idő kb. 45 perc

 

 

 

 

Háromféle hagymás-tejfölös csirkemell kukoricával

A legtöbb háziasszony a gyorsan elkészíthető ételek híve – én is. Ez a fogás éppen ilyen. :) Még csak klopfolni sem kell a csirkemellet, és a szeletelés is gyorsabban megoldható azon a módon, ahogyan az ebben a receptben szerepel. Egyforma medalionokra szelni a húst ui. szerintem könnyebb, mint lapjában csinálni ugyanezt, és így helyes kis szeletkéket kapunk. A főzés többi lépésével is ripsz-ropsz megvan az ember lánya, és fél órába se telik, hamar az asztalon gőzölöghet a finom ebéd vagy a vacsora. Az ízesítésnek pedig csak a fantáziánk szabhat határt. Én ezúttal háromféle hagymával és zöldpaprikával készítettem – utóbbi különösen jó ízt adott az ételnek. :)
A poén az, hogy nem csak az étel készült gyorsan, hanem a fotózás is turbósebességgel történt – így történhetett az, hogy összvissz 12 kép készült. :D Márpedig ez nálam igen alacsony szám. :D

Hozzávalók 4 személyre:

1 egész (55-60 dkg) csirkemellfilé
1 fej fehér hagyma
1 szál póréhagyma
2 zöldpaprika
6 gerezd fokhagyma
Provence-i fűszerkeverék
őrölt szerecsendió
őrölt fekete bors
só
5 púpozott ek. tejföl
5 ek. kukorica
1 ek. teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1,5 dl víz
1 evőkanál szilárd mangalicazsír

elkészítés:

1. A húst a filére merőlegesen 0,5 cm vastag medalionokra szeljük, és mindkét oldalukon meghintjük kevés borssal és sóval.
2. A félbe- majd vékonyra vágott fehér hagymát a felkarikázott zöldpaprikával együtt a felforrósított zsíron kissé megpirítjuk.
3. Hozzáadjuk a felaprított fokhagymát, a vékony karikákra szelt pórét, és rövid ideig dinszteljük.
4. A hagymás alapon körkörösen elrendezzük a hússzeleteket, megszórjuk ízlés szerinti mennyiségű szerecsendióval, a fűszerkeverékkel, és miután az egyik oldaluk kissé megpirult, átfordítjuk, és a másik oldalukon is pirulásig sütjük.
5. Megszórjuk tönkölyliszttel, átforgatjuk, majd hozzákeverjük a tejfölt és a vizet. Addig forraljuk, hogy a leve kissé besűrűsödjön.
6. Belekeverjük a kukoricát, és tetszés szerinti körettel (pl. főtt tésztával, nokedlivel, krumplipürével, rizzsel, sült krumplival vagy tócsnival) együtt tálaljuk.