Elmondhatom, hogy ez a hosszú nevű leves lett az egyik legnagyobb kedvencem a gyümölcskrémleveseim közül. :) Nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog ízleni, már csak azért sem, mert a birsalma nem tartozik nálam az imádom-kategóriába, ha gyümölcsről van szó.
Mivel a birsalmafánk a betegsége ellenére is sok termést hozott, ill. a tény, hogy ez a mi fánk, a leszedett gyümölcsből a magunk számára is félretettem néhány darabot. És ha már így esett, nem lett volna szívem addig várni a felhasználásukkal, amíg már annyira megérnek, hogy több lesz bennük a rossz rész, mint az ép. Gyorsan ki kellett hát találnom, mi mindent készítsek belőle.
Miután az el nem ajándékozott birsalma kis részéből süti lett, a maradék gyümölcs másik hányadának szintén kis részéből levest terveztem főzni. Birsalmából úgysem csináltam még soha, de sejtettem, hogy így azért jobban el fog fogyni, mintha mondjuk birsalmasajttá lényegítettem volna.
Több receptet is átolvastam, végül a leveshez szánt kiegészítők miatt az egyik leírás annyira megtetszett, hogy amellett maradtam – némi módosítással, persze. A levest tej és tejszín helyett kókuszkrémmel készítettem – egy korábbi levesemnél nagyon szerettem így –, valamint több gyümölcsöt használtam fel hozzá. A grízgombócon és a diós morzsán alig alakítottam, de a szirupon igen – gránátalmaszirup helyett citromlével készült.
A leves, ahogy azt már feljebb beharangoztam, egyszerűen imádni való – a birsalma különleges íze nagyon jól harmonizál a kókusztejszínnel. Tudtam én! :D A gombóc és a szirup pedig már csak hab a tortán, akarom mondani a levesen. :D Még Anya is dicsérte, pedig nem szereti a birsalmalevest. :)
Melegen vagy hidegen tálalva egyaránt nyerő. :) Vigyázat, nagyon laktató! ;)
Mivel a birsalmafánk a betegsége ellenére is sok termést hozott, ill. a tény, hogy ez a mi fánk, a leszedett gyümölcsből a magunk számára is félretettem néhány darabot. És ha már így esett, nem lett volna szívem addig várni a felhasználásukkal, amíg már annyira megérnek, hogy több lesz bennük a rossz rész, mint az ép. Gyorsan ki kellett hát találnom, mi mindent készítsek belőle.
Miután az el nem ajándékozott birsalma kis részéből süti lett, a maradék gyümölcs másik hányadának szintén kis részéből levest terveztem főzni. Birsalmából úgysem csináltam még soha, de sejtettem, hogy így azért jobban el fog fogyni, mintha mondjuk birsalmasajttá lényegítettem volna.
Több receptet is átolvastam, végül a leveshez szánt kiegészítők miatt az egyik leírás annyira megtetszett, hogy amellett maradtam – némi módosítással, persze. A levest tej és tejszín helyett kókuszkrémmel készítettem – egy korábbi levesemnél nagyon szerettem így –, valamint több gyümölcsöt használtam fel hozzá. A grízgombócon és a diós morzsán alig alakítottam, de a szirupon igen – gránátalmaszirup helyett citromlével készült.
A leves, ahogy azt már feljebb beharangoztam, egyszerűen imádni való – a birsalma különleges íze nagyon jól harmonizál a kókusztejszínnel. Tudtam én! :D A gombóc és a szirup pedig már csak hab a tortán, akarom mondani a levesen. :D Még Anya is dicsérte, pedig nem szereti a birsalmalevest. :)
Melegen vagy hidegen tálalva egyaránt nyerő. :) Vigyázat, nagyon laktató! ;)
Hozzávalók 1,5 l leveshez:
a leveshez:
3 birsalma (magház nélkül kb. 65 dkg)
4 ek. citromlé (vagy ízlés szerint)
3 dkg vaj
1 vaníliarúd
1 fahéjrúd
6 dl víz
2,5 dl kókusztejszín (pl. Cocomas)
10-15 dkg cukor
a grízgombóchoz:
2,5 dl tej
5 dkg vaj
2 dkg cukor
7 dkg tönkölybúzadara
1 tojás
5 g étkezési kukoricakeményítő
a diós morzsához:
3 dkg durvára vágott dió
2 dkg teljes kiőrlésű vagy tönkölyzsemléből nyert morzsa
2 dkg vaj
a citromos karamellsziruphoz:
3 ek. cukor
4 ek. citromlé
3 ek. víz
elkészítés:
- A grízgombóchoz a tejet a vajjal és a cukorral felforraljuk, majd simára keverjük benne a grízt. Kis lángon, kevergetve addig főzzük, hogy a massza elváljon az edény oldalától – ez kb. 5 perc.
- Elzárjuk alatta a lángot, és folytonos keverés mellett hozzáadjuk a keményítővel felvert tojást. A grízmasszát tálba öntjük, a tetejét elsimítjuk, és hűtőbe tesszük.
- A leveshez a megmosott birsalmákat héjastól negyedekre vágjuk, a magházat kivesszük, majd a gyümölcsöt felkockázzuk és összekeverjük a citromlével.
- A vajat felforrósítjuk, hozzáadjuk a birsalmát, a vaníliarúd kikapart magjait, a vaníliarudat, és kis lángon 2-3 percig pároljuk. Felöntjük a vízzel, beletesszük a fahéjrudat, és lefedve, kis lángon fél órát főzzük.
- Hozzáadjuk a kókusztejszínt, a cukrot, és épp csak felforraljuk. A fahéj- és a vaníliarudat kivesszük, és a levest turmixgépben pürésítjük. (A benne lévő kókuszkrém ettől felhabzik és a leves besűrűsödik.) A levét pótoljuk, ha szükséges, vagy szaporíthatjuk, ha még hígabbra szeretnénk.
- A grízmasszából 18 golyócskát formázunk, és forrásban lévő vízben kifőzzük. Amint a gombócok feljöttek a víz felszínére, onnantól számítva további 6-8 percig főzzük. Leszűrjük és kicsit hűlni hagyjuk.
- A morzsához a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a diót, a zsemlemorzsát, és összemelegítjük. Félretesszük.
- A sziruphoz a cukrot világosbarnára karamellizáljuk, felöntjük a citromlével, a vízzel, és kis lángon sziruppá főzzük. (Jó néhány percbe is beletelik, mire a karamell teljesen felolvad.)
- A személyenkénti 2,5 dl levest tálkákba szedjük, mindegyikbe 3-3 gombócot teszünk, megszórjuk a diós morzsával, és megöntözzük a sziruppal.
Megjegyzés:
A leves a 15 dkg cukor ellenére is inkább savanykás. Az utóíze mégis édes, éppen ezért nem javasolom a még több cukrot
Ötlet: innen
