Töltött tésztát nagyon ritkán készítek, mert bár van benne gyakorlatom, mégis munkásnak számít, főleg, ha a sietős munkanapokon támad kedvem ilyet enni. Jól jön ilyenkor a raviolikészítő forma, ami elsősorban a gyakorlatlanabb háziasszonyok számára nyújthat segítséget, mert nem kell nagyra nyújtani a tésztát, ill. a töltelékek közötti részeket ujjal, villával lenyomkodni, majd pedig derelyevágóval kivagdosni.
Vicces, de épp ennek a formának „köszönhetem”, hogy kárba veszett a begyúrt tészta fele a töltelékkel együtt, ui. a doboz hátoldalán látható képek alapján töltöttem meg, ill. annak megfelelően hengerítettem át rajta a nyújtófát. Ennek eredményeként a mélyedések fölé magasodó töltelék a ráhelyezett tészta alatt mindenfelé csúnyán kidúródott, sőt alaposan beleragadt, és összedolgozódott a tésztával. Menthetetlen volt. Szerencsére a megmaradt tésztaadag kapcsán már hasznosítottam a rossz tapasztalatot, és a tölteléket egy szintbe hoztam a raviolikészítő forma szélével. Bosszankodtam is rendesen, hogy a képek igencsak félrevezetik az ember lányát, aki a töltelék kupacolása közben inkább a saját józan paraszti eszére hallgatna, és a képen látható marhaság ellenére helyesen járna el. Úgyhogy nem a segédeszközzel van a baj, hanem azzal a 2 képecskével.
Amikor az étel elkészült, a kárba veszett alapanyagot már duplán sajnáltam, mert ez a ravioli olyan finom volt, hogy másnap is szívesen ettünk volna belőle. Egyébként az a személyenkénti 10 db töltött tészta is pont elég lett, és az a kis maradék plusz már csak hab volt a tortán. :)
Vicces, de épp ennek a formának „köszönhetem”, hogy kárba veszett a begyúrt tészta fele a töltelékkel együtt, ui. a doboz hátoldalán látható képek alapján töltöttem meg, ill. annak megfelelően hengerítettem át rajta a nyújtófát. Ennek eredményeként a mélyedések fölé magasodó töltelék a ráhelyezett tészta alatt mindenfelé csúnyán kidúródott, sőt alaposan beleragadt, és összedolgozódott a tésztával. Menthetetlen volt. Szerencsére a megmaradt tésztaadag kapcsán már hasznosítottam a rossz tapasztalatot, és a tölteléket egy szintbe hoztam a raviolikészítő forma szélével. Bosszankodtam is rendesen, hogy a képek igencsak félrevezetik az ember lányát, aki a töltelék kupacolása közben inkább a saját józan paraszti eszére hallgatna, és a képen látható marhaság ellenére helyesen járna el. Úgyhogy nem a segédeszközzel van a baj, hanem azzal a 2 képecskével.
Amikor az étel elkészült, a kárba veszett alapanyagot már duplán sajnáltam, mert ez a ravioli olyan finom volt, hogy másnap is szívesen ettünk volna belőle. Egyébként az a személyenkénti 10 db töltött tészta is pont elég lett, és az a kis maradék plusz már csak hab volt a tortán. :)
Hozzávalók 2 személyre, 20-25 raviolihoz:
Tésztához:
10 dkg durumbúza sima liszt
1 tojás
kb. 10 ml hideg víz
Töltelékhez:
15 dkg darált sertéslapocka
5 dkg tehéntúró
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dkg reszelt parmezán
1 tk. oregánó
őrölt fekete bors
só
1 tk. mangalicazsír
Mártáshoz:
25 dkg friss paradicsom (vagy konzerv, darabolt paradicsom, pl. Pomodoro)
1 kis fej vöröshagyma
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 csapott ek. barna nádcukor
1 csapott tk. oregánó
1 csapott tk. bazsalikom
őrölt fekete bors
só
30 ml tejszín
Tálaláshoz:
parmezánlapocskák vagy reszelt parmezán
aprított, friss vagy szárított bazsalikomlevelek
elkészítés:
- A tésztához a lisztet tálba mérjük, a közepébe készített kis fészekbe ütjük a tojást, villával felverjük, majd a vizet is hozzáadva összeállítjuk a tésztát.
- Enyhén lisztezett felületen sima felületű, se nem túl lágy, se nem túl kemény tésztává gyúrjuk, majd folpackba csomagolva 1 órát hűtőben pihentetjük.
- A töltelékhez a finomra aprított vöröshagymát a zsíron megdinszteljük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, sóval, borssal ízesítjük, és rátesszük a húst. Miközben sül, oregánóval fűszerezzük.
- A kész húst szűrőkanálba öntjük, hogy lecsepegjen róla a felesleges zsiradék, majd összekeverjük a reszelt parmezánnal. Kihűtjük.
- A mártáshoz a felaprított vöröshagymát és az áttört fokhagymát a visszamaradt, felforrósított zsíron, fedő alatt megpároljuk, közben sózzuk, borsozzuk.
- Rátesszük a feldarabolt paradicsomot, oregánóval, bazsalikommal ízesítjük, és fedő alatt 5 percig főzzük.
- Cukorral ízesítjük, majd kivesszük a mártás 2/3 részét, és botmixerrel pürésítjük. Visszaöntjük a serpenyőben maradt darabos mártáshoz, felöntjük a tejszínnel, és összeforraljuk. Melegen tartjuk.
- A tésztát négyfelé vágjuk, mindegyiket henger alakúra formázzuk, majd lisztezett felületen a ravioli készítő formánál kicsit nagyobb téglalap alakúra és kb. 1 mm vastagságúra kinyújtjuk.
- Az egyik tésztalapot hosszában a formára fektetjük, és a mélyedésekbe ültetjük a kávéskanálnyi mennyiségű, kis golyóvá formázott tölteléket. Ujjbegyünkkel lenyomkodjuk, hogy a mélyedésekbe nyomódjanak.
- A másik tésztalapot ráhelyezzük a töltött részre, majd a nyújtófát többször és jól lenyomva áthengerítjük rajta. (Ujjainkkal is rásegíthetünk, hogy a cikkcakk minta teljesen átvágja a kész töltött tészta széleit.)
- A lehulló tésztaszéleket eltávolítjuk, a raviolikat óvatosan kiborítjuk vagy kiütögetjük a formából, majd forrásban lévő, bő, sós vízben kifőzzük (a lehullott tésztaszélekkel együtt is lehet). Ha a raviolik feljöttek a víz felszínére, még kb. 2 percig főzzük. Így járunk el a többi tésztával is.
- A megfőtt tésztát szűrőkanállal kimerjük a vízből, alaposan lecsepegtetjük, majd átszedjük a serpenyőben felforrósított olívaolajra, és összeforgatjuk. A mártással és parmezánlapocskákkal együtt tálaljuk. (Akinek úgy szimpatikusabb, a vízből kiszedve, rögtön összeforgathatja a forró mártással.)
Megjegyzés:
A lehullott tésztaszéleket összegyúrva még éppen annyi tésztát kapunk, amennyi elegendő további 4-5 db plusz raviolihoz. (Nekem pl. 25 darab jött ki belőle úgy, hogy a töltelékkel is kicsit spóroltam, mert látszódott, hogy maradni fog még tészta.)
