Darált húsos burgonya gratin

Jó rég sütöttem utoljára burgonya gratint, de most megint eszembe jutott. Ezúttal egytálételnek akartam elkészíteni, ezért darált hússal rétegeztem. Hasonlít a rakott krumplihoz, de szerintem sokkal finomabb annál, hiszen tejszínben fő, ezért nem tocsog a vízben, ami miatt én a hagyományos rakott krumplit nem kedvelem.
Mivel egy ideje kimondottan szeretem a ropogósra sült mozzarellát, így az került a tetejére. Egyszerű, de igazán finom ebéd kerekedett belőle. :)

Hozzávalók 4 személyre, 24 cm átmérőjű sütőtálhoz:

60 dkg krumpli (hámozva mérve)
50 dkg darált sertéshús
1 fej vöröshagyma
½ kaliforniai paprika
1 csomó újhagyma
4 gerezd fokhagyma
1 cs. (125 g) mozzarella
1 ek. csevapcsicsi fűszerkeverék
1 tk. őrölt pirospaprika
őrölt fehér bors
só
1,5 dl száraz fehérbor
5,5 dl tejszín
4 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 púpozott ek. mangalicazsír
kevés vaj a forma kikenéséhez

elkészítés:

1. A felaprított vöröshagymát a kis kockákra vágott paprikával együtt a felforrósított zsíron megdinszteljük, közben enyhén sózzuk.
2. Hozzáadjuk a karikára szelt újhagymát, az aprított fokhagymát, és 1-2 perc alatt összesütjük.
3. Rátesszük a darált húst, és fűszerkeverékkel, pirospaprikával, borssal, sóval ízesítjük. Amikor a hús kifehéredett, felöntjük a borral, és addig pároljuk, amíg a levét el nem fövi. Hozzáadunk 1,5 dl tejszínt, teljesen elforraljuk, és a húst kissé lepirítjuk. Félretesszük.
4. A meghámozott krumplit vékonyra szeljük, egy réteget körkörösen lerakunk a kivajazott sütőtálban, majd elosztjuk rajta a fele adag húst. Erre újabb krumpliréteg kerül, amit befedünk a maradék hússal, és a sort krumplival zárjuk.
5. A tetején körkörösen elosztjuk a felkockázott mozzarellát, majd az ételre öntjük a keményítővel csomómentesre kevert többi tejszínt.
6. A gratint alufóliával letakarva, a hideg sütőbe tesszük, így hagyjuk felmelegedni, és 30 percig a fólia alatt, ill. további kb. 20 percig fólia nélkül pirulásig sütjük. Kicsit hűlni hagyjuk, majd tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)

Meggyes linzertorta

Múlt vasárnap kiugrottunk a telkünkre rákukkantani a meggyre, hátha már szedhető állapotú. Kicsit izgultunk, nehogy úgy járjunk, mint nemrég a cseresznyével, amit a seregélyek megdézsmáltak. Igaz, én azért annyira nem keseredtem el, örültem, hogy nekik is jutott valami, sőt inkább nekik a java, nekünk meg a valamicske. :D No, de vissza a meggyhez, amit azért már jobban sajnáltam volna, mert valahogy jobban kedvelem a cseresznyénél, és több mindent tervezek belőle készíteni.
Szerencsére a meggy sértetlen volt, de egyúttal még picit éretlen is, ezért csak a legfelső ágakról szedtük le a termést. Így is 3,6 kg gyümölcsöt vihettünk haza. :) Ezt a kisebb adagot még aznap kimagoztam, és egy része ment a fagyasztóba, hogy naponta reggelire préselt gyümölcslé legyen majd belőle. A maradék 60 dkg-ot nem akartam lefagyasztani, mondván, hogy másnap megisszuk a belőle facsart levet, de közben rájöttem, hogy nincs itthon semmilyen édesség. Márpedig vasárnap lévén az bizony kell. :D Úgyhogy a meggyszedést és magozást gyors sütikészítés követte. Mi más is, mint linzertorta, mert az irtó hamar megvan, és amúgy is nagy kedvenc. :) Késő délután már ott illatozott a torta a konyhaasztalon, így az esti filmnézés boldog sütievéssel párosulhatott. :)
Pár nappal később újra meg kellett sütnöm, annyira tetszett az egész családnak, sőt igazából ez az egyszerű sütemény lett az egyik legnagyobb kedvenc az eddigi édességeim közül. Úgyhogy muszáj volt lencsevégre kapni, ha már ilyen jól sikerült. :)

Hozzávalók 24 cm-es pitesütő formához:

Tésztához:
15 dkg finomliszt
15 dkg félfogós búzaliszt
20 dkg vaj
10 dkg kristálycukor
1 tojás
1 mk. sütőpor

Töltelékhez:
60 dkg magozott meggy (pl. szentesi meggy)
6 ek. kristálycukor (vagy a megy édességétől függően)
2 ek. frissen facsart citromlé
2 ek. meggylé
2 ek. Portorico rum
3 dkg étkezési kukoricakeményítő vagy 4 dkg finomliszt
1 ek. zsemlemorzsa

elkészítés:

1. A tésztához a sütőporral vegyített lisztkeveréket elmorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a cukrot, és a felvert tojással összeállítjuk. Gyors mozdulatokkal sima felületű tésztává gyúrjuk.
2. Lisztezett felületen 30 cm átmérőjű körré kinyújtjuk, a nyújtófa segítségével az enyhén meglisztezett piterácsozóra fektetjük és áthengerítjük rajta a nyújtófát, hogy a tészta a rácsmintába nyomódjon.
3. A rácsbetétet a tésztával együtt kiemeljük a mintázó alsó részéből, és a rácsos tésztát a betéten hagyva, a sütőforma segítségével méretre szabjuk úgy, hogy a formát rányomjuk a tésztarácsra. A tésztát a rácsbetéten hagyjuk, és folpackkal letakarva hűtőbe tesszük.
4. A lehulló tésztadarabokat összegyúrjuk, 27 cm átmérőjű körlappá kinyújtjuk, a pitesütő formába illesztjük, és villával több helyen megszurkáljuk. Folpackkal lefedve hűtőbe tesszük.
5. A töltelékhez a cukorral, citromlével ízesített meggyet addig forraljuk, hogy levet eresszen, majd a meggylével és a rummal csomómentesre kevert keményítőt is hozzáadva besűrítjük. Langyosra hűtjük.
6. A tésztakosarat kivesszük a hűtőből, a felületét meghintjük zsemlemorzsával, elosztjuk rajta a meggyet, majd óvatosan ráborítjuk a rácsos tésztát.
7. A süteményt előmelegített sütőben készre sütjük, majd a formában hagyjuk kihűlni. 8 nagyobb vagy 12 kisebb szeletre vágva tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc

Teljes kiőrlésű, szezámmagos kréker

Nagy rajongója vagyok a sós kekszeknek, de ebben is válogatós vagyok – nagyon kevés olyan van, amit igazán szeretek. Sajnos ezek nagy része tele van káros adalékanyagokkal, ízfokozóval, mű akármikkel, így hát nemigen szoktam venni.
Amikor nemrégiben füstölt sajtkrémes csigakekszet készítettem, ami inkább omlós típusú süti, eszembe jutott, hogy nem sokból állna házilag is előállítani kedvenc ropogós, sós krékereimet. Mert hogy én főleg a ropogós fajtájúakat csípem. :D
Egy rakat receptet elolvastam a neten, végül a látottakból – ahogy az már lenni szokott – összehoztam egy sajátot. Ez most amolyan édesen sós vagy sósan édeskés, és szerintem nagyon ízletes. A sok recept közül egyébként nekem legjobban a Martha Stewart-féle krékerek tetszettek, úgyhogy az enyém leginkább az övére hasonlít. Bár eddig sem gyakran fordult elő, de azt hiszem, soha többet nem fanyalodok rá a bolti sós kekszekre. :)

Hozzávalók 30 darabhoz:

12,5 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
2 dkg szezámmag
2 ek. cukor
1 csapott tk. durva szemű só
6 dkg vaj
60 ml tejszín
szezámmag és sópehely a szóráshoz

elkészítés:

1. A szezámmaggal, cukorral, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal.
2. A morzsalékos tésztához adjuk a tejszínt, villával addig keverjük, amíg össze nem áll, majd gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk.
3. 12 cm hosszú, 5 cm átmérőjű hengerré formázzuk, folpacka csomagoljuk, és 1 órára (vagy max. 3 hónapra) mélyhűtőbe tesszük.
4. A tésztahengert a fagyasztóból kivéve, 3-4 mm vastag szeletekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és a felületüket megszórjuk szezámmaggal, valamint sópehellyel.
5. Előmelegített sütőben addig sütjük, hogy a krékerek széle egy kis pírt kapjon. Rácsra szedve teljesen kihűtjük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:

A krékereket magában is elropogtathatjuk, vagy ehetünk mellé sajtot. Akár délutáni snacknek is fogyaszthatjuk tetszés szerinti feltéttel feltéttel, mintha szendvics lenne: megkenhetjük különböző ízesítésű vaj- vagy túrókrémmel, csilidzsemmel vagy akár lekvárral.

Megjegyzés:

Az én krékereim most csöppet édesebbek, miközben sósak is, de nyugodtan el lehet vinni még sósabb íz irányába. :)