Sajttal töltött, rántott sonkaszelet sült krumplival, tartármártással

Ez az étel annyira egyszerű, hogy szinte nem is nevezném receptnek, és talán megmosolyogtató, hogy annyi bonyolultabb étel után most ez is felkerült a blogra. Én azonban nem szégyenkezem, mert egyrészt a kezdő háziasszonyok számára, vagy a gyorsan elkészíthető receptek kedvelőinek, ill. azoknak is jó alternatíva lehet, akik még valamilyen oknál fogva sosem hallottak erről az amúgy széles körben elterjedt ételről. A blogon való jelenlétének másik oka az, hogy ez egy számomra nagyon kedves gyerekkori ízemlék, mert Anya igen gyakran készített ilyet.
Aki követi a blogomat, az pontosan tudja, mennyire válogatós vagyok, de azt talán nem, hogy kiskoromban ez hatványozottan jellemző volt rám. Akkoriban a sajtos-tejfölös tésztán, a túrós és lekváros derelyén, a túrógaluskán, a palacsintán, a tükörtojáson, a rántottán, a vajas kenyéren/péksütin és a rántott májon/húson/sajton kívül nem nagyon voltam hajlandó mást megenni.
Nemrégiben Anyával arról beszélgettünk, hogy miket főzött nekem hétköznap, amikor általános iskolás koromban 3 évnyi menzás én-ezt-nem-eszem-meg szenvedés után végre belátta, hogy nincs értelme küzdeni, jobb lesz nekem a sulikaja helyett az otthoni, kevéssé fantáziadús étkeztetés. Mit jobb! Számomra ez maga volt a Mennyország. :D
Szóba került, hogy a fent felsoroltakon kívül a rántott, sajtos parizer volt az egyik kedvencem. Imádtam, ahogy kifolyik a sajt a két felvágottszelet közül. :) Akkoriban a tartármártás persze luxusnak számított, és a csalamádét is utáltam, de ezek nélkül is tökéletes élményt jelentett ez az étel.
Azóta persze iszonyú sokat fejlődtem az ízlésemet illetően, és bár a régi kedvencek ma is toplistásak, a sajtos párizsi valahogy feledésbe merült. Majd' 30 év után azonban előásta magát a tudatom mélyéről, hogy most újra megörvendeztethessem magamat vele. A parizert persze sonkára cseréltem, mert hát az mégiscsak finomabb. :) Jó ez a "gyerekkaja", de azért már nem nevezném kedvencnek. :D

Hozzávalók 2 személyre:

Töltött sonkához:
8 szelet pulykamellsonka
4 szelet Pannónia sajt
Graham-liszt
1 tojás
zsemlemorzsa
kókuszolaj a sütéshez

Körethez:
50 dkg krumpli
kókuszolaj a sütéshez
só

Tartármártáshoz:
4 ek. tejföl
3 ek. majonéz
1 tk. semleges ízű olaj
1 tk. porcukor
őrölt fehér bors
pár csepp citromlé

Továbbá:
csalamádé a tálaláshoz

elkészítés:

1. A körethez a meghámozott, hasábokra vágott krumplit bő, forró kókuszolajban pirosra sütjük, majd alaposan lecsepegtetjük és megsózzuk.
2. A 3-4 mm vastagságú sonkaszeletek egyik felét lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatjuk, megtöltjük 1-1 vékony szelet sajttal (én kör alakúra szabtam, hogy még jobban illeszkedjen), és befedjük egy másik sonkaszelettel. Kevés kókuszolajon mindkét oldalukon kisütjük, majd papírtörlőre szedjük.
3. A mártáshoz a hozzávalókat alaposan összekeverjük, és a sült krumplival, valamint a csalamádéval együtt a rántott sonka mellé tálaljuk.

Tejfölös-újhagymás csirkecomb

Nem tudom, hogy lehet, de vagy 2 hétig nem ettünk húst. A sok tésztaféle után viszont már nagyon kívántam, és ezt az egyszerű, a pácolási időt leszámítva gyorsan elkészíthető ételt hoztam össze. Ezúttal nem csirkemellet, hanem combokat használtam. Éppen ideje volt kiolvasztani, mert legalább fél éve vártak a sorsukra. Ennyi idő pedig elvileg a fagyasztott húsnak sem tesz jót.
A fűszeres tejfölben való pácolást nagyon kedvelem, mert omlóssá teszi a húst, és nem utolsó sorban maga a pácanyag sem vész kárba, hiszen az ételt az érlelésen túl ebben is kell megsütni.
Az alábbi fűszerkeveréket most próbáltam ki először, és úgy érzem jól választottam, mert a többi fűszerrel együtt igazán finom, sőt számomra különleges ízt adott a húsnak. :)

Hozzávalók 2-4 személyre:

6 csirke felsőcomb
15 dkg tejföl (20%-os)
2 ek. csirkekirály fűszerkeverék
1 mk. szecsuáni bors
1 mk. fokhagymapor
½ mk. őrölt fekete bors
6 ek. olívaolaj
1 csomó újhagyma
1 zöldpaprika
½ szál hegyes erős paprika
só

elkészítés:

1. A megmosott, szárazra törölt cirkecombokat lebőrözzük, a felületüket 2-3 helyen hosszanti irányban bevágjuk, és megforgatjuk a fűszerekkel és 4 evőkanál olívaolajjal kevert tejfölben. Folpackkal lefedve hűtőbe tesszük legalább 3 órára.
2. Az erejétől megfosztott erős paprikát a zöldpaprikával együtt apró kockákra vágjuk, és a maradék felforrósított olajon, fedő alatt puhulásig dinszteljük. Közben enyhén megsózzuk és kicsit lepirítjuk. Rátesszük a húst, és fedő alatt, kis lángon pároljuk negyedórát.
3. A combokat megfordítjuk, hozzáadjuk a felkarikázott újhagymát, és fedő alatt pároljuk még 15 percig. Levesszük róla a fedőt, és további 10 perc alatt készre sütjük. Közben a combokat egyszer megfordítjuk.
4. A kész ételt tetszés szerinti körettel, pl. kölessel, párolt rizzsel, sült krumplival, vagy naan kenyérrel együtt tálaljuk.

Tipp:
A húst a tandoori csirkéhez hasonlóan kerti grillen vagy sütőben is megsüthetjük.

A recept a Kifőztük gasztromagazin novemberi számában is megjelent.

Foszlós, joghurtos vajaskifli

A Kutyfülnek kellett valamilyen péksütemény elvitelre, ezért rongyos kiflit akartam neki sütni. Ez meg is történt. Bár nem lett valami rongyos (persze utóbb megtudtam, hogy nem a kinézete miatt nevezik így), azért így is sikerült nagy örömet szereznem vele. Még ha a rongyos kifli elnevezés oka nem is a külsőségben rejlik, engem csak nem hagyott nyugodni a még tetszetősebb kinézet létrehozása. :D Másnap újra nekiveselkedtem, de ezúttal kicsit eltértem a recepttől, mert joghurt is került a tésztába, plusz a készítési módon is változtattam, és a pacsniéhoz hasonlóan oldottam meg, mert az kimondottan rétegesnek nevezhető.
Úgy éreztem, ez már egy másik recept, és a kiflit rongyosnak sem nevezhetem, mert nem egy rongy segítségével tekertem fel, ami egyébként a valódi elnevezés oka. ;)
A kisült péksüti láttán elmosolyodtam, az íze pedig éppen olyan volt, ami miatt számomra méltán emlékezetes marad. Csak egy csésze tea vagy egy bögre kakaó kell ahhoz, hogy tökéletes legyen az élmény. Így megint eggyel bővült a kedvenc keltek listája. :)

 

 

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

50 dkg finomliszt
12 dkg vaj
1 csapott ek. só
2,5 dkg friss élesztő
12 dkg natúr joghurt
kb. 2,5 dl tej
1 tk. cukor
1 tojássárgája + 1 ek. víz a kenéshez
8 mk. szezámmag a szóráshoz

elkészítés:

1. A tálba mért liszt közepében kialakított mélyedésbe morzsoljuk az élesztőt, beletesszük a cukrot, majd a langyos tejjel és kevés liszttel simára keverjük. Betakarjuk egy kis liszttel, és felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a sót, a meglangyosított joghurtot, és lágy tésztává dagasztjuk. Kivajazott tálba tesszük, és letakarva, hűvös helyen kelni hagyjuk.
3. A megkelt tésztát 4 egyenlő részre vágjuk, mindegyiket meggömbölygetjük, majd 15 perc pihentetés után lisztezett munkalapon 20 cm átmérőjű körlapokra nyújtjuk.
4. A tésztalapokat egymásra helyezzük úgy, hogy az utolsó lap kivételével mindegyikre vajat reszelünk. Letakarva kelesztjük negyedórát.
5. A réteges tésztát 45 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk, majd 8 cikkre vágjuk, és az alapjuktól kiindulva, egymás után feltekerjük.
6. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd letakarva pihentetjük 1 órát. A sütőt közben 200°C-ra előmelegítjük.
7. A tetejüket megkenjük vízzel kevert tojássárgájával, megszórjuk szezámmaggal, majd a sütőbe toljuk. A hőmérsékletet 185°C-ra mérsékelve, készre sütjük a kifliket. Rácsra téve hagyjuk kihűlni.

sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc