Vörösboros szilvaleves nektarinnal

Maradt még szilvám és nektarinom, de most nem süteményt, hanem levest akartam belőle készíteni. Mivel a maradék vörösbort is illett már elhasználnom, így ez lett a leves alapja. Bár a nagy melegnek már vége, mégis kimondottan jól esett kanalazgatni a behűtött levest a kora őszi napsütésben. :)

Hozzávalók 2-3 személyre:

35 dkg szilva
3 nektarin
4 ek. barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
1 vaníliarúd
1 mk. őrölt gyömbér
3 dl félédes vörösbor vagy (házi) szilvalé
2 dl víz
1 ek. vaníliaízű pudingpor vagy étkezési kukoricakeményítő
1 tojásfehérje
1 csapott ek. barna nádcukor, darálva
pár csepp frissen facsart citromlé

elkészítés:

1. A megmosott szilvaszemeket félbevágjuk, magjukat kivesszük, majd tovább felezzük, és az így kapott gerezdeket keresztben is kettévágjuk.
2. A nektarint hőálló tálba tesszük, felöntjük forró vízzel, majd 2 perc elteltével lehéjazzuk, kimagozzuk és kockára aprítjuk.
3. A cukrot lábasba tesszük, aranybarnára karamellizáljuk, majd óvatosan hozzáöntjük a felhevített, vízzel hígított bort, és addig főzzük, amíg a karamell fel nem olvad benne.
4. Beletesszük a barackot, a vaníliarúd kikapart magjait, a vaníliarudat, és fedő alatt puhára főzzük. Leturmixoljuk.
5. Gyömbérrel ízesítjük, és a szilvát is hozzáadva, további 2-3 percig főzzük. Kivesszük belőle a vaníliarudat, majd a levest besűrítjük az előzőleg 4 evőkanál vízzel simára kevert pudingporral/keményítővel. Épp csak összeforraljuk. Ha szükséges, még édesítjük.
6. A kész levest tálba öntjük, hűlni hagyjuk, majd hűtőbe téve teljesen kihűtjük.
7. A tojásfehérjét a porcukorral kemény habbá verjük, közben pár csepp citromlével ízesítjük.
8. Lábasban vizet forralunk, majd elzárjuk alatta a gázt, és 2 teáskanál segítségével beleszaggatjuk a galuskákat. Lefedjük, és 4-5 percig hagyjuk, hogy a gőzben megdagadjanak. Szűrőkanállal kivesszük a vízből, alaposan lecsepegtetjük, teljesen kihűtjük, és a behűtött leveshez kínáljuk.

Kafta marokkói módra, fokhagymás kenyéren

A konyhámban nemrég arab hetet tartottam, és az ételek legyártását fordított sorrendben kezdtem, mert egyből desszerttel indítottam. :D Utána már jöhetett a főétel – kétszer egymás után, mert az előétel most kimaradt.
Kaftát még sosem ettem, de aztán rájöttem, hogy mégis, csak nem ezen a néven. Igazából nem sokban tér el az általam nyaranta készített grillezett darált hústól, csak az ízében különbözik tőle.
A kaftareceptek utáni keresgélés közben láttam, hogy ez is többféleképpen készíthető, tojással vagy anélkül, és ízükben is különbözhetnek attól függően, hogy melyik tájegység kaftájáról van szó, ill. gondolom, attól is, hogy az arab háziasszonyoknak éppen milyen hozzávalók használatához van kedvük, amennyiben eltérnek a tradicionálistól.
Én most ezt a marokkói változatot próbáltam ki, mert érdekelt, milyen lehet a fahéjjal ízesített hús. Sajnos főleg csak én díjaztam, mert a Kutya nem rajong a fahéjért. Viszont úgy gondoltam, a gomba majd eltereli a figyelmét. Nem így lett. Szerencsére ennek ellenére megevett 9 darab húspogácsát. :D Mi lett volna, ha még ízlik is neki?! :D
Az én adagom persze gomba nélkül készült, és meg kell mondjam, nekem kicsit hiányzott belőle a vöröshagyma. De hát én már csak ilyen röghöz… akarom mondani, hagymához erőteljesen kötött gyerek vagyok. :D Még jó, hogy a húshoz sütött kenyérben volt fokhagyma, mert ez némileg enyhítette a hiányérzetemet. Ettől függetlenül igencsak jól laktunk. :)

Hozzávalók 4 személyre:

Fokhagymás kenyérhez:
50 dkg fehér tönkölybúzaliszt
6 nagy gerezd fokhagyma
10 dkg natúr joghurt
2 ek. olívaolaj
1 ek. só
3 dkg friss élesztő
1 dkg cukor
2 dl víz

Kaftához:
50 dkg darált marhahús
12 dkg gomba (pl. fehér és/vagy barna csiperke)
1 tk. őrölt cayenne-bors
1 mk. őrölt fahéj
1 tk. só
1 csokor petrezselyemzöld

elkészítés:

1. A kenyeret előző nap készítjük el: a lisztet tálba mérjük, a közepébe morzsoljuk az élesztőt, majd a cukorral és 1 dl langyos vízzel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
2. A megtisztított fokhagymát felaprítjuk, kevergetve megfuttatjuk a felforrósított olívaolajon, majd hűlni hagyjuk.
3. A liszthez hozzáadjuk a sót, a többi vízzel kevert, meglangyosított joghurtot, a fokhagymát az olajjal együtt, és tésztává dagasztjuk. Kiolajozott tálban, huzatmentes helyen, letakarva megkelesztjük.
4. A megkelt tésztát kézzel téglalap alakúra széthúzzuk, majd jobb és bal oldalról behajtjuk és feltekerjük. A cipót sütőpapírral bélelt tepsire fektetjük, és miután megkelt, a tetejét lekenjük vízzel.
5. 250°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, a hőmérsékletet közben 230°C-ra mérsékeljük, és a kenyeret kb. 35 perc alatt megsütjük. Tortarácsra téve hagyjuk kihűlni. (Az ételhez személyenként 2 kenyérszeletet számolunk.)
6. A kaftához a megtisztított gombát finomra aprítjuk, majd összegyúrjuk a darált hússal, a fűszerekkel, a felaprított petrezselyemzölddel.
7. A húsmasszából nedves kézzel 3-4 cm átmérőjű golyókat formázunk, ellapítjuk, és 3-3 darab érmét óvatosan a vízbe áztatott nyársakra fűzünk. Kerti grillen, faszénparázson vagy serpenyőben, közben többször átforgatva megsütjük.
8. A kenyeret megpirítjuk, meglocsoljuk a kisült pecsenyelével (ha a húst serpenyőben sütöttük, akkor az abból kisült pecsenyelén pirítjuk meg), és 2-2 húsnyársat még forrón a pirított kenyérszeletekre helyezünk. Grillezett sajttal, salátával együtt azonnal tálaljuk.

A recept a Kifőztük gasztromagazin szeptemberi számában is megjelent.

Rumos-szilvapudingos linzertorta marcipánnal

 

 

 

Már nagyon ki akartam próbálni az új piterácsozó segédeszközt, és bár a zöldségesnél második alkalommal sem kaptam szilvát, az egyik bevásárlóközpontban szerencsére találtam. A frissen vásárolt gyümölccsel a birtokomban végre nekiállhattam ennek a tortának. Már hetek óta linzertésztára vágytam, és most, hogy végre vettem szilvát, semmi sem állhatott a vágyam teljesülésének útjába. Nem mintha pl. őszibarackkal ne ugyanúgy működött volna.
Tény, hogy ez a sütemény a hozzávalók kapcsán és emiatt ízében is a karácsonyt idézi, de muszáj volt már elhasználom az édességes dobozkámban ki tudja, mióta bujkáló marcipánmasszát.
Sajnos a rácsozás elsőre nem sikerült, így hát a fotózás elmaradt. Két nappal később viszont újra nekifogtam ugyanennek a sütinek, mert egyrészt az 1. sütés eredménye mindkettőnknek kiemelten ízlett, másrészt a zöldségesnél rám köszönt egy teli rekesz szilva, sőt új marcipánmasszát is beszereztem. Örültünk is, hogy ismét ehetünk a tortából. :)
A rácsminta tésztakosárra való ráborítása terén a 2. alkalommal már kiokosodva, de azért mégis nagy óvatoskodások közepette került rá a díszítés a sütire. Szerencsére ezúttal összejött a dolog, és így végre megörökíthettem újdonsült, legkedvencebb linzertortánkat :)

Hozzávalók 24 cm-es piteformához:

a tésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj
10 dkg barna nádcukor
1 mk. őrölt gyömbér
1 mk. (3 g) sütőpor
1 nagy tojás 2/3-a

a töltelékhez:
50 dkg szilva (hámozva, magozva mérve)
15 dkg marcipánmassza
13 dkg barna nádcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 tk. őrölt (ceyloni) fahéj
1 tk. (őrölt) narancshéj
1 csapott tk. őrölt gyömbér
4 ek. Portorico rum
4 ek. frissen facsart citromlé
2-3 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 ek. zsemlemorzsa

a tetejére:
a felvert tojás 1/3-a
3 ek. szeletelt vagy aprított mandula
porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral, sütőporral, gyömbérrel vegyített lisztet elmorzsoljuk a kis kockákra vágott, hideg vajjal. A közepébe tesszük a felvert tojás kétharmadát, majd gyors mozdulatokkal összegyúrjuk.
2. A tésztát lisztezett munkalapon rögtön kb. 1 cm vastagságú körlapra nyújtjuk, és a nyújtófa segítségével ráhelyezzük a piterácsozóra úgy, hogy a kimélyített fele legyen fölül, benne a sárga rácsbetéttel.
3. Áthengerítjük rajta a nyújtófát, hogy a tészta a rácsmintába nyomódjon, és a kis rombuszok kihulljanak belőle.
4. Az alsó részből kiemeljük a rácsbetétet, amin már a kész rácsos tészta fekszik, és ráhelyezzük sütőformát. A tésztát a sütőforma széle mentén, annál fél centivel nagyobb átmérőjűre vágjuk. A kész rácsos tésztát a rácsbetéten hagyjuk, és nejlonzacskóba húzva hűtőbe tesszük.
5. A megmaradt tésztadarabkákat összegyúrjuk, 27 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk, és kibéleljük vele a kivehető aljú sütőformát. Villával több helyen megszurkáljuk, majd nejlonzacskóba húzzuk, és hűtőben pihentetjük, amíg a tölteléket elkészítjük.
6. A szilvát mély tálba téve felöntjük forró vízzel, majd 1-2 perc elteltével lehéjazzuk, kimagozzuk, és négyfelé vágjuk. Lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat, a gyömbért, narancshéjat, és pár perc alatt puhára főzzük.
7. A keményítőt csomómentesre keverjük a citromlével, a rummal, és besűrítjük vele a szilvát. Vaníliás cukorral ízesítjük, és teljesen kihűtjük.
8. A tésztakosarat beszórjuk zsemlemorzsával, nagy lyukú reszelőn ráreszeljük a lehűtött marcipánt, és elosztjuk rajta a darabos szilvapudingot.
9. A rácson lévő, lehűtött tésztára vágódeszkát fektetünk, átfordítjuk és leemeljük róla a rácsbetétet. Egy lapáttal a rácsos tészta alá nyúlunk és óvatosan ráhelyezzük a töltelékre. A tészta szélét körben kicsit összedolgozzuk az alatta lévő tészta peremével.
10. A sütemény tetejét lekenjük a többi felvert tojással, a szélére körben szeletelt vagy aprított mandulát szórunk, és előmelegített sütőben készre sütjük.
11. Tortarácsra téve 10 percet a formában hagyjuk, majd óvatosan kiemeljük belőle, és így hagyjuk kihűlni. Porcukorral meghintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 40 perc

Megjegyzés, tipp:
A rácsbetéten lévő tésztát eredetileg rá kell borítani a tésztakosárra, de annyira esetleges, hogy az tényleg jó helyre huppan, hogy ehelyett én jobb szeretem előbb lehűteni, majd átfordítani egy deszkára, mert úgy alá lehet nyúlni. A hideg tészta nem hajlik, nem törik, és könnyen rá lehet helyezni a töltelékre.