2016. május 21.

Vaníliás-fehér csokoládés sütemény tejszínes eperraguval









A borongós kedvemen egy kis édességgel akartam javítani, úgyhogy ez a süti most hirtelen elhatározás eredménye. A hirtelen elhatározások pedig nálam gyakran egy már meglévő desszertből szoktak „továbbfejlesztődni” vagy átalakulni. Most a könnyű, málnás süteményemet konvertáltam át, és a most már jól bevált tönkölyliszt + zabpehelyliszt kombinációját használtam hozzá. Mivel volt itthon eprem, egyértelmű volt, hogy azt sem hagyom parlagon heverni. Először a süti tésztájába akartam belerejteni, de mivel ahhoz jobb lett volna a kis szemű változat egészben, ezért inkább fehér csokit tettem bele, és az epret mellé kínáltam. De nem csak úgy magában, hanem raguként és kissé pudingosítva. Szerintem nagyon jól tettem, mert ez a finom, selymes gyümölcsragu igazán jól harmonizál a könnyű tésztájú süteménnyel. :)
Most használtam először eritritolt sütibe, de mivel szeretem a barna cukor karamelles aromáját, így azt is tettem bele.
A fotózás szempontjából elég későre járt már az idő, ui. kb. délután fél 4 körül volt, amikor nekikezdtem a süteménynek, ráadásul az egész napos borús ég miatt is esélytelennek látszott a fényképezés. Így aztán csak másnapra terveztem a képi megörökítést. A nap azonban pont akkorra sütött ki, amikor a sütemény langyosra hűlt. Nem is tétováztam sokat, azonnal berendeztem a díszletet, és máris kattogott a masina. :D A kóstolással sem kellett másnapig várnunk, hiszen az ilyen jellegű süteményt még aznap illik letesztelni. :D Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez lett az egyik kedvenc sütink, amit megkoronáztunk az idei év bodzaszörpjéből készített kedvenc itókával. Mindezeknek köszönhetően búcsút inthettem a szontyoli hangulatomnak. :)








Hozzávalók 16x25 cm-es tepsihez, 6 nagy szelet süteményhez:

Tésztához:
9 dkg fehér tönkölyliszt
9 dkg zabpehelyliszt
6 g foszfátmentes sütőpor
7 dkg eritritol
4 dkg barna nádcukor
2 cs. Bourbon vaníliás cukor
1,25 dl tejszín
3 tojás
késhegynyi só
5 dkg fehér csokoládé
4 dkg szeletelt mandula
2,5 dkg vaj
vaj + tönkölyliszt a tepsi kikenéshez

Tejszínes eperraguhoz:
65 dkg földieper
2 ek. barna nádcukor
1 ek. frissen facsart citromlé
0,5 dl tejszín
1 ek. étkezési kukoricakeményítő
(A cukor és a citromlé helyett házi bodzaszörpöt is adhatunk az eperhez.)

elkészítés:
  1. A tésztához a tejszínt lágy habbá verjük, belekeverjük a cukrokat, a sót, egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, és kisebb adagokban beleforgatjuk a sütőporral vegyített lisztkeveréket. A tésztamasszát vajjal kikent, liszttel beszórt tepsibe öntjük.
  2. A felületén elosztjuk a durvára vágott csokoládét, és 10 percre előmelegített sütőbe toljuk. A sütőből kivéve, a tetején elosztjuk a kis kockákra vágott vajat, majd megszórjuk a mandulával és a cukorral. A süteményt készre sütjük, majd a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni.
  3. A gyümölcsraguhoz a megmosott, kicsumázott epret feldaraboljuk (félreteszünk belőle 15 dkg-ot), a cukorral és a citromlével együtt (vagy ezek helyett bodzalével) lábasba tesszük, és addig melegítjük, amíg az eper levet nem ereszt.
  4. Szűrőkanálba öntjük, a levét felfogjuk, visszaöntjük a lábasba, a főtt epret pedig félretesszük hűlni.
  5. A tejszínben simára keverjük a keményítőt, az újra felforrósított eperléhez keverjük, és pudinggá főzzük. Ha kihűlt, összekeverjük a főtt eperdarabokkal és a félretett, feldarabolt, friss eperrel.
  6. A tészta széleit egyenesre szabjuk (de az sem baj, ha nem), felszeleteljük, és az eperraguval együtt kínáljuk.
sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 35 perc














2016. május 19.

Barbecue szósz Kansas City módra




 
A minap olyan éhes voltam este 8 körül, hogy úgy éreztem, fel tudnék falni egy tehenet. :D Félre is tettem a fogyókúrámat, sőt az esti evéssel kapcsolatos tilalmat is parkolópályára küldtem, és rendeltem egy pitát a kedvenc rendelős helyünkről. A Kentucky pita névre hallgató étel tölteléke BBQ szószos csirkemell volt. Nagyon ízlett ez a husi a pitatésztában, és el is határoztam, hogy ezt bizony házilag is elkészítem. Utána is néztem a szósz receptjének, de persze erre is érvényes, hogy többféle elkészítési módja ismeretes. Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy van nekem egy kedves, Amerikában élő ismerősöm, aki nem mellesleg elképesztően jól tud főzni (a közzétett fotói legalábbis erről árulkodnak). Úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha nála kopogtatok szósz-ügyben. Anikó azonnal a segítségemre sietett, és átdobott néhány linket azok közül, amiket a legjobbnak tart. Ekkor derült ki számomra, hogy a Bar-becue szósz eredeti változatának a Kansas City-t tartják, és ezen kívül még létezik olyan is, hogy Lexington, Memphis, Florida, Dél-Karolina és Texas. Én persze azonnal az eredeti mellett tettem le a voksomat, de tervben van a többi is, csak hogy kiderüljön, melyik lesz a leginkább nyerő. A sort tehát az igazinak titulált Kansas City-vel kezdtem, és bár egy csöppet módosítottam az arányokon, meg kell mondjam, nem csalódtam, mert fantasztikusan finom. :)
Természetesen nem csak grill ételek pácolására vagy sütés közbeni kenegetésére használhatjuk, hanem tunkolni is lehet bele pl. pitát vagy egyebeket. Én simán sütnék benne akár csirkemellszeleteket is, csak hogy hű legyek önmagamhoz. :D
Egyébként a recepttel együtt legalább azt is megtudtam, hogy a Worcestershire és a Worcester ugyanaz, csak az utóbbi elnevezés a rövidített változat. :) Arról nem is beszélve, hogy nem "vörcseszter(sájör)", hanem vúsztö'sir" vagy "vúsztör" szósz! :D
Anikó, még egyszer nagyon köszi a tippet! ;)




Hozzávalók kb. 3 dl szószhoz:

1 kis vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek. sótlan vaj
2,5 dl ketchup
2 ek. Worcestershire szósz
2 ek. folyékony méz (vagy melasz)
1 ek. Dijoni mustár
1 dl barna cukor (kb. 8 dkg)
0,5 dl almaecet
1 citrom leve
1 csapott tk. cayenne bors
frissen őrölt fekete bors
durva szemcséjű só (vagy füstölt sópehely)

elkészítés:
  1. A vajat serpenyőben, közepes lángon megolvasztjuk, belereszeljük a vöröshagymát, hozzáadjuk a megtisztított, felaprított fokhagymát, majd sóval, borssal fűszerezzük.
  2. Néha megkeverve 2-3 percig pároljuk, majd beletesszük a ketchupot, a cukrot, a mézet, az almaecetet, a Worcestershire szószt, a mustárt, a cayenne borsot, a citromlevet, és kis lángon felforraljuk. Sűrűsödésig főzzük (ez 5-10 perc).
  3. A kész szószt botmixer poharába töltjük és pürésítjük. Kihűtjük, és azonnal felhasználjuk, vagy befőttes üvegbe téve, hűtőben kb. 2 hétig is tárolhatjuk, mert a savassága miatt nem romlik meg olyan könnyen.






Forrás: martha stewart

2016. május 17.

Húsos pite









Úgy volt, hogy az egyik baráti házaspár meglátogat bennünket a hét közepén. Úgy terveztem, hogy azzal a minipitével vendégelem meg őket, ami a blogra korábban már felkerült. Sajnos úgy alakult, hogy elnapolódott a találkozás, de hiába nem jöttek, juszt is pite lett az ebéd. Annyira mindenképp azt akartam enni. :D Bevallom, azért is szerettem volna pitét sütni nekik, mert egyszerűen imádom a tésztáját, és egyébként elég ritkán kerül az asztalra. Biztos voltam benne, hogy ők is szeretnék, és bár nem jöttek, nem tudtam lemondani róla. :D
A korábbi minipitéim tölteléke egyébként húsmentes, és miután a barátaink vegetáriánusok, jó választásnak tűnt ezzel kínálni őket. A fotókon lévő pite viszont abszolút húsos, mert ezúttal nem kellett megfelelni semmilyen extra igénynek. Az itthon szinte mindig fellelhető alapanyagokból gyakorlatilag egy teljesen másféle, ám éppen annyira finom étel lett a végeredmény. A tészta bezzeg ugyanaz! :D Annyira ízlett, hogy gyors egymásutánban kétszer is megörvendeztettem vele magunkat. :)









Hozzávalók 24 cm-es pitesütőformához:

Tésztához:
12,5 dkg fehér tönkölybúzaliszt
12,5 dkg zabpehelyliszt
12,5 dkg vaj
1 ek. barna nádcukor
1 tk. só
1 tojás
kb. 30 ml hideg víz

Töltelékhez:
40 dkg darált marhahús (vagy sertéshússal vegyesen)
15 dkg konzerv főtt kukorica
15 dkg túró
1 kaliforniai paprika
1 hegyes erős paprika
1 fej vöröshagyma
1 kis fej lila hagyma
4 gerezd fokhagyma
1 ek. barna nádcukor
1 dl + 2 ek. tejszín
őrölt fekete bors

8 dkg tejföl
1 tojás
1 tojássárgája
1 tk. kókuszolaj
1 ek. zsemlemorzsa (pl. tönkölykenyérből)

elkészítés:

  1. A cukorral, sóval vegyített lisztkeverék közepébe ütjük a tojást, és a kis kockákra vágott vajjal együtt morzsalékos tésztává dolgozzuk. A vizet fokozatosan hozzáadva, sima felületű tésztává gyúrjuk, majd gombóccá formázzuk, és ellapítjuk.
  2. Enyhén meglisztezett felületen 27 cm átmérőjű körlapra nyújtjuk és kibélelünk vele egy 24 cm-es pitesütő formát. Az alját villával több helyen megszurkáljuk, majd folpackba csomagolva hűtőbe tesszük.
  3. A húst az olajon fehéredésig sütjük, amikor kiengedte a zsírját, és elfőtte a levét, kiszedjük a zsírból és félretesszük.
  4. A vöröshagymát és a paprikákat felaprítjuk (az erős paprika erejét részben eltávolíthatjuk, ha az ételt kevésbé csípősre szeretnénk), rátesszük a hús sütéséből visszamaradt zsírra (a zsírt pótoljuk, ha szükséges), megsózzuk, és pár percig dinszteljük.
  5. Hozzáadjuk a felaprított fokhagymát, összesütjük a zöldségekkel, majd botmixer poharába átszedve, az egészet pürésítjük.
  6. A mártást visszaöntjük a serpenyőbe, rátesszük a húst, elkeverjük, felöntjük a tejszínnel, majd sóval, borssal, cukorral ízesítjük. A levét majdnem teljesen elforraljuk, majd belekeverjük a túrót, a kukoricát, és langyosra hűtjük.
  7. Az egész tojást, a tojássárgájával és a maradék tejszínnel villával felverjük, simára dolgozzuk a tejföllel, majd a húsos raguhoz vegyítjük.
  8. A tölteléket a zsemlemorzsával megszórt tésztakosárba öntjük, és előmelegített sütőben pirulásig sütjük. 10-15 percet hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük és tálaljuk.
sütési hőfok: 170°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 40 perc

Tipp:

  • Sütés előtt a pite tetejét megszórhatjuk reszelt sajttal.
  • Botmixer híján a vöröshagymát lereszeljük, és a nagyon finomra aprított paprikákkal együtt megdinszteljük. Ezután összesütjük az áttört fokhagymával. Erre az alapra rátesszük a húst, és együtt sütjük meg.

Megjegyzés:
Ha sertéshúsból készítjük, a hús sütéséhez nem kell plusz zsiradékot használnunk, mert éppen annyi sül ki belőle, amennyi a zöldségek dinszteléséhez szükséges.