Joghurtos-csokis-diós sütemény

Ennek a számomra extra finomnak számító süteménynek az eredetijét Ági barátnőm blogjáról sütöttem meg először még tavaly tavasszal. Akkor eperrel. Nemrégiben újra sor került rá, mégpedig olyan módon, hogy a nagy sütemény ehetnékem közepette nem tudtam, mit is süssek, ami hamar megvan és nem tejpite. :D Az Ágival való beszélgetés közben azonban szerencsére feljött a szó erről a süteményről. A blogján olvasható hozzászólásokból derült ki, hogy én ezt már egyszer elkészítettem, de ezek szerint jól el is felejtettem azóta. Nem csak annak az első sütésnek a ténye hullott ki a fejemből, de sajnos az is, hogy a süti vajon akkor ízlett-e vagy se. Mondjuk eléggé esélyes volt, hogy igen, hiszen Ági receptje. :D
A leírást újra elolvasva rögtön tudtam, hogy tényleg klassz sütiről van szó, úgyhogy a csetelés után azonnal neki is fogtam. Meggyem nem lévén itthon, csokival, mazsolával és dióval ízesítettem, és egy picit csökkentettem a liszt mennyiségét. Annyira ízlett (ehhez a tetején lévő ropogós, cukros dió, igencsak hozzájárult), hogy amikor elfogyott, úgy éreztem, máris sütnöm kell egy újabb adagot, de leállítottam magam. Most jött el az idő, hogy megint ez legyen a hétvégi desszertünk, ám ezúttal fehér liszt helyett rizsliszttel, és abból is félig barnából készítettem. Bár lépten-nyomon azt olvashatjuk, hogy a fehér liszt mennyire egészségtelen, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy rizslisztből készítve ez a süti finomabb. Sajnos nem így van, a fíling egy kicsit más, de ez a kis huncut még így is dobogós helyen van nálam. Igaz, a tésztája kicsit törékenyebb, morzsálódósabb, mint a fehér lisztes társáé, de így is igen hamar elfogyott. :) Ági, nagyon köszönöm a segítséget! ♥

Hozzávalók 20x25 cm-es tepsihez:

Tésztához:
12,5 dkg fehér rizsliszt
12,5 dkg barna rizsliszt
6 g sütőpor
6 dkg étcsokoládé
6 dkg mazsola
20 dkg nádcukor vagy nyírfacukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
10 dkg vaj
20 dkg natúr joghurt
2 tojás
1 citrom reszelt héja
25 ml citromlé
2 ek. narancslikőr

Tetejére:
10 dkg durvára vágott dió
2,5 dkg nádcukor a tetejére

elkészítés:

1. A vajat a cukrokkal kihabosítjuk, alaposan elkeverjük a tojásokkal, a joghurttal, a citromlével, és hozzáadjuk a vízzel hígított likőrbe áztatott, majd lecsepegtetett mazsolát.
2. Beleforgatjuk a sütőporral, citromhéjjal, durvára vágott csokoládéval vegyített lisztkeveréket, majd a tésztamasszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk.
3. A tetejét megszórjuk durvára vágott dióval és cukorral, majd előmelegített sütőben készre sütjük (tűpróba!).
4. A kész süteményt a tepsiben, tortarácsra téve hagyjuk kihűlni, majd felszeleteljük és tálaljuk.

sütési hőfok 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc

Megjegyzés:

Ha fehér liszttel készítjük, a hozzávalók mennyisége nem módosul, de a sütemény egy kicsit más érzetű lesz.

 

Müzliszelet

Nem vagyok valami nagy müzlifogyasztó. Sőt akkor ettem utoljára, amikor Ausztriában dolgoztam. Ennek is már 7-8 éve. Akkor az epres Knüsperli volt az egyetlen, amit szerettem, és reggelire kakaóval együtt kanalaztam. A müzliszelet még ritkábban került a kosaramba, és ha vettem, mindig csakis olyat, aminek az alja csokiba volt mártva. Az még nyilván Cerbona szelet volt.
Amióta blogot írok, többször szembe jött velem a házi müzliszelet, és én rendre elhatároztam, hogy kipróbálom. Jó sokáig vártam vele. :D Most viszont különösen jól jön, mert lassan itt a jobb idő, lekerül rólunk a vastagabb ruha, úgyhogy nem árt, ha formába hozzuk magunkat. Arról nem is beszélve, hogy én például hamarabb benyomok egy müzliszeletet reggelire, mint vajas kenyeret szalámival, ami amúgy nagy kedvenc, de én valamiért képtelen vagyok reggel enni. Gondoltam, kipróbálom, hátha a saját müzli majd orvosolja ezt a problémámat. :D Hogy még jobban csússzon, utólag megmártottam csokiban is a kis drágákat, de ennek meg az lett az eredménye, hogy nem csak reggelire ettem, hanem szépen elosztva egész nap rájártam. Így aztán hipp-hopp elfogyott az összes. :D

Hozzávalók kb. 16 darabhoz:

20 dkg zabpehely (finom őrlésű és egész szemű vegyesen)
10 dkg dióbél
10 dkg hántolatlan mogyoró
10 dkg aszalt vörös áfonya
5 dkg aszalt meggy
5 dkg csemege mazsola
13 dkg vaj
12 dkg folyékony méz
1 nagy tojásból nyert fehérje

elkészítés:

1. A zabpelyhet zsiradékmentes serpenyőben aranybarnára pirítjuk, majd hűlni hagyjuk.
2. Az olajos magvakat késes aprítóban két részletben durvára daráljuk, majd az előbbi módon enyhén megpirítjuk. Kihűtjük.
3. Az aszalt gyümölcsöket (szintén két adagra osztva) kis darabokra daráljuk.
4. Az olvasztott vajat tálba öntjük, elkeverjük a mézzel, hozzádolgozzuk a magvakat, a zabpelyhet, a gyümölcsöt, majd beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét.
5. A masszát sütőpapírral bélelt, kb. 30x20 cm-es tepsibe öntjük, ráhelyezünk egy ív sütőpapírt, és kézzel vagy kis nyújtófa segítségével jól lenyomkodjuk, hogy ne maradjon benne légbuborék. Közben figyeljünk, hogy a müzlialap mindenhol kb. 1,5 cm magas legyen. (A rátett sütőpapírra a továbbiakban nem lesz szükségünk.)
6. Előmelegített sütőben világosbarnára sütjük, és a tepsiben hagyjuk kihűlni. Kb. 7x4 cm-es szeletekre vágjuk, és fogyasztásig légmentesen zárható dobozba tesszük. Maximum 2 hétig eltartható.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Tipp:

A müzliszeletet még kiadósabbá tehetjük, ha az egyik felét megmártjuk olvasztott étcsokoládéban. 10 dkg bőven elég hozzá.

A recept a Kifőztük gasztromagazin márciusi számában is megjelent.

Almakrémes rakott piskóta

A hétvégére sütött süteménynek megmaradt a széle, és mivel az a süti már elfogyott, viszont az édesség ehetnékem nem csillapodott, hipp-hopp összedobtam ezt a desszertet. Valóban hamar kitaláltam mi legyen belőle, ui. a maradék almáimat és a régóta tartogatott kókuszkrém egy részét is fel akartam használni. Ráadásul a nap is kisütött, ami ezekben az esős napokban szinte csodaszámba ment, úgyhogy pláne gyorsan kellett dolgoznom, hiszen még fotózni is akartam.
Korábban annyira ízlett a paleo gofrimhoz készített őszibarackkrém, hogy úgy gondoltam, almával is működne. Nem tévedtem – a kókuszkrém ennek a gyümölcsnek is jót tett. :) Na nem mintha önmagában nem lenne finom, de így azért mégiscsak más. Már csak egy kis csokiöntet kellett hozzá gyártanom, hogy kerek egész legyen. Nagyon örültem, mert hihetetlen módon olyan szinten sikerült eltalálnom a mennyiségeket, hogy egy csepp sem maradt ki semmiből, mindent felhasználtam. :)
Végül pedig egy igazán finom desszert lett a jutalmam. :)

Hozzávalók 2-4 személyre:

15 dkg diós-kávés piskóta (vagy egyéb maradék piskóta, esetleg babapiskóta)

Almakrémhez:
50 dkg alma
1 citrom leve
3 ek. nádcukor
1 csapott tk. őrölt gyömbér
1 dl kókuszkrém

Csokoládéöntethez:
5 dkg vaj
3 dkg nádcukor darálva
1 dkg keserű kakaópor
1,5 ek. tej

elkészítés:

1. Az almakrémhez a meghámozott, magházától megfosztott almákat cikkekre vágjuk, a cikkeket feldaraboljuk, és a citromlevet, a cukrot, a gyömbért is hozzáadva puhára pároljuk.
2. A főtt almát botmixerrel vagy villával pépesítjük (nem baj, ha kicsit darabos marad), hozzáadjuk a kókuszkrémet, és kis lángon főzve, a felére elforraljuk a levét. Teljesen kihűtjük.
3. A csokoládéöntethez a hozzávalókat fém tálkába tesszük, és gőz fölött összemelegítjük.
4. A piskótát kisebb darabokra vágjuk, és 2 nagyobb vagy 4 kisebb üvegpohár aljába lerakunk belőle egy keveset.
5. 1-1 szűk evőkanál csokikrémet kanalazunk rá, befedjük 1 púpozott evőkanál almakrémmel, majd újabb réteg piskóta következik. Ezt addig ismételjük, amíg a hozzávalók el nem fogynak. (Arra figyeljünk, hogy az almakrémmel zárjuk a sort!) A desszertet behűtve tálaljuk.