Zöldséges kosár

Megint kedvet kaptam a saját gyártású leveles tésztához, úgyhogy szombat reggel neki is álltam a gyors változatnak. Élvezet vele dolgozni, mert tényleg pofon egyszerű az elkészítése, és állati hamar megvan vele az ember. A tésztát ezúttal az egyik – még újnak mondható – kosárka alakú sütőformáimban akartam megsütni, ui. szegénykéim hónapok óta kipróbálás nélkül gubbasztottak a polcon. Ezek a formák egyébként elsősorban linzertészta sütésére valók, de amiben megsül a linzer, abban tuti, hogy a leveles is. :) Hogy mit teszek bele, az csak úgy hirtelen adódott, nem terveztem el előre, úgyhogy amit a spájzpolcon találtam, azzal dolgoztam. Az eredmény nem okozott csalódást, akár vendégeknek előételként is fel merném tálalni. Olyan laktató, hogy egy is simán elég belőle, bár mi főételként ettük.

Hozzávalók 4 db, kb. 17 cm átmérőjű, 6 cm magas kosárformához:

25 dkg gyors leveles tészta vagy klasszikus leveles tészta (lehet bolti is)
1 doboz konzerv vörösbab
15 dkg konzerv kukorica
15 dkg sárgarépa (tisztítva mérve)
10 dkg kockázott, füstölt, húsos szalonna
1 fej vöröshagyma
Provence-i fűszerkeverék
őrölt fekete bors
só
1 dl tejszín
1 egészen kicsi tojás
kevés mangalicazsír (elmaradhat, ha a szalonna elég zsíros)
5 dkg bármilyen reszelt sajt (elmaradhat)

elkészítés:

1. A receptjében megadott mennyiségek feléből elkészítjük a leveles tésztát (vagy a kész leveles tésztát kiolvasztjuk), és 35x35 cm-es, kb. 2 mm vékony négyzetlapra nyújtjuk.
2. Kb. 17 cm átmérőjű kistányérral 4 db, kör alakú mintát nyomunk a tésztába, éles késsel körbevágjuk, és kibéleljük velük a sütőformákat. (Nem baj, ha a tészta széle nem éri el a forma peremét, mert így is elég magas lesz.) Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük, amíg a tölteléket elkészítjük.
3. A kis kockákra aprított sárgarépát gőz fölött puhára pároljuk. A babot szűrőkanálba öntjük, vízzel átmossuk, majd alaposan lecsepegtetjük. (A levére nem lesz szükségünk.)
4. A szalonnát zsiradékmentes serpenyőben addig pirítjuk, hogy kiengedje a zsírját, majd kiszedjük a zsírból, és összekeverjük a babbal, a kukoricával és a sárgarépával.
5. A hagymát félbevágjuk, vékonyra szeljük és megpirítjuk a visszamaradt szalonnazsíron (ha szükséges, a zsírt pótoljuk). Rátesszük a zöldségeket, megfűszerezzük és néha megkeverve 2-3 perc alatt összesütjük. Teljesen kihűtjük.
6. Az öntethez a tojást villával felverjük, összekeverjük a tejszínnel és enyhén megsózzuk. A tésztakosarakat kivesszük a hűtőből, elosztjuk bennük a tölteléket, majd mindegyiket meglocsoljuk az öntettel. (Igény szerint sajtot is szórhatunk rá.)
7. A kosárkákat előmelegített sütőben készre sütjük, rácsra téve kicsit hűlni hagyjuk, majd kés segítségével alájuk nyúlunk, és óvatosan kicsúsztatjuk a sütőformából. Melegen vagy langyosan fogyasztjuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:

• Kosárka sütőforma híján a tésztát muffintepsiben is megsüthetjük, de akkor szerintem kb. 8 darab lesz belőle. Ha a lehulló tésztaszéleket is hozzászámoljuk, akkor talán 10 kis kosár is kijön belőle.
• Hogy a tésztakosarak kiszaggatása miatt lehullott tésztaszélek se vesszenek kárba, gyúrjuk össze azokat, nyújtsuk ki egyetlen körré vagy téglalap alakú tésztává, az egyik felét töltsük meg tetszés szerint, és miután beborítottuk a tészta másik felével, kenjük le felvert tojással, majd süssük meg.

Az étel elkészítéséhez ezt a sütőformát használtam.

Bécsi melange csokoládéval

Jó pár napja arra várok, hogy itthon is elkészíthessem a bécsi melange-ot, amit azelőtt még sosem kóstoltam. Nemrégiben azonban egy helyi kávézóban ezt ittunk, és nagyon ízlett. Csakhogy tejhabosító híján nem tudtam volna itthon úgy elkészíteni, ahogy kellene. A napokban azonban végre szert tettem egy kis cuki gépezetre, amivel pillanatok alatt megoldható a tej habosítása. (Legalábbis a hideg tej esetében valóban nem telt sok időbe.) A számomra szimpla és nem túlzottan kedvelt tejhab + kávé együtteséből álló italt a fent említett kávéházban kalóriabombává varázsolták, ui. csokoládésziruppal és mézzel ízesítették. Nem volt kérdés, hogy én is így fogom majd készíteni. A tejhabosítónak hála ez többé már nem ütközik akadályokba. :D Igaz, a 2,5 dl tej habbá alakítása egy ilyen kis szerkezettel azért beletelt jó pár percbe, és külön pohárban kellett megoldani, de egy jó kávéfőzőgéppel ez sem lehet probléma.

A melange egyébként osztrák kávéspecialitás, a latte macchiatóhoz és a kapucsínóhoz hasonló, de egy kicsit édesebb azoknál. Sok helyen mézzel édesítik. Állítólag először egy osztrák cukrász készítette 1787-ben, Bécsben azonban csak 1830 körül szolgálták fel először. Azóta bécsi melange-nak is hívják. A „melange” szó a francia „melanger”-ből származik, ami kb. azt jelenti, hogy összekeverni/vegyíteni/elegyíteni. Hagyományosan nagy csészében szolgálják fel, nem pedig magas falú üvegpohárban.
A különböző nyelvterületeken azonban eltérés van a melange készítésében, ui. pl. Svájcban tejhab helyett tejszínhabbal szolgálják fel, amit gyakran a kávé mellé kínálnak, míg Hollandiában tojássárgáját kevernek el cukorral (nem ritkán pluszban tejszínnel is), és erre öntik a forró kávét. De Ausztriában hagyományosan elvileg tejhabbal készül. Azért írom, hogy elvileg, mert a neten többféle recept is kering, és nem könnyű kideríteni, melyik lehet az eredeti. Arról nem is beszélve, hogy még alkohollal dúsított variációi is léteznek. Én arra hajlok, hogy nem a tojássárgájás verzió, hanem a sokkal egyszerűbb, 1:1 arányú tejhab + kávé duója lehet az igazi, azaz az első melange, hiszen a legtöbb osztrák kávéház honlapján is ez a készítési mód olvasható. Egyébként a melange alapjául szolgáló presszókávé is kétféleképpen készülhet: kevés vízzel, azaz majdnem tripla adag kávét kell lefőzni a kívánt mennyiséghez. Sok helyen viszont ún. Verlängter-t, azaz hosszú, vizesebb kávét adnak hozzá. Ez utóbbival nem is lesz annyira erős az ital.
Apropó készítési mód! Hogy, hogy nem, ez is többféle lehet: az egyik alternatíva az, hogy a frissen lefőzött kávét üvegpohárba öntik, és erre töltik a felgőzölt tejet. A másik lehetőség szerintem tetszetősebb: először a forró, habosított tejet töltik a pohárba, és erre jön a kávé. Az ital így 3 rétegű lesz.
Sajnos a fotózása nem is olyan egyszerű, mert a hab pillanatok alatt leapad, úgyhogy én utólag is kanalaztam rá egy kis tejhabot. A rétegek pedig csak akkor lesznek szépek, ha a folyadékok hőmérséklete is megfelelő.
Most nem a legegyszerűbb variációt készítettem el, hanem azt a fajtát, amit a Kutyafüllel abban a bizonyos kávéházban ittunk - csokoládésziruppal. Közben elhatároztam, hogy egyszer tuti Bécsben is kipróbálom az ottani melange-ot. :D

Hozzávalók 2 személyre:

2,5 dl tej
2,5 dl presszókávé (közepesen, azaz bécsi módra pörkölt kávébabból)
2 ek. méz
2 ek. csokoládészirup
reszelt csokoládé vagy keserű kakaópor a díszítéshez

elkészítés:

1. A tejet felforrósítjuk, tejhabosítóval felhabosítjuk, majd krémesítjük oly módon, hogy az edény alját finoman az asztalhoz ütögetjük, hogy a légbuborékok egy része távozzon.
2. Magas falú üvegpoharakba mézet csorgatunk, rátöltjük a csokoládészirupot, majd felengedjük a krémesített tejjel. (A tej és a tejhab ekkor különválik, és a pohár alján sűrűbb, a tetején pedig habosabb állagú lesz.)
3. A kávét csőrös tejkiöntő edénybe lefőzzük, majd óvatosan a tejhab közepébe öntjük. (A kávé így a krémes tej és a tejhab közé kerül.) A tetejét megszórjuk reszelt csokoládéval, és azonnal kínáljuk.

Megjegyzés:

A tej és a kávé esetében nem muszáj betartani a fejenkénti 1,25 dl-es mennyiséget, kevesebbel is számolhatunk, lényeg, hogy 1:1 arányú legyen.

 

Körtés-szilvás crumble

A délután közepén, vasárnap, a Kutyafül „fölvonyított”, hogy sütire vágyik. Kicsit sem néztem rá szűk tekintettel, morcosan, ui. délelőtt már bekapcsoltam a sütőt az ebéd miatt, és az ki is hűlt, úgyhogy nagyon gazdaságos volt újra begyújtani. És amúgy is megbeszéltük, hogy most nincs édesség.
De olyan bánatosan nézett rám, sőt még a durcis ovis pofit is latba vetette, úgyhogy nem hagyhattam őt édesség nélkül, szontyoli kutya fejjel. Most olyan desszertet készítettem, amit még soha, pedig ennél egyszerűbb süteményt szinte már álmodni sem lehetne. Nekem eddig mégis kimaradt ez az angol desszert. Most viszont jól jött, mert nem lett volna kedvem bonyolultabbnak nekikezdeni. A szilvám kissé túlérett, a körtém meg pont jó állapotban volt ahhoz, hogy egy morzsasütiben beteljesítsék a sorsukat. Nem is gondoltam volna, hogy ez a édesség ennyire finom, de amikor a tésztamorzsát kezdtem összeállítani, egyértelművé vált, hogy ez bizony kísértetiesen hasonlít a linzertésztára, amit imádok. Az tuti, hogy a crumble nálam felkerült a még sokszor elkészítendő édességek listájára. :)

Hozzávalók 4 személyre, 20,5x20,5 cm-es sütőtálhoz:

8 dkg finomliszt
5 dkg darált dióbél
6 dkg cukor
6 dkg vaj
8 szem szilva
1 körte
3 ek. csokoládépasztilla vagy aprított ét-/tejcsokoládé
1 tk. őrölt fahéj
tejszínhab vagy citrom- vagy vaníliafagylalt a tálaláshoz

elkészítés:

1. A morzsához a darált dióval, cukorral elvegyített liszthez adjuk a kis darabokra vágott, hideg vajat, és morzsalékos tésztává dolgozzuk.
2. A gyümölcsöket meghámozzuk, felkockázzuk, összekeverjük a csokoládé pasztillával, és lerakjuk a vékonyan kivajazott sütőtálban.
3. Rászórjuk a fahéjat, befedjük a tésztamorzsával, és előmelegített sütőben pirulásig sütjük.
4. Rácson hagyjuk langyosra hűlni, majd kis tálkákba szedjük, és tejszínhabbal vagy melegebb időben egy-egy gömb fagyival tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 25 perc

A recept a Kifőztük gasztromagazin októberi számában is megjelent.