Tojás kukoricás töltelékkel, szalonnaburokban

Ez is egy olyan recept, ami korábban már fent volt a blogon, de sem a fotója, sem az eredeti recept nem tetszett igazán. Úgy éreztem, van mit rajta javítani, és inkább levettem. Most viszont jól jött volna egy meleg, tojásos étel így húsvét táján. Ki is kerestem a receptjeim közül a fent említett töröltet, de érdekes módon csak az előtte lévő szöveget találtam meg, maga a recept viszont szőrén-szálán eltűnt. Emlékeztem rá, hogy az előző verzióban pépesített kukorica került a tojásokba, de éppen emiatt nem lett a kedvencem – a töltelék ui. nagyon folyós volt. Persze lehetett volna segíteni rajta, de most egy kicsit mást szerettem volna. Már két okom is volt rá, hogy kitaláljak egy újított változatot. A kukorica ezúttal egészben került a töltelékbe. Egyébként el tudom képzelni pépesítve is, de másként, mint anno.
Bevallom, egy csöppet időigényesnek bizonyult számomra ennek a töltött tojásnak az elkészítése, újabban ui. rendre megszenvedek a tojáshámozással. Hiába főzöm és hűtöm úgy, ahogy kell. Az is lehet persze, hogy már a tojások sem a régiek. Vagy ki tudja?! Lehet, csak én vagyok béna a hámozásban. :D Lényeg a lényeg, a 8 tojás közül egynek menthetetlenül kárba veszett a fehérje.
A töltelékből nekem talán pont ebből az okból 2-3 evőkanálnyi mennyiség kimaradt, de emiatt nem aggódtam – melegszendvicsre tökéletes feltétnek bizonyult. :)

Hozzávalók 4 személyre:

8 nagy + 1 kis tojás
8 szelet főtt, füstölt szalonna
1 kis fej vöröshagyma
1 kis csilipaprika
8 dkg konzerv kukorica
1 szelet szikkadt kenyér (6 dkg)
őrölt zöld bors
zellersó vagy só
2,5 dkg reszelt trappista sajt
2,5 ek. olívaolaj + a tál kikenéséhez
8 kis bazsalikomlevél vagy petrezselyemzöldje

elkészítés:

1. A tojásokat főzés előtt 1 órával a tojástartóban fejre állítjuk, hogy a sárgája a tojás közepére vándoroljon. (Így könnyebb kiszedni a sárgáját, miután megfőtt.) 8 tojást sós vízben 8 perc alatt keményre főzünk, majd rögtön hideg vízbe tesszük, és a vizet addig cseréljük, amíg a tojás már nem melegíti át. Így hagyjuk teljesen kihűlni.
2. A tojásokat meghámozzuk, a csúcsukat levágjuk, a sárgájukat kivesszük, és villával összetörjük. A főtt tojásfehérjéket körbetekerjük 1-1 szelet szalonnával.
3. A magjaitól megfosztott csilipaprikát felaprítjuk, és a finomra vágott hagymával együtt az olajon megdinszteljük.
4. Hozzáadjuk az előzőleg beáztatott, majd kinyomkodott kenyeret, és zellersóval, zöld borssal ízestjük. 1-2 percig sütjük, majd a tojássárgákhoz öntjük, és alaposan összekeverjük.
5. A kukoricát ½ evőkanál olajon megfuttatjuk, a hagymás tojáshoz adjuk, és miután kihűlt, elkeverjük a kis nyers tojással. Ha szükséges, utánaízesítjük.
6. A szalonnás tojásfehérjéket púpozásig töltjük a tojásmasszával, ráültetjük a kalapjukat, és hőálló tálba sorakoztatjuk. A tetejüket megszórjuk reszelt sajttal, és előmelegített sütőben készre sütjük.
7. Tálaláskor bazsalikomlevelekkel vagy petrezselyemmel díszítjük, és tetszés szerint kenyeret vagy valamilyen friss salátát kínálunk hozzá. (A kimaradt tölteléket szendvicskrémnek használhatjuk.)

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

A recept a Kifőztük gasztromagazin áprilisi számában is megjelent.

Krémsajtos kalácskoszorú

Hetekkel ezelőtt kalácsra fájt a fogam, és ki akartam próbálni, hogyan működne krémsajttal. Az eredménnyel annyira meg voltam elégedve, hogy úgy gondoltam, tökéletes lenne húsvétra is. A receptet egy csöppet átdolgoztam, illetve ezúttal nem fonatlanul, dobozformában sütöttem meg, hanem kis koszorúkká alakítottam. Bár a formázás időbe telik, de megéri bíbelődni vele, hiszen olyan jó gyönyörködni a kis kalácsokban. :) Az étkészletről nem is beszélve! :D Azért mindketten odavagyunk a Kutyafüllel, és meg kell mondjam, még életemben nem láttam pasit így örülni tányéroknak, müzlis tálkáknak és bögréknek. :D
Persze az újrafényképezéssel a tányérok is lecserélődtek, de azért kedves maradt az a készlet is. :)

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

50 dkg finomliszt
10 dkg natúr krémsajt vagy mascarpone
4 dkg porcukor
5 dkg olvasztott vaj
2 tojássárgája
1 ek. só
3 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej
1 tojássárgája + 1 ek. víz a kenéshez

elkészítés:

1. A liszt közepébe morzsolt élesztőhöz adunk 1 dkg cukrot, és a langyos tej felével simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a többi cukrot, a sót, a langyos olvasztott vajat, a többi tejjel, a krémsajttal és a langyos olvasztott vajjal elkevert tojássárgákat, és rugalmas tésztává dagasztjuk. Vajjal vékonyan kikent tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A megkelt tésztát 8 egyenlő részre osztjuk, mindegyik darabot háromba vágjuk és meggömbölygetjük. 15 perc pihentetés után a tésztagombócokat megsodorjuk, és hármas fonással kialakítjuk a kalácsformát. Koszorú alakban meghajlítjuk, a tésztavégeket pedig összedolgozzuk.
4. A kb. 12 cm átmérőjű kalácskoszorúkat sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük egymástól távolabb, és letakarva kelesztjük további 20 percet.
5. A tetejüket lekenjük vízzel felvert tojássárgájával, és előmelegített sütőben készre sütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

 

A recept a Kifőztük gasztromagazin áprilisi számában is megjelent.

Bécsi almás rétes (Wiener Apfelstrudel) – 31. SAD!

Kisbogár, azaz Lilla SAD! kiírása nagyon megtetszett nekem, mert azon túl, hogy már a forduló logóját is öröm volt nézni, a témáját igazán jópofának tartottam, ui. A Föld körül címet viseli.
Szerintem ez egy nagyon jó elgondolás, mert kutatómunkát kell végezni előtte, és lehet filózni, hogy melyik országot is válassza az ember lánya desszertkeresés apropóján. Miután az ország kiválasztatott, tovább lehet agyalni, mi is legyen az elkészítendő édesség. Ráadásul a választásnak is több szempontja lehet: tipikus, jól ismert finomság legyen, vagy olyan, amit eddig csak kevesek kóstoltak; bonyolult vagy egyszerűen elkészíthető, sütés nélküli vagy... stb., stb.
Bevallom, nem sokat gondolkodtam, így nem vándoroltam túl messzire, mert azonnal az egyik kedvenc országom, Ausztria ugrott be. Ettől függetlenül először másik kedvencem, Németország tipikus édességeire kerestem rá, de sajnos majdhogynem hiába, mert a Rote Grützén, a vanília-, ill. csokipudingon, a pontosabban nem megnevezett habos tortákon és még néhány nem túl érdekes desszertfajtán kívül semmi különöset nem találtam. Oké, akkor vissza a sógorokhoz! A kedvencem, a tiroli túrós rétes kilőve, mert azon már túl vagyok. A Sacher-tortát máskorra tartogatom, a linzertortához és a kuglófhoz pedig most nem volt kedvem.
Mivel azonban volt itthon jó pár szem almám, illetve régóta szemeztem a bécsi almás rétessel, ezért úgy gondoltam, soha jobb alkalom nem lesz az elkészítésére, mint a 31. SAD!.
A döntést követően – ugyan jóval később – végre elkészült ez a „typisch österreichisches Dessert”, mégpedig egy bécsi kávéház eredetinek aposztrofált receptje alapján, amiben a mennyiségek tipikus cukrász módra, grammra vannak megadva. :) Az eredeti recept linkje a bejegyzés végén, a forrásnál található. :)

Hozzávalók 1 rúd réteshez, 45x35 cm-es tepsihez:

Tésztához:
25 dkg finomliszt (BL 55)
2 g só
1 tojás (felütve 50 g)
10 dkg (kb. 1 dl) langyos víz
2 dkg napraforgóolaj
5 dkg olvasztott vaj a kenéshez

Töltelékhez:
10 dkg zsemlemorzsa
5 dkg vaj
14 dkg finom kristálycukor
1 dkg őrölt fahéj
17 dkg mazsola
1 dkg frissen facsart citromlé
kb. 1 kg savanykás alma
1 kupica rum (nálam 2 ek. Portorico rum)
porcukor a szóráshoz

elkészítés:

1. A tésztához a lisztet tálba szitáljuk, elvegyítjük a sóval, hozzáadjuk a villával előzőleg felvert tojást, a vizet, és addig gyúrjuk, amíg a kezünktől, ill. az asztaltól el nem válik.
2. A puha tésztát gömbölyűre formázzuk, megkenjük olajjal, és tálba téve 30 percig pihentetjük.
3. A töltelékhez a felforrósított vajhoz keverjük a zsemlemorzsát, és aranybarnára pirítjuk.
4. A meghámozott almákat 8-8 cikkre vágjuk, kimagozzuk, keresztben vagy hosszában felszeleteljük, és alaposan összeforgatjuk a citromlével, a rummal, a mazsolával, a fahéjas cukorral és a vajas zsemlemorzsával.
5. A pihentetett tésztát lisztezett konyharuhán téglalap alakúra nyújtjuk, kézhátunkkal (vagy ökölbe szorított kézzel) óvatosan hajszálvékonyra kihúzzuk (én csaknem 62x47 cm-esre tudtam, mint amekkora a konyharuha volt, de így sem lett azért hajszálvékony), és megkenjük a langyosra hűlt olvasztott vaj ¾ részével.
6. A tészta egész felületét megszórjuk a töltelékkel úgy, hogy a tőlünk távolabb eső szélétől szabadon hagyunk egy 2 cm széles sávot, ill. jobbról és balról is 5-5 cm-t.
7. Jobbról és balról a szabadon hagyott tésztát ráhajtjuk a töltelékre, a konyharuha segítségével óvatosan feltekerjük (ha szükséges, leseperjük róla a lisztet), átlósan a sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és megkenjük olvasztott vajjal.
8. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. A sütőből kivett rétest azonnal megkenjük a maradék olvasztott vajjal. Miután langyosra hűlt, felszeleteljük, és porcukorral meghintve tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 40 perc

Tipp:
Vaníliafagylaltot vagy vaníliasodót is kínálhatunk hozzá.

Megjegyzés:

Sajnos csöppet elméláztam, és a tölteléket nem a tészta egész felületén osztottam el, hanem csak a feléig, de egyes receptek szerint pont így kell, így aztán nem estem kétségbe.
Az eredeti recept 190°C-os sütést javasol, és nem jelzi, hogy az hőlégkeveréssel vagy alul-felül sütéssel történik-e. A leírás szerint sütés előtt nem kenik meg a tésztát olajjal vagy vajjal, a képek mégis ezt mutatják.
Egyes almás rétes receptekben a tésztába is tesznek olajat, de eszerint a recept szerint nem kell bele, csak az összeállítás utáni kenéshez írja.

Forrás: Café Wien Kaffeehäuser