Tejespite banánnal

Ennél egyszerűbb édesség szinte nem is létezik azok közül, amiket sütni kell. Ez olyan tipikus vásárhelyi sütemény, legalábbis mifelénk elég gyakran készítik. A mi családunkban is szokás volt, de mivel Anya nem rajongott érte, én bizony kimaradtam a jóból. Mami pedig, mire én megszülettem, leszokott a készítéséről, így nála sem ettem soha. Már jócskán felnőtt voltam, amikor végre megkóstolhattam. Nagyon ízlett, de akkoriban még messzire elkerültem a konyhát. Bár már évek óta sütők-főzök, ez a desszert valahogy ezidáig kimaradt. Most sort kerítettem rá, mert a konyhapulton ott fonnyadozott 2 banán, és muszáj volt felhasználnom. Erre a minden bonyolultságot nélkülöző sütire esett a választásom, és nem bántam meg.
A sütőformát azonban jócskán alulméreteztem, ezért jó vastagra sikerült, de legalább vicces látványt nyújtott, és a „kövérsége” meg a repedezettsége cseppet sem vont le az élvezeti értékéből. Természetesen ennél jóval nagyobb tepsiben is meg lehet sütni, hogy ízlésesen vékonyak és sima tetejűek legyenek.

Hozzávalók 8 személyre (26 cm x 17 cm-es tepsihez):

2 érett banán
4 dl tej
3 nagy tojás
5-6 dkg nyírfacukor (attól függően, hogy teszünk-e bele vaníliás cukrot)
1 tk. vanília esszencia vagy 1 cs. Bourbon vaníliás cukor
egy csipet só
0,5 dl olvasztott vaj
25 dkg finomliszt
vaj a forma kikenéséhez
nyírfaporcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A tojásokat tálba ütjük, hozzáadjuk a cukrot, a vanília kivonatot (vagy a vaníliás cukrot), a sót, és habosra kavarjuk.
2. Beletesszük a langyosra hűlt, olvasztott vajat, és felváltva simára dogozzuk benne a lisztet és a tejet. Kivajazott sütőtálba öntjük.
3. A lehéjazott banánt felkarikázzuk, pár szeletet félreteszünk a díszítéshez, a többit pedig szépen elosztva beleejtjük a tésztamasszába.
4. Előmelegített sütőben pirulásig sütjük, a formában hagyjuk langyosra hűlni, majd felszeleteljük, és tányérra tesszük. Porcukorral meghintve, és banánszeletekkel díszítve tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 60 perc (a tészta vastagságától függ)

Sandokan csirke

Kiskoromban, a '80-as évek hajnalán volt egy pár külföldi filmsorozat, amit szívesen néztem. Az egyik egy indiai film volt Sandokan címmel. A főszereplőt nyilván nem kell bemutatnom sokaknak, mert szerintem az én korosztályom vagy a nálam idősebbek is biztosan emlékeznek rá. A fiatalabbak kedvéért azonban elárulom, hogy ő Kabir Bedi, aki a sorozatban Sandokan névre hallgatott, de egyben ő volt a Maláji Tigris is. Ha ma látnám ezt a sorozatot, biztosan nevetnék 1-2 jeleneten, de akkoriban nagyon izgalmasnak és érdekesnek tűnt, a zenéje pedig a Neoton Famíliának hála, beleégett a memóriámba.
Kabir Bedi abban az időben hatalmas népszerűségnek örvendett, kb. mint Izaura, és ez utóbbihoz hasonlóan, ő is ellátogatott a tigrisek földjétől igen csak messze lévő kicsiny hazánkba. A műsorvezető a nagyszerű Antal Imre volt. A mi kedves Sandokánunk sok egyéb mellett azt is elárulta, hogy szeret főzni, és megosztotta a nézőkkel egyik kedvenc ételének leírását. Anya persze azonnal beizzította agyának receptmegjegyzésre vonatkozó részét, és miután elkészítette Sandokán csirkéjét, máris gazdagabbnak éreztük magunkat - legalábbis egy jó étel erejéig mindenképp. Ez a recept az ún. Sandokan csirke volt. Anya később is gyakran megsütötte, de mint ahogy sok más étel, egy idő után ez is egyre ritkábban került asztalra, míg végül el is felejtődött. A recept persze Anya memóriájában maradt, így én most hosszú készülődés után végre megsütöttem.
Igazából nem vagyok biztos benne, hogy Kabir Bedi pontosan ezekkel a fűszerekkel készíti-e, de állítólag bármilyen fűszer mehet bele, amit csak otthon fellelünk. De: a kefír, a fokhagyma és a kakukkfű semmiképp sem maradhat ki, ezek elengedhetetlenül fontosak a Sandokan csirkéhez.
Eredetileg nem kell levenni a bőrt a csirkecombról. Anya se szedte le soha, aminek az volt a hátulütője, hogy a szaft jó részéből nekem nem jutott, mivel sosem szerettem a csirkebőrt. Azt leszedve pedig a szafttól is megfosztottam magam. Később Anya kicsivel több szafttal készítette, hogy nekem is jusson belőle. Bőrrel vagy bőr nélkül, ez az étel bizony nagyon finom.
Köretnek bármit készíthetünk mellé. Én ezúttal steak burgonyával és friss salátával tálaltam.
Akinek az epéje nem bírja az erőteljes fűszerezést, az csökkentheti a fűszerek mennyiségét.

 
Hozzávalók 4 személyre:

4 egész csirkecomb
2 dl kefir
2 gerezd fokhagyma
1 tk. bazsalikom
1 tk. majoránna
1 tk. kakukkfű
1 tk. rozmaring
1 mk. borsikafű
1 mk. tárkony
½ mk. őrölt fekete bors
1 ek. olívaolaj + a sütőtálhoz

elkészítés:

1. A megtisztított fokhagymát áttörjük, és a többi fűszerrel, valamint az olajjal együtt a kefirhez keverjük.
2. Egy hőálló tálat vékonyan kiolajozunk, belefektetjük a lebőrözött csirkecombokat, és eloszlatjuk rajta a fűszeres kefirt. Alufóliával lefedve, 1 napra, de min. 1 éjszakára hűtőbe tesszük, hogy a hús magába szívja az ízeket.
3. Másnap előmelegített sütőben fólia alatt 30 percig párolva sütjük, majd levesszük róla az alufóliát, és pirulásig sütjük. Megsózzuk és tálaljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 50 perc

Egy kis érdekesség Sandokan és a főzés kapcsán a Magyar Televízió 1987-es Főzöcske - Tv fazék c. műsora, amiből kiderül, hogy ez a csirkecomb azért nem pont úgy van fűszerezve, ahogy a műsorban látható. De sebaj! :D

Citromos gombakrémleves

Ó, igen, ezt is megértük - gombalevest főztem! :D Persze ez nem az a különleges fajta gombaleves, amiben pl. erdei gomba van, hanem még mindig azt a kedves kis csiperkét használtam fel hozzá, amit már jól ismerek. Készült már belőle saláta, mártás, töltelék, ill. hús tetejére is rá szoktam ültetni. Levest viszont eddig még nem főztem belőle. Mivel azonban a minap vettem egy dobozkával, úgy gondoltam, most nem salátába teszem, hanem végre valahára kipróbálom a krémlevest, hátha még én is eszek belőle. Én egyébként krémleveses vagyok, ilyen formában ui. azt a zöldséget is képes vagyok lenyelni, amit csak úgy feldarabolva semmi pénzért nem ennék meg.
Bevallom, nem értek a gombához, hogy milyen ízesítés illik hozzá az általam eddig használt fűszereken kívül, ezért bátran bele mertem löttyinteni egy fél evőkanálnyi citromlevet. Csodák-csodájára nem rontotta el, sőt pikánssá tette, legalábbis a Kutyafül ezt mondta. Sajnos én még levesnek sem szerettem meg, hiába krémesítettem, ezért neki kellett megennie az egészet, ami persze nem volt baj, mert olyan jól sikerült, hogy simán bekanalazta egyedül is 2 nap alatt. :)
Én pedig tovább reménykedem, hogy igen is létezik olyan gomba, amit képes leszek majd egyszer megenni, mint ahogy egyszer Ausztriában. :)

Hozzávalók 3-4 személyre:

a leveshez:
30 dkg fehér csiperkegomba
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
6 dl csirkehúsalaplé
1 ek. vaj
½ csokor petrezselyemzöldje
őrölt fekete bors
só
1 dl tejszín
1 ek. frissen facsart citromlé
citromfűlevélkék

a tálaláshoz:
2 szelet kenyér
1 gerezd fokhagyma
1 púpozott ek. olívaolaj
4 kis fej csiperkegomba
1 mk. vaj

elkészítés:

1. A gombát megmossuk, megtisztítjuk, és 4 fej kivételével falatnyi darabokra vágjuk.
2. A petrezselymet megmossuk, leszárítjuk, a leveleit lecsipkedjük a szárról, és felaprítjuk.
3. Az apróra vágott vöröshagymát a vajon megpirítjuk, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a gombát, és 1-2 percig pirítjuk. Felöntjük 6 dl alaplével, és puhulásig főzzük. Leturmixoljuk.
4. A levest befűszerezzük, hozzáadjuk a tejszínt, az aprított petrezselymet. (Ha sűrűbb levest szeretnénk, 1 evőkanál liszttel vagy 1 teáskanál keményítővel kevert tejszínnel sűrítjük.)
5. Az olívaolajat serpenyőben felhevítjük, rátesszük az előzőleg felkockázott kenyeret, és az áttört fokhagymát is hozzáadva megpirítjuk.
6. A félretett gombafejeket felszeleteljük, és a vajon kissé megpirítjuk.
7. A levest tányérokba szedjük, ízlés szerint megszórjuk "bébi" citromfűlevélkékkel vagy aprított citromfűvel, és a pirított kenyérkockákkal valamint a pirított gombával együtt tálaljuk.