Tűzdelt csirkemell baconben, paprikamártással

Van az úgy, hogy az ember azt gondolja, nincs semmi ihlete, hogy mit főzzön aznap, aztán valahogy mégis kialakul. :) Én így jártam ezzel az étellel, és még ha nincs is benne nagy ördöngösség, az egyik eleme olyan jó ötletnek bizonyult, hogy tuti elkészül még egy párszor.
Ez a „Múzsa csókja” pedig most a paprikamártás lett, amit a hűtőben árválkodó, méltatlanul ott felejtett pritaminpaprikának köszönhetek. Szegénykém szerencsére még jól tartotta magát, de mivel a baconbe tekert hús ízileg nem valami erőteljes, ezért tennem kellett róla, hogy valahogy feldobjam. Így született meg ez a szerintem csuda finom mártás. :)
Paprikát egyébként nem először dinsztelek zsíron, de eddig csak rántottába vagy pizzára tettem más egyebek társaságában. Milyen jó, hogy most már mártásnak is felhasználhatom!
Tényleg ajánlom mindenkinek. :)

Hozzávalók 2 személyre:

1 egész csirkemellfilé
őrölt fekete bors
só
2 nagy gerezd fokhagyma
8 szelet főtt, füstölt bacon (húsosabb fajta)
kevés zsír a sütéshez

Paprikamártáshoz:
1 pritaminpaprika
1 csapott ek. mangalicazsír
1 csapott ek. finomliszt
2 dl tejszín
őrölt fehér bors
só

elkészítés:

1. Az egész csirkemellet két filére vágjuk, több helyen bemetsszük és megtűzdeljük a tüskékre vágott fokhagymával.
2. A húsdarabokat mindkét oldalukon sózzuk, borsozzuk. 4-4 szelet bacont egymás mellé fektetünk úgy, hogy kissé fedjék egymást, ráhelyezzük a filéket, és ráhajtjuk a szalonnaszeleteket.
3. A csirkemelleket vékonyan kizsírozott hőálló tálba vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és előmelegített sütőben pirulásig sütjük, miközben egyszer átfordítjuk, hogy minden oldalukon egyformán megpiruljanak.
4. A mártáshoz a megmosott, magházától megfosztott paprikát felaprítjuk, a felforrósított zsíron megdinszteljük, majd sóval, borssal ízesítjük. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a tejszínnel, és besűrítjük. Botmixerrel pépesítjük.
5. A megsült húst kicsit hűlni hagyjuk, majd rézsútosan felszeleteljük és a mártással meglocsolva tálaljuk. Tetszés szerinti köretet adunk mellé.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

Rum-golyó

Az édességes dobozkámban turkáltam, amikor rátaláltam egy kis receptes füzetkére, amit annak idején az egyik bevásárló központban lehetett látni az édességdíszítő kellékek mellett. Ezeket a füzeteket bárki ingyen magával vihette. Most, hogy úgy is benne vagyok a karácsonyi kekszkészítésben, fellapoztam ezt a kiadványt, és sok egyéb süti mellett megláttam ezt a jópofa és könnyen elkészíthető bonbont. Mivel épp nem volt itthon semmilyen édesség, gyorsan neki is álltam elkészíteni. Feleztem a mennyiségeket, de valami akkor sem volt rendben az eredeti recepttel. Kifelejtették a hozzávalók közül a vajat, az elkészítés leírásában viszont szerepelt. Én annyit tettem bele, amennyiről úgy gondoltam, hogy nem rontja el. Lekvárból sem írtak elegendő mennyiséget, ezért aztán picit változtattam az arányokon. Az előkészületek közben rájöttem, hogy ez a golyóbis majdnem ugyanúgy készül, mint gyerekkorom kedvence, a Jetty torta, csak ez inkább piskótához hasonló tésztából van. Na, akkor csakis jó lehet – gondoltam. Így is lett. Igazából jól ismert ízű édesség ez, amit megbolondíthatunk még egy kis dióval vagy másféle lekvárral.
A „golyózás” után pedig végre elkészíthettem a hiányzó adventi „koszorút” is, amit most először tényleg nem koszorú formára alakítottam, hanem inkább katonás sorba állítottam a gyertyákat. Jól elmolyoltam vele, de igazán jól esett egy kicsit díszítgetni. 

Hozzávalók 20 darabhoz:

a tésztához:
2 tojás
5 dkg porcukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
5 dkg finomliszt
1 dkg cukrozatlan kakaópor
½ tk. sütőpor

az összeállításhoz:
5 dkg étcsokoládé
1 ek. vaj
3 ek. rum
7 dkg baracklekvár

a mázhoz és a díszítéshez:
10 dkg étcsokoládé
3-4 ek. tej
cukorgyöngyök

elkészítés:

1. A tojást felhabosítjuk, fokozatosan hozzáadjuk a kétféle cukrot, 2-3 percig keverjük, majd hozzádolgozzuk a kakaóporral, sütőporral vegyített lisztet.
2. A tésztát a kivajazott, liszttel behintett, kb. 16 cm átmérőjű, kapcsos tortaformába vagy kis tepsibe öntjük, és előmelegített sütőben megsütjük. Hűlni hagyjuk.
3. A tésztát összetörjük, morzsalékosra dolgozzuk, majd hozzáadjuk a rumot, a lekvárt, a vajjal összeolvasztott, langyosra hűlt étcsokoládét, és előbb villával majd robotgéppel összekeverjük. A tésztamasszát 30 percre hűtőbe tesszük.
4. A masszából kisebb diónyi golyókat formázunk, megmártjuk a gőz fölött megolvasztott, tejjel kevert csokoládéban, majd sütőpapírra sorakoztatjuk.
5. Amikor a máz még képlékeny, a tetejükre biggyesztünk 1-1 cukorgyöngyöt, és így hagyjuk megdermedni a bevonatot.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Tipp:

Én olyan mázzal készítettem a bonbont, ami a tejnek köszönhetően lágy marad. De lehet roppanós csokoládéburkot is készíteni. Ehhez 15 dkg étcsokoládét gőz fölött összeolvasztunk 1 evőkanál napraforgóolajjal, megmártjuk benne a golyókat, és hagyjuk megszáradni.

 

 

 

Narancsos mandulatallér

 

 

 

 

A 20. SAD! témáját most Ági barátnőm hirdette ki, aki a ...konyhán innen – kerten túl... háziasszonya. :)
Mivel eddig még sosem játszottam gasztro témában, ill. mert ő olyan kedvesen invitált, úgy éreztem, itt az idő, hogy én is csatlakozzam a sütni, alkotni és díszíteni szeretők népes táborához. A feladat nagyon tetszett, hiszen a karácsony mindig is a kedvenc ünnepem volt, és ezzel kapcsolatban szívesen ügyködöm, legyen az a lakás díszítése, az ajándékok becsomagolása, vagy más kedves tevékenység.
Mára sajnos az ünnep a legtöbb családban elveszítette a lényegét, és sok esetben nyűggé vált a karácsonyi készülődés. Nagyon nehéz kitalálni, kit mivel lepjünk meg, és sajnos legtöbbünknek már a pénztárcája is igencsak lesoványodott. Senki sem szeret azonban üres kézzel menni rokonlátogatóba, ugyanakkor nagyobb ajándékokkal sem lepünk meg olyan családtagokat, akiket csak ritkán látunk. Ilyenkor jól jön valami olyan kedvesség, ami ugyan nem kerül sokba, de benne van a szívünk. Ilyen meglepetés lehet egy saját készítésű, ehető ajándék. Jó lenne, ha egyre több családban éreznék úgy, hogy ezzel is örömet szerezhetnek családtagjaiknak, és bátran állnának neki valamilyen finomság elkészítésének. A meglepetést rejtő dobozka vagy üveg díszítésébe pedig a gyerekek is bekapcsolódhatnak, és így az egész család részt vehet az ajándékkészítésben. A közös „munka” során az ünnepi hangulat is könnyebben kialakul, márpedig a ráhangolódás a karácsonyra nagyon fontos.
Én (nem túl ötletgazdagon) kekszet sütöttem a SAD!-ra, ui. ez egyrészt sokáig eláll, nem kell vele a karácsony előtti utolsó napokban bíbelődni, másrészt pedig szinte mindenki szereti. Sőt, még az is kedvet kaphat hozzá, aki addig nem volt egy nagy kekszes. Itt vagyok pl. én, aki szinte sosem készítek ilyen típusú édességet. Pedig a kekszek családjában van pár olyan példány, amelyik kifejezetten finom. Erre én is nemrég jöttem rá. :D
Ez a narancsos változat eredetileg nem az én fantáziám szüleménye, a neten találtam rá, és annyira megtetszett ez a levágott narancskarikákat idéző süti, hogy mindenképp ki akartam próbálni. Úgy éreztem, hogy egy kis alakítással mindenképp helye lehet a játékban. Mivel gyerekkoromban nagy kedvenc volt az üveg formájú, pici flakonban árult „pezsgőpor”, ezért én ebben hempergettem meg az extra ropogós kekszikéket, és belecsempésztem még egy kis likőrt és kandírozott narancsot is. :)

Most, 2023-ban, azaz 10 évvel később azért újrasütöttem, újrafotóztam, de a keksz nyújtotta élmény ugyanaz. :)

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

a tésztához:
15 dkg finomliszt
15 dkg őrölt mandula (lehet hántolatlan is)
4,5 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 kis görög narancs héja
1 ek. frissen facsart narancslé
1 ek. narancslikőr
18 dkg vaj
12 dkg porcukor
1 csapott mk. só
6 dkg kandírozott narancshéj

a forgatáshoz:
3 ek. citrom- vagy narancsízű italpor (Limó), esetleg ízesített kristálycukor

elkészítés:

1. A vajat a porcukorral felhabosítjuk, hozzákeverjük a sót, a narancshéjat és -levet, a likőrt, majd beleforgatjuk az aprított kandírozott narancshéjat, és a keményítővel, őrölt mandulával vegyített lisztet.
2. A lágy tésztát hűtőbe tesszük annyi időre, hogy formázható állagú legyen, majd két egyenlő részre vágjuk, és 15 cm hosszú, 5 cm átmérőjű rudakká sodorjuk.
3. Az italport (vagy ízesített kristálycukrot) egy ív sütőpapírra szórjuk, áthengerítjük rajta a tésztarudakat, majd áttesszük egy-egy ív folpackra, becsomagoljuk, és sima felületű, szabályos hengerré formázzuk. Annyi időre hűtőbe vagy mélyhűtőbe tesszük, hogy könnyen lehessen szeletelni.
4. A tésztarudakat 0,5 cm vastag tallérokra vágjuk, a közepüket kiszúrjuk (én ehhez a habzsák kb. 7 mm átmérőjű sima csövét használtam), és a kekszeket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk. Előmelegített sütőben egymás után megsütjük.
5. A kész kekszeket néhány percig a tepsiben hagyjuk, ez idő alatt a közepüket újra kiszúrjuk, majd átszedjük egy tortarácsra, és így hagyjuk teljesen kihűlni.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés (vagy 150°C-on hőlégkeveréssel)
sütési idő: kb. 15 perc

Megjegyzés:

A keksz sütőpapírral bélelt, fedeles dobozba téve, kb. 1 hónapig eláll.

Tipp:

Italpor híján citromsavat és vaníliás cukrot is keverhetünk a kristálycukorhoz.
Ez a keksz alkalmas sütipecsétek használatára, ui. a tészta megtartja a formáját, és így a pecsét mintája jól látható marad. Természetesen ebben az esetben nem kell kilyukasztani a közepüket.
Sütipecsétet a Kézműves Kerámiától választhattok. ;)