Barackos-marcipános linzerszív

Lassú víz partot mos – ez jutott eszembe magamról, ill. az ízlésemről, ami szépen lassan változik, előbb-utóbb olyan ételeket is bevesz a gyomrom, ami korábban szinte tabunak számított. Azt nem mondom, hogy az aprósütiket utálom, mert ez erős túlzás lenne, csak nem rajongok értük. Az elmúlt évben mégis szemet szúrt néhány olyan recept, amit szívesen kipróbálnék – mint ezt a linzert. Aha, szóval linzer! - gondolhatja most az, aki eddig rendszeresen figyelemmel kísérte a blogbejegyzéseinket. A linzer iránt ui. egy ideje nagy szerelemmel viseltetek. Talán ezért is hódoltam be ezeknek a szívecskéknek. Félreértés ne essék, nincsen itt szó semmi olyasmiről, hogy így trendi, meg ha más igen, akkor én is. Nem, nem! Egyszerűen csak megkívántam ezt a sütikét, ami különben is linzertészta, tehát tuti finom, pláne marcipánnal és aszalt gyümivel.
Eredetileg jóval karácsony előtt került volna fel a blogra, de kifutottam az időből a sok tennivaló miatt, és amúgy sem kaptam csillag alakú kiszúró formát. A szív nálunk most napi szintű téma, ezért nem is bántam, hogy ezt a szervet mintázza a süti. Aki ebből eszik, az biztos, hogy meggyógyul. Egyébként nem csalódtam ebben a finomságban, mert kellemesen citrusos és nem is túl édes. ….és végre tényleg létezik olyan aprósüti, amit most már én is szerethetek.

Hozzávalók 50 darabhoz:

Tésztához:
20-22 dkg finomliszt (a tojás méretétől függ)
1 citrom reszelt héja
1 csipet só
14 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tk. őrölt fahéj
1 kis tojás

Töltelékhez:
7 dkg mandula
7 dkg aszalt sárgabarack
12 dkg marcipánmassza
1 kis citrom reszelt héja és leve
1 ek. narancslikőr
1 ek. narancslé

Díszítéshez:
5 dkg étcsokoládé
porcukor

elkészítés:

1. A citromhéjjal, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a kétféle cukrot, a felvert tojást, és gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk. Gombóccá formázva folpackba csomagoljuk és 1 órára hűtőbe tesszük.
2. A töltelékhez a mandulát, a sárgabarackot és a marcipánmasszát felaprítjuk, tálba tesszük és összegyúrjuk a reszelt citromhéjjal, a citrom- és narancslével, valamint a likőrrel.
3. A tésztát lisztezett felületen 0,5 cm vastagságúra kinyújtjuk, szív alakú kiszúróformával kiszaggatjuk, és a tésztaszíveket sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük.
4. A töltelékből mokkáskanálnyi halmocskákat helyezünk a linzerszívek közepére, és előmelegített sütőben megsütjük.
5. A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk, nejlonzacskóba töltjük és csíkokat rajzolunk a sütik tetejére. Porcukorral hintve tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 15 perc

 

 

Gesztenyés piskótarolád

Még sosem készítettem piskótából roládot, mert tartottam egy kicsit a feltekeréstől. Húsok esetén a tekercselés már nagyon jól megy, de a piskóta esetében ez nehezebb feladatnak tűnt – legalábbis számomra. A tészta könnyen elrepedhet annak ellenére, hogy feltekerve hűtöttük ki, ill. a krém is kifolyhat. Ráadásul nem biztos, hogy az első tekerentyű a süti közepére kerül. Én például azt hittem, nem jól tekertem, így a rolád közepén majd csak a krém lesz, és a tésztából már nem jut bele egy nyúlfarknyi sem. Szeleteléskor azonban kiderült, hogy minden oké, és nem csak egy alagutat gyártottam, hanem valódi roládot.
Az eredeti recept szerint egyébként több kell a krémből, de nekem majdnem a fele kimaradt, ezért jobbnak láttam, ha az eredeti krémmennyiségnek csak a 2/3-át osztom meg itt.
Ezt a süteményt bátran elkészíthetjük karácsonyra is, hiszen tetszetős, nagyon finom, és a gesztenye miatt illik is az ünnephez. Én a névnapomra sütöttem meg.

Hozzávalók 33x28cm-es tepsihez:

Piskótához:
6 tojás
10 dkg cukor
5 dkg finomliszt
6 dkg rétesliszt
3 ek. cukrozatlan kakaópor
3 ek. rum
½ mk. szódabikarbóna

Krémhez:
1 tojás
2 dl tejszín
1 ek. vaníliaízű pudingpor
6,5 dkg cukor
10 dkg vaj
17 dkg gesztenyemassza

Díszítéshez és a tálaláshoz:
csokiforgács (ét- vagy tejcsokoládé)
tejszínhab

elkészítés:

1. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral és a rummal habosra keverjük, és felváltva beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét, valamint a szódabikarbónával, kakaóporral vegyített lisztkeveréket.
2. A tésztamasszát egyenletesen elosztjuk a sütőpapírral bélelt tepsiben, és előmelegített sütőben megsütjük.
3. A piskótát konyharuhára borítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és a konyharuhával együtt (!) óvatosan feltekerjük. Így hagyjuk teljesen kihűlni, miközben 2-3-szor kitekerjük.
4. A krémhez a tojást lábasba ütjük, kézi habverővel felverjük, csomómentesre dolgozzuk benne a pudingport, és felengedjük a tejszínnel. Lassú tűzön, folyamatosan kevergetve besűrítjük.
5. A tűzről lehúzva, a cukrot a forró pudinghoz adjuk és kihűtjük. Robotgéppel elkeverjük benne a gesztenyemasszát, majd a puha vajat is hozzáadva felhabosítjuk.
6. A piskótát kitekerjük, elkenjük rajta a krém 2/3-át, és óvatosan feltekerjük úgy, hogy a hajtás alulra kerüljön.
7. A felületét bevonjuk a maradék krémmel, villával tetszés szerinti mintát rajzolunk rá, és megszórjuk csokiforgáccsal vagy -reszelékkel.
8. Hűvös helyre tesszük, hogy megdermedjen, majd felszeleteljük, és tejszínhabot kínálunk mellé.

sütési hőfok: 170ºC
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Diós-gyümölcsös bonbon

Hamarosan itt a karácsony, ilyenkor a legtöbb háziasszony előre megsüti a 2-3 hétig is eltartható kekszeket és egyéb finomságokat. Ezeket eszegethetjük adventkor is, de az ünnepi asztalra is kerülhet belőlük.
A mi családunkban nem megszokott az aprósütemények készítése, mert nem nagyon rajongunk értük. Csak olyan tipikus karácsonyi édességeket szoktunk készíteni, mint a diós és mákos bejgli vagy kalács, ill. valamilyen krémes sütemény. Ennyi nekünk abszolút elég, úgy is épp eleget eszünk a főételből, alig marad már hely a sütiknek.
Most sem agyalom magam túl, hogy milyen édességgel lepjem meg a családot, de ebbe a bonbonba azonnal beleszerettem. Hihetetlen gyorsan megvan, rettentő finom, szaloncukornak is elkészíthető, sőt ajándékba is adható. Az biztos, hogy összedobok még egy adagot Advent 3. vagy 4. vasárnapjára. Ez most vendégeknek készült, akikről hamarosan beszámolok majd itt a blogon.
Szerintem érdemes dupla adagot készíteni belőle. ;)

Hozzávalók kb. 40 darabhoz:

30 dkg dióbél
15 dkg aszalt sárgabarack
8-10 dkg baracklekvár
5 dkg finomítatlan nádcukor, darálva (vagy ízlés szerint, a lekvár édességétől függően)
50 ml narancs- vagy citromlikőr (vagy narancslé, ha gyerekek is esznek belőle)
10 ml frissen facsart citromlé
2 ek. Portorico rum
20 dkg ét- és/vagy tejcsokoládé+1 ek. napraforgóolaj a bevonáshoz
cukorgyöngyök a díszítéshez
2-3 dkg tejcsokoládé a csíkozáshoz (elhagyható)

elkészítés:

1. A (késes aprítóval) durvára darált diót összekeverjük a nádporcukorral, a lekvárral és a rummal.
2. A felaprított aszalt sárgabarackot tálba tesszük, felöntjük a citromlével kevert likőrrel, és lefedve hagyjuk fél órát.
3. Az áztatott gyümölcsöt a likőrrel együtt alaposan összedolgozzuk a diós masszával, és nedves kézzel kb. 3 cm átmérőjű kis golyókat formázunk belőle. (Az enyémek 2 dkg-osak voltak.)
   
4. A csokoládét az olajjal gőz fölött felolvasztjuk, villa és kanál segítségével bevonjuk vele a golyókat – a felesleget hagyjuk lecsepegni –, és sütőpapírral fedett deszkára sorakoztatjuk. Néhány bonbont cukorgyöngyökkel díszítünk, és így hagyjuk megdermedni rajtuk a csokoládét.
5. A csokoládés díszítésre szánt tejcsokoládét gőz fölött megolvasztjuk, nejlonzacskóba kanalazzuk, a zacskó egyik csücskén egy pici lyukat ejtünk, és mintát rajzolunk a többi golyócskára. Száradni hagyjuk, majd a bonbonokat óvatosan leemeljük a sütőpapírról, és tálra/tálcára rendezzük, vagy tetszés szerint csomagoljuk, ha ajándékba szánjuk.