2012. október 26.

Túrós bukta

 



Gimis koromban bejárós voltam, naponta buszoztam át a 30 km-re lévő településre, ahol a suli volt. Előfordult, hogy az akkori barátnőmmel nem volt kedvünk bemenni 1-1 uncsi órára, hanem inkább a belvárosi cukiban múlattuk az időt. A közelben volt egy kis pékség is. Az én korosztályom még ismeri az érzést, hogy milyen volt, amikor elsétáltunk egy ilyen majdnem békebeli hangulatú péküzlet előtt, és magunkba szívtuk az onnan kiáramló fenséges illatokat. Az volt a legnagyszerűbb, amikor épp kisült a túrós bukta, és mi pont akkor jártunk arra. A túrós buktának pedig képtelenség volt ellenállni, muszáj volt venni, majd pedig boldogan nyammogva megenni. Az a túrós bukta nem csupán egy körömhegynyi krémtúróval volt megtöltve, és nem leveles tésztából készült, hanem kelt tésztából volt, és a közepén egy nagy adag igazi túró csücsült, némi mazsolával megfejelve.
A mai gyerekeknek talán fogalmuk sincs arról, milyen az igazi túrós bukta/batyu/táska, hacsak a dédnagymamájuk vagy a nagymamájuk nem sütött már nekik. Én azonban arra buzdítom az anyukákat, hogy egy buta sorozat nézése helyett inkább dobják össze ezt a Fahéj receptje szerint készült finomságot, mert ez pont olyan, mint anno. Akár a gyerkőcökkel együtt is bevonulhatnak a konyhába, kikavartathatják velük a tölteléket, de a kicsik segédkezhetnek a tészta nyújtásában, töltésében és egyebekben is. A közös munka nyomán kialakult jókedv és az édes kelt tészta finom illata megtölti a lakást. Mindezt megkoronázva pedig az egész család együtt falatozhatja az igazi túrós buktákat.






Hozzávalók 16 darabhoz:

Tésztához:
50 dkg finomliszt

5 dkg cukor
1 mk. só
7,5 dkg olvasztott vaj
2,5 dkg élesztő
3 dl tej

Töltelékhez:
50 dkg túró
10 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 tojás
1 ek. búzadara
3 dkg mazsola
2 ek. rum

Tetejére:
1 kis tojás + víz

elkészítés:

  1. Az élesztőt 1 dl langyos, cukros tejben simára keverjük és felfuttatjuk. A mazsolát rumba áztatjuk.
  2. A lisztet elvegyítjük a sóval, a cukorral, a felfuttatott élesztővel, az olvasztott vajjal, a maradék langyos tejjel, és könnyű tésztává dagasztjuk. Langyos helyen, letakarva megkelesztjük.
  3. A túrót kikeverjük a kétféle cukorral, a citromhéjjal, a búzadarával, a felvert tojással, és hozzáadjuk a rumba áztatott mazsolát.
  4. A tésztát enyhén lisztezett felületen kb. 40x40 cm-es négyzetlapra nyújtjuk, majd keresztben és hosszában 4-4 egyenlő részre vágjuk. Így 16 kis négyzetet kapunk.
  5. Mindegy tésztanégyzet közepére 1-1 púpozott evőkanál tölteléket kanalazunk, és az átlósan szemben lévő tésztacsücsköket összecsippentjük, hogy bukta formájúak legyenek.
  6. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és ha túl közel vannak egymáshoz, akkor az oldalukat megkenjük olvasztott vajjal, hogy később könnyen szét tudjuk őket választani.
  7. A tetejüket lekenjük vízzel elkevert tojással, és 15 perc pihentetés után előmelegített sütőben pirosra sütjük.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc







2012. október 22.

Hagymás-borsos tört krumpli





Ez a köret gyerekkori kedvenc. Senki más nem tudta úgy készíteni, mint az apukám, aki rendszerint ezzel várt, ha meglátogattam őt Pesten. Rettentő egyszerű étel, nem is lehet elrontani, mégsem ettem még az övénél jobbat. Én úgy szeretem, ha teljesen egynemű, mint a tejfölös krumplipüré, és a hagyma meg van benne pirulva. Rántott sertésmájjal az igazi, de önmagában is hamar elfogy.

Hozzávalók 2 személyre:

60 dkg édeskés ízű, főzni való krumpli
1 közepes fej vöröshagyma
1 ek. kolbász- vagy sült hús sütéséből visszamaradt zsír
őrölt fekete bors


elkészítés:

  1. A krumplit héjában puhára főzzük, még melegen lehéjazzuk, villával összetörjük (lehet teljesen pürésíteni, de rusztikusabbra is hagyhatjuk) és megsózzuk.
  2. A hagymát a felforrósított zsíron kissé megpirítjuk, megszórjuk borssal, összekeverjük, és rátesszük a tört krumplit. Alaposan elkeverjük, szétterítjük a serpenyőben, és hagyjuk, hogy az alja pírt kapjon.
  3. Fordítunk rajta egyet, így is pirítjuk kicsit, majd tálaljuk.




2012. október 20.

Körtekrémes pitetorta





Már megint linzertorta – tudom! Mea culpa, mea maxima culpa! Aki azonban egyszer rákap a pitetésztára, az nem bírja abbahagyni, és azon agyal, milyen gyümölccsel, milyen krémmel próbálja ki legközelebb. Ez egy megunhatatlan süti – most már én is tudom, és el kell hinnetek, hogy bármit tesztek is bele, nem fogtok csalódni benne. Egyetlen dologra kell csak odafigyelni, mégpedig arra, hogy maga a tészta tökéletes legyen. Na ez a tudomány, és bár alapjában véve ez egy végtelenül egyszerű és pillanatok alatt elkészíthető tésztaféle, mégsem olyan magától értetődő az, hogy elsőre is jól sikerül. Mert sajnos nem, ill. nem biztos. Nekem nagyon nem akart összejönni, de néhány kísérlet és egy jó alaprecept után megtört a jég – beléphettem a jó linzertészta készítők táborába. Anya sütievés közben már direkt a tészta szélét hagyja utoljára - márpedig ez elismerésnek számít. :)
Barátnőmmel minden héten talizunk. Hol ő jön hozzánk, hol pedig én őhozzájuk. Ez már hagyomány, nem tudnánk róla lemondani. Ezek a csajos napok a hét fénypontjai. Nem csak arra van alkalmanunk, hogy nagyokat beszélgessünk, hanem így végigkóstolhatjuk egymás repertoárját mind a fő fogások, mind a desszertek terén. Ezúttal ő látogatott meg engem. Úgy gondoltam, a húsos káposzta után muszáj eldicsekednem neki azzal, hogy a linzertészta, aminek a készítsését az ő útmutatásai alapján sajátítottam el, már majdnem pont olyan, mint az övé. Kapóra jött a körte, amiből az idén alig termett a telkünkön, de arra pont elég volt, hogy egy tortában töltsék be nemes feladatukat. Büszke vagyok erre a krém-ötletre, ami persze nem nevezhető az emberi zsenialitás csúcspéldájának, de legalább nagyon finom és egyszerű elkészíteni. Barátnőmnek nagyon tetszett az eredmény, a krém színe, állaga és íze, nem beszélve a tésztáról, ami szerinte már pont olyan, mint az övé. Nagy kő esett le a szívemről, de én persze tudom, hogy még mindig nem teljesen olyan, mint ami az ő keze alól kerül ki.
Ez a krém még engem is meglepett. Egyszerre édes, ugyanakkor savanykás és üde – tökéletes egy barátnőzős, egyfolytábanbeszélős naphoz.


Hozzávalók 24 cm-es piteformához:

Linzertésztához:

20 dkg liszt
12 dkg vaj
7,5 dkg cukor
1 kis tojás
késhegynyi sütőpor
1 púpozott ek. zsemlemorzsa

Körtekrémhez:
8 db közepes méretű körte
1 citrom leve
2-3 ek. cukor
1 tk. őrölt fahéj
½ mk. őrölt gyömbér
1 vaníliarúd
3 dl tej
8 dkg étkezési keményítő
3 dkg vaj

elkészítés:
  1. A sütőporral,cukorral vegyített lisztet elmorzsoljuk a kis kockákra vágott, hideg vajjal, hozzáadjuk a felvert tojást, és homogén tésztává gyúrjuk.
  2. Lisztezett felületen kinyújtjuk, beleillesztjük a formába, és amíg a krém elkészül, nejlonzacskóba húzva hűtőben pihentetjük.
  3. A meghámozott, magházuktól megfosztott körtéket kisebb darabokra vágjuk, lábasba tesszük, hozzáadjuk a citromlét, a cukrot, a fűszereket, a vaníliarúd kikapart magjait, a vaníliarudat, és kis lángon puhára főzzük.
  4. Kivesszük belőle a vaníliarudat, a gyümölcsöt botmixerrel pépesítjük, majd visszatesszük a gázra, és besűrítjük a tejben csomómentesre kevert keményítővel. A vajat a még forró krémhez keverjük, majd hűlni hagyjuk
  5. A tésztát villával több helyen megszurkáljuk, megszórjuk zsemlemorzsával, és eloszlatjuk rajta a langyosra hűlt krémet.
  6. A pitét előmelegített sütőben készre sütjük, majd a formából kivéve rácson hagyjuk kihűlni. A tetejét díszíthetjük szárított körteszirommal vagy kandírozott gyümölccsel.
sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc