2012. augusztus 3.

Osztrák meggyes-marcipános kalács






A kalácsról (is) apukám jut az eszembe, mivel nagyon ért a készítéséhez. Formára ugyan nem lettek mindig tökéletesek a kalácsai, de ízre igen, és mindig boldoggá tett, ha diós vagy éppen töltelék nélkülivel lepett meg. Egy apróság azonban mindig hibádzott a sima kalács esetében: valahogy sosem tudta számomra elég édesre csinálni. Kislányként és később is, de sokszor mondtam neki, hogy „Ápá, kellett volna még bele egy kis cukor.", mire ő: "Béka, hidd el, hogy tettem bele eleget!”. Nem szeretem az olyan sütiket, amibe beleborult a cukor, de a kalács úgy látszik kivételt képez ez alól. „Ápá” már nem süt nekem, ezért csak magamra számíthatok. A kalács nekem még a kenyérnél is misztikusabbnak tűnt, ezért még több bátorság kellett ahhoz, hogy nekifogjak. Életem első kalácsát egy netes recept alapján készítettem – régóta szemezgettem vele, aztán végül nekiveselkedtem. Bár akkor kifelejtettem belőle a sót, ill. az sem lett igazán édes, állagra mégis tökéletes tészta kerekedett belőle. Majdhogynem egy magától foszló kalács lett, úgy szétmászott a sütőben, mivel bolond mód kivettem a formából. Ezen a 90%-os sikeren felbuzdulva, később erre az osztrák recept szerinti kalácsra esett a választásom, és bár féltem a kenyérliszt + víz kombinációjától, némi átalakítás után mégsem csalódtam benne. Izgalmas volt megszegni, és a töltelék mintázatában el-elgyönyörködtem. :)



Hozzávalók 20-22 cm-es tortaformához:


a tésztához:
45 dkg fehér kenyérliszt
7-8 dkg savanykás alma
6 dkg porcukor
1 mk. só
4 dkg olvasztott vaj
1 tojás
3 dkg friss élesztő
1,5 dl tej+víz fele-fele arányban (eredetileg tejpor+víz keveréke)

a töltelékhez:
20 dkg cukrozott marcipánmassza
12,5 dkg magozott meggy vagy meggybefőtt
1 tk. őrölt gyömbér
1 tk. őrölt fahéj
1 ek. porcukor

a tetejére:

1 tojásfehérje
1 ek. durva szemcséjű cukor
mandulaforgács

elkészítés:
  1. A tésztához a porcukorral összeszitált liszt közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük a langyos, vizes tejjel, és letakarva felfuttatjuk.
  2. Beletesszük a sót, a nagy lyukú reszelőn lereszelt, levétől kinyomkodott almát, a langyosra hűlt olvasztott vajat, felvert tojást, és megdagasztjuk. Tálba tesszük, és letakarva megkelesztjük. (Az eredeti recept szerint nem kell keleszteni.)
  3. A megkelt tésztából 2 gombócot gömbölygetünk, és letakarva, 10 percet pihentetjük. Enyhén lisztezett munkalapon egymás után mindkettőt 40x20 cm-es téglalapra nyújtjuk.
  4. Rászórjuk a meggyszemeket, meghintjük gyömbéres-fahéjas porcukorral, és ráreszeljük a lehűtött marcipánmasszát.
  5. A tésztalapokat a hosszabbik oldaluknál fogva feltekerjük, kb. 65 cm hosszú rudakat sodrunk belőlük, és összecsavarjuk. Lazán feltekerjük, és az oldalán is sütőpapírral bélelt, kivehető aljú, magas oldalú tortaformába helyezzük.
  6. A tésztát befedjük olajjal vékonyan megkent folpackkal, és meleg helyen további 30 percet kelesztjük.
  7. A megkelt kalácsot lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével, megszórjuk nagy szemű cukorral, mandulaforgáccsal, és előmelegített sütőben megsütjük. Rácson hagyjuk langyosra hűlni. A kalácsot tejszínhabbal vagy vaníliafagylalttal kínáljuk.
sütési hőfok: 190°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: 40 perc

Megjegyzés, tipp:
Úgy is készíthetjük, hogy a tésztát egyetlen, 40x40 cm oldalhosszúságú négyzetlapra nyújtjuk, és ugyanúgy a fenti módon megtöltjük, felgöngyöljük, majd csigavonalba kanyarítjuk. Sütés után kerek cipó alakú lesz.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése