Most, hogy Fahéj barátnőm abszolút jóváhagyta az általam is kipróbált receptjei népszerűsítését, „elődúrtam” a laptopim memóriájában gubbasztó régi ételfotóim közül minden olyat, aminek az eredetije tőle származik. Jellemző, hogy ez az a kenyér, amire a legjobban emlékszem, hiszen ez a kenyerek csimborasszója, és érthetetlen, miért csak egyszer sütöttem meg eddig.
A napokban a blogra feltettem egy anyukám által nemes egyszerűséggel csak „tarajos gőtének” titulált kenyeret, azt a bizonyos fokhagymás-sokmagvasat, és ott említettem, hogy ez a tépkedős sajtos adta hozzá az ihletet. Most azonban végre feltehetem az eredeti koppincsát, a prototípus utángyártott verzióját, amit én csakis akkor sütök majd meg újra, ha valami jeles alkalom lesz rá, de az is lehet, hogy nem kell hozzá jeles alkalom, csak a kínzó sóvárgás. :D Hiszen annyira eteti magát, hogy képes lennék bepuszilni az egészet 1 nap alatt. Méltó arra, hogy pl. vendégek előtt dicsekedjen vele az ember. Jóval kevesebb macera van vele, mint egy jó pogácsával, ízre-állagra mégis nagyon hasonló hozzá.
Fahéj javaslata szerint tojást is tehetünk bele, de saját tapasztalatból mondom, hogy cseppet sem hiányzik belőle, nagyszerűen megállja a helyét anélkül is. ;)
A napokban a blogra feltettem egy anyukám által nemes egyszerűséggel csak „tarajos gőtének” titulált kenyeret, azt a bizonyos fokhagymás-sokmagvasat, és ott említettem, hogy ez a tépkedős sajtos adta hozzá az ihletet. Most azonban végre feltehetem az eredeti koppincsát, a prototípus utángyártott verzióját, amit én csakis akkor sütök majd meg újra, ha valami jeles alkalom lesz rá, de az is lehet, hogy nem kell hozzá jeles alkalom, csak a kínzó sóvárgás. :D Hiszen annyira eteti magát, hogy képes lennék bepuszilni az egészet 1 nap alatt. Méltó arra, hogy pl. vendégek előtt dicsekedjen vele az ember. Jóval kevesebb macera van vele, mint egy jó pogácsával, ízre-állagra mégis nagyon hasonló hozzá.
Fahéj javaslata szerint tojást is tehetünk bele, de saját tapasztalatból mondom, hogy cseppet sem hiányzik belőle, nagyszerűen megállja a helyét anélkül is. ;)
Hozzávalók 24x11x7 cm-es vagy 22x12x10 cm-es formához:
42 dkg finomliszt
20 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt
1 ek. cukor
1 tk. só
2,7 dl tej
2 dkg friss élesztő
10 dkg olvasztott vaj
elkészítés:
- Az élesztőt csomómentesre keverjük a langyos tejben, hozzáadjuk a vajat, és felfuttatás nélkül a cukorral, sóval, fele mennyiségű reszelt sajttal vegyített liszthez öntjük. Megdagasztjuk (közben szükség esetén adhatunk hozzá egy kevés lisztet), majd vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
- A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 40×50 vagy 40×40 cm-esre kinyújtjuk, majd függőlegesen és vízszintesen is 4 sávra vágjuk. Amennyiben a tésztát nagyobbra nyújtottuk, akkor az így kapott tésztalapokat kettévágjuk, ha viszont eredetileg négyzet alakúra nyújtottuk, akkor a kis négyzetlapokat nem kell kettévágni.
- A lapocskákat egyenként megkenjük az olvasztott vaj felével, rászórjuk a sajtot, és kicsit lenyomkodjuk.
- A lapokat egymás után lazán belesorakoztatjuk a kivajazott, liszttel behintett sütőformába, ügyelve arra, hogy a forma két vége ne a tészta sajtos felével érintkezzen. (Egyszerűbb, ha néhány lapot egymásra fektetünk, és így állítjuk a sütőformába. A többi tésztával is így járunk el.) Letakarva fél óra alatt megkelesztjük.
- Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük, majd a formából óvatosa kivéve, rácson hagyjuk kihűlni. Langyosan a legfinomabb.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc
Megjegyzés, tipp:
A tésztalapok nem teljesen töltik ki a formát, így van helyük kelni.
Ez a kenyér fantasztikusan néz ki! :) Kinézeténél pedig már csak az íze lehet jobb! :D Oltári, ahogy összefogja a két szeletet az olvadt sajt... :D :v
VálaszTörlésDe aranyos vagy, köszi! :) De a dicséretet most csak a fotókért zsebelem be, mert a recept az ugye Fahéjé, akinek ezt a finomságot köszönhetjük. Anya is kapott tegnap belőle, és nagyon dicsérte. Szerinte is egyszerűbb, ha pogácsa helyett ilyet sütünk. Bevallom, 1 nap alatt betermeltük. :D
Törlés