Ciabatta

 

 

 

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nagyon érdekel a különböző népek ételeinek eredeti receptje. Így van ez a ciabatta esetében is, úgyhogy utána fogok járni, hogy készül valójában – nem lesz könnyű dolgom. Ez a kenyér már így is feladta nekem a leckét a megfelelő recept megtalálása kapcsán. Elsőre ui. bátortalannak éreztem magam egy saját verzió kifundálásához. Többféle készítési módszer kering a neten, van jéghideg vizet alkalmazó, de langyos vizes módozat is, ill. csak vízzel vagy vízzel és tejjel készült is. Az egyik a friss élesztőre esküszik, a másik a szárítottra, sőt a sütés kapcsán is vannak fortélyok. A szárított élesztőt még sosem próbáltam, pedig már vettem egyszer, de ott ment tönkre a polcon, soha fel nem használtam. Valahogy a friss élesztő szimpatikusabbnak tűnt. Most mégis szárítottal próbálkoztam, mert a recept, ami mellett végül letettem a voksomat, ezt írta. Sajnos a leírás valamiért befejezetlen maradt, sehogy sem derült ki belőle, hogyan kell megformázni a ciabattát. Persze annyi tapasztalattal a hátam mögött már nem esek kétségbe, ha formázásról van szó, de valahogy akkor is fura volt, hogy ott megállt a sztori, hogy kiborítjuk a deszkára, és várunk, amíg megkel. Aztán szünet, és már megy is a sütőbe. A kettő között ott van a nagy semmi, vagyis a formázás, amiről a könyv nagyokat hallgatott.
Na, akkor net beizzít, és szerencsére keresgélés közben találtam hozzá videókat. Ezekben úgy hajtogatták a tésztát, mint ahogyan a croissant tésztát szokták, míg a könyvben ennek nyoma sem volt. Sebaj, én összevegyítettem a kettőt, és így született meg ez a nagyon fincsi hosszúkás kenyér, amit már unásig ismer mindenki, csak én voltam vele lemaradva.
Érdekes, hogy a másik kenyér, amit csak később szegtem meg, sokkal lyukacsosabbra sikerült, sőt főleg lyukat ettünk tészta helyett. :D

 

Hozzávalók 2 darabhoz:

a bigához:
17,5 dkg fehér kenyérliszt
½ tk. szárított élesztő
2 dl víz

a tésztához:
32,5 dkg fehér kenyérliszt
1 csapott ek. só
1 tk. cukor
½ mk. szárított élesztő
2 dl víz
2 ek. tej
2 ek. extra szűz olívaolaj

elkészítés:

1. A bigához a szárított élesztőt a liszthez vegyítjük, csomómentesre keverjük a vízzel, és olajjal megkent folpackkal lefedve, 12 órára hűtőbe tesszük. Ha a biga elkezd összeesni, akkor már használható.
2. Hozzáadjuk a többi lisztet, a cukrot, a sót, élesztőt, olívaolajat, tejet, és fokozatosan adagolva hozzá a vizet, fakanállal alaposan összekeverjük. Olajjal megkent folpackkal letakarva, 1 órát kelesztjük (kb. a háromszorosára kell kelnie).
3. A tálban lévő tésztát kanál segítségével elfelezzük, és egymás után óvatosan kiborítjuk az alaposan belisztezett deszkára.
4. Lisztes kézzel mindkét tésztából 1,5-2 cm vastagságú téglalapokat formázunk, és a tetejüket épp csak meghintjük liszttel. A munkalapon hagyjuk, és olajozott folpackkal letakarva, 30 percig kelesztjük.
5. Ezután jobbról, balról, valamint lentről és fentről egymásra hajtjuk a tésztát, és átfordítjuk, hogy a hajtás alulra kerüljön. Így járunk el a másik tésztával is. Letakarva újabb 30 percet kelesztjük.
6. A tésztákat 90°-kal elforgatjuk, kicsit kihúzkodjuk, a fenti módon újra meghajtogatjuk, majd hajtással lefelé átfordítjuk. Letakarva pihentetjük újabb 30 percet.
7. A ciabattákat lisztes kézzel óvatosan megformázzuk (a felületük épp eléggé lisztes, ezért nem kell megszórni újra), két kézzel alájuk nyúlva sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és letakarjuk, amíg a sütő bemelegszik. Készre sütjük, majd rácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 220°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Megjegyzés, tipp:

A bigát jó idő esetén 4 órát szobahőmérsékleten is érlelhetjük. Én a hűtőben való pihentetés után is még 2 órát szobahőmérsékleten hagytam.
Süthetjük még magasabb hőmérsékleten is, majd a sütési idő felénél visszavesszük a hőfokot.