Banánkrémes

Boldog voltam, hogy újra járhatok gépi pilire. Vegán banánkenyér lett volna az edzésért a fizetség, amit nemrégiben duplán le is teszteltem. A tornát követő délután azonban olyan szinten beállt az egyik izmom (vélhetően a 9 kilós Trygi cicámnak „köszönhetően”), hogy képtelen voltam megsütni az édes fizetőeszközt. A banán meg szépen lassan elkezdett megbarnulni a hűtőben. Csak úgy magában most valahogy nem volt kedvünk megenni, de hogy mégse vesszen kárba – majdnem 2 héttel a sérülést követően, de még mindig izomhúzódással és ideggyulladással küszködve, gyógyszeres és egyéb alternatív gyógymódok ellenére – ez a süti lett belőle. Legalább kiderült, hogy sütni már képes vagyok, ha tornázni egyelőre még nem is! Utólag megfogalmazódott bennem, hogy van az az eset, amikor kapóra jön, hogy túlérett a banán. Ez a süti ui. annyira szerethetőre sikeredett, hogy úgy érzem, ez lett az egyik legfinomabb a Sünis kanál blog fennállása óta. :D Bárcsak gyógyerővel is bírt volna!

Hozzávalók 16 szelethez:

Tésztához:
30 dkg finomliszt
2 dkg holland kakaópor
10 dkg porcukor
1 mk. (kb. 5 g) szódabikarbóna
6 dkg vaj
1 tojás
4 dkg tejföl

Krémhez:
30 dkg banánpép
2 dl kókuszkrém (Cocomas)
1 kezeletlen citrom reszelt héja
½ citrom leve
2 dkg étkezési kukoricakeményítő
2 dkg vaníliaízű pudingpor
10 dkg finomítatlan nádporcukor
12 dkg vaj
1 tk. vanília paszta

Tetejére:
7 dkg fehér csokoládé
15 dkg 20%-os tejföl
tésztamorzsa ízlés szerint

elkészítés:

1. A tésztához a lisztet összeszitáljuk a porcukorral, a kakaóporral, a szódabikarbónával, és elmorzsoljuk a nem túl hideg vajjal.
2. Hozzáadjuk a felvert tojást, a tejfölt, és gyúrható állagú tésztát készítünk. Hűtőbe tesszük dermedni.
3. A lehűtött tésztát 4 egyenlő részre vágjuk, mindegyik darabot téglatestté formázzuk, majd lisztezett felületen egymás után mindegyiket 25x25 cm oldalhosszúságú lapokra nyújtjuk.
4. A tésztalapokat sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük és egymás után megsütjük. Rácsra téve hagyjuk kihűlni, majd az oldalaikat egyenesre szabjuk. A lehulló tésztaszéleket késes aprítóval ledaráljuk.
5. A krémhez a banánpépet lábasba tesszük, elkeverjük a citromlével, belereszeljük a citromhéjat, hozzáadunk 5 dkg nádporcukrot, és felöntjük 1 dl kókuszkrémmel.
6. A többi kókuszkrémet simára keverjük a keményítővel, a pudingporral, a banános elegyhez öntjük, és kis lángon, kevergetve felfőzzük. Többször átkeverve, teljesen kihűtjük.
7. A puha vajat kihabosítjuk a többi porcukorral, majd robotgéppel hozzádolgozzuk a banánpudingot.
8. A kész krémet háromfelé vesszük, és betöltjük vele a tésztalapokat. Folpacka csomagolva, néhány órát hűtőben pihentetjük.
9. A fehér csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, és még forrón simára keverjük a tejföllel. Egyenletesen a süteményre kenjük és megszórjuk a tésztamorzsával. Dermedni hagyjuk.
10. Tálalás előtt szórhatunk még rá tésztamorzsát, majd négyzet alakú szeletekre vágjuk.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 8 perc/tésztalap

Tipp:
A lágyabb tésztát szebbre nyújthatjuk, ha kicsit ellapogatva sütőpapírra tesszük, és azon nyújtjuk kellő méretűre. Tésztanyújtó hengerrel a legegyszerűbb.

Megjegyzés:
A kimaradó – néhány dekányi – tésztamorzsát felhasználhatjuk más süteményekhez.
Ezt a tésztát nem kell másnapig pihentetni, mert a szódabikarbóna használatának köszönhetően elég puha. A banános sütiknek amúgy sem tesz jót, ha túl sokáig állni hagyjuk, mert tapasztalatom szerint veszítenek az aromájukból.

Újhagymakrémleves kukoricával, sajtos pirítóssal

 

Egy jó nagy csokor újhagymát kaptunk ajándékba a telekszomszédunktól. Először más ételhez képzeltem el, de ahhoz kevésnek tűnt a mennyiség. Így lett belőle leves, mert már amúgy is ehetnékem volt. Az újhagymával készült levest egyébként ajánlom azoknak is, akik a vöröshagymás változatától idegenkednek. Ez ui. sokkal lágyabb ízű, és nem terheli meg az epét, sőt az evést követő órákban nincs kellemetlen utóíze. Kukoricával dúsítva, pirítóssal tálalva, igazán laktató étel – mi nem is kívántunk utána mást. :)

Hozzávalók 2-3 személyre:

20 dkg újhagyma (tisztított mennyiség)
3 gerezd fokhagyma
10-15 dkg konzervkukorica
6,5 dl víz
1,5 dl habtejszín
1 tyúkhúsleveskocka
őrölt színes bors
½ mk. őrölt szerecsendió
só
3 dkg vaj
3 dkg fehér tönkölyliszt
3 zsemle
reszelt vörös Cheddar sajt

elkészítés:

1. A karikára vágott újhagymát – 1 evőkanál kivételével – az aprított fokhagymával együtt a felhevített vajon megdinszteljük, közben enyhén sózzuk.
2. A fűszerekkel ízesítjük, hozzáadjuk a leveskockát, majd felöntjük 5,5 dl (forró) vízzel, és fedő alatt, közepes lángon puhára főzzük. Botmixerrel krémesítjük.
3. A tönkölylisztet simára keverjük 1 dl vízzel, a tejszínnel hígítjuk, hozzámerünk egy keveset a forró levesből, és behabarjuk vele az ételt. Összeforraljuk, végül a kukoricát is a leveshez adjuk. Utánasózzuk, ha szükséges.
4. A zsemléket felszeleteljük, megszórjuk reszelt sajttal és megpirítjuk. A leveshez kínáljuk.

Epres túródesszert

Nem rajongok a zselatinnal készült joghurttortáért, de tény, hogy nagyon illik a meleg évszakokhoz, mert kellemesen hűsít, és tészta híján alakbarátabb is. Nemrégiben, amikor egy nagyobb baráti összejövetel alkalmával az egyikünk joghurttortát készített, örömmel kóstoltam meg az erdei gyümölcsös változatát. Pár nappal később, amikor rácsodálkoztam a hűtőben felejtett pár szem földieperre, arra gondoltam, miért ne készíthetnék én is valami hasonlót. Aztán észrevettem, hogy a korábban vásárolt túró szavatossági ideje pár napja lejárt, úgyhogy jónak láttam azt is beletenni az édességbe. Igaz, így már nem sima joghurttorta lett belőle, hanem a felhasznált tejtermékek azonos arányú keveréke, némi eperrel dúsítva. Sebaj, számomra így még szerethetőbb lett, hiszen a túró nálunk amúgy is nagy becsben van.
Eredetileg máshogyan képzeltem el ezt a tortát, de a több napja tartó, idegbecsípődéssel egybekötött izomhúzódásom miatt kissé elcsigázott voltam a különböző erősségű rózsaszín árnyalatok kikeverésének kimatekozásához. :D Inkább az volt most a lényeg, hogy fájdalomdíj gyanánt végre édességhez jussak. :D Bár a másnapi kóstoláskor nem éppen sütött száz ágra a nap, sőt a tetejébe még hűvösre is fordult az idő, ezért a desszert ezúttal nem arra szolgált, hogy kellemesen lehűtsük magunkat. De azért így is jólesett. :)

Hozzávalók 1 l-es kuglófformához:

20 dkg földieper, pürésítve
20 dkg túró
20 dkg görög joghurt
2 dl habtejszín
10 dkg porcukor
2 ek. bodzaszörp (elhagyható)
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 tk. (6 g) vaníliapaszta
10 zselatinlap
eperszemek a tálaláshoz

elkészítés:

1. A túrót villával áttörjük, hozzáadjuk a joghurtot, botmixerrel krémesre dolgozzuk, majd hozzákeverjük a porcukrot és a reszelt citromhéjat.
2. A zselatinlapokat – 1 db kivételével – hideg vízbe áztatjuk, majd alaposan kinyomkodjuk, és 2 evőkanál joghurtos túrómasszával együtt egy kis tejkiöntőbe téve felolvasztjuk. Langyosra hűtjük.
3. A langyosra hűlt zselatinos keveréket a fele mennyiségű eperpürével (a bodzaszörppel) és a vaníliapasztával együtt a többi túrómasszához vegyítjük, majd beleforgatjuk a habbá vert tejszínt.
4. A krémalapból kiveszünk 20 dkg-ot, és 2 evőkanál kivételével, hozzádolgozzuk a többi eperpürét.
5. A félretett 1 zselatinlapot szintén vízbe áztatjuk, majd a kivett 2 evőkanálnyi eperpürét hozzáadva felolvasztjuk. A zselatinos eperpürét a kisebb adag epres krémalaphoz keverjük.
6. A vízzel kiöblített szilikonformában elosztjuk a nagyobb mennyiségű (halvány rózsaszín) epres krémet, majd egyenletesen ráöntjük a sötétebb rózsaszínűt. (De fordítva is csinálhatjuk: előbb a sötétebbet, utána a világosabbat.)
7. A formát folpackkal lefedve, néhány órára vagy egy éjszakára hűtőbe tesszük. A szilikon formát 1 percre meleg vízbe állítjuk, majd ráhelyezünk egy tányért, és átfordítjuk. A desszertről óvatosan leemeljük a formát.
8. A megmosott eperszemeket feldaraboljuk, és a desszert közepébe halmozzuk. Díszíthetjük citrom- vagy mentalevélkékkel, esetleg bodzavirággal.

Megjegyzés:
Mivel csak 10 zselatinlapom volt itthon, nem kockáztattam meg, hogy nagyobb mennyiségű joghurttal készítsem a desszertet. Ezért a 1,5 l-es kuglófformámat nem töltöttem színültig.

Kenyérlepény kovásszal

Juliánna, a kovászom a húsvét utáni hűvösebb időszakban kissé ellustult, nehezebben emelte a kenyértésztát, de az életben tartás miatt igencsak felszaporodott, mivel én valamiért idegenkedem attól, hogy egy részét kidobjam. Bevallom, nem is értek egyet ezzel a módszerrel, de ez most mellékes. A fölösleges mennyiségből kenyeret sütöttem, ill. nokedlit főztem, és a maradék, minimális mennyiségű kovászt „átetettem” rozsliszt és kenyérliszt keverékével, hogy gyorsabban erőre kapjon. Meghálálta, mert az etetést követő pár óra elteltével megmutatta nekem az izmait. :D Sajnos úgy alakult, hogy épp kifogyott a kenyérlisztem, és a malom, ahonnan újabban vásárolok, zárva volt abban a pár napban, amikorra elegendő lett a kenyérsütéshez szükséges kovászmennyiség. Annyi vadélesztőm lett, hogy miután végre kenyérliszthez jutottam, kénytelen voltam a szokásos mennyiség dupláját bedagasztani, mert a kovász egy részét eszem ágában sem volt kidobni. Igaz, csinálhattam volna belőle megint nokedlit vagy egyebet, de én direkt kenyeret szerettem volna. Végül olyan sok lett a tészta, hogy a kenyér mellett még kétféle ételt készítettem belőle. Ez a kenyérlepény az egyik. Nagyon örültem, hogy a kedvencünk kovásszal is működik. :) Meg is volt aznapra az ebédünk, a nagy részét pedig lefagyasztottam későbbre.

Hozzávalók 10 darabhoz:

5 dkg aktív kovász+3,5 dkg kenyérliszt+1,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt+0,5 dl langyos víz
21,5 dkg kenyérliszt
3,5 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
1 tk. só
1,5-2 dl langyos víz
napraforgóolaj a kelesztéshez

elkészítés:

1. A kétféle lisztet, a langyos vizet az aktív kovászhoz keverjük, és letakarva, néhány órát szobahőmérsékleten hagyjuk (az idő a konyha hőmérsékletétől függ).
2. A liszteket a kovászra szitáljuk, 2 evőkanál kivételével felöntjük langyos vízzel, és robotgéppel megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva 30-60 percet pihentetjük.
3. A sót a tésztára szórjuk, hozzáadunk 2 evőkanál vizet, és géppel vagy kézzel alaposan kidagasztjuk a tésztát. Kiolajozott tálba tesszük, és letakarva, 30 percet pihenni hagyjuk.
4. A tésztát a tálban hagyjuk, alányúlva minden irányból meghajtogatjuk, majd újabb fél órát kelesztjük. Ezt a műveletet a pihentetéssel együtt még egyszer megismételjük, majd 1-2 órát kelesztjük a tésztát. (Ha túl lágynak érezzük, hozzádagaszthatunk még annyi kenyérlisztet, amitől jól formázhatóvá válik.)
5. A tésztából 10 gombócot formázunk, és letakarva negyedórát pihentetjük.
6. A tésztagombócokat lisztezett munkalapon körlapokra nyújtjuk (a felesleges lisztet lesöpörjük róla), és felhevített, zsiradékmentes serpenyőben, fedő alatt, egymás után mindkét oldalukon kisütjük.
7. Az elkészült kenyérlepényeket fogyasztásig konyharuhával letakarva melegen tartjuk, hogy a gőzben kicsit megpuhuljanak.

Megjegyzés, tipp:
Köretként fogyaszthatjuk indiai vagy mexikói ételekhez, de szendvics módra is ehetjük. Feltétnek bármit választhatunk, akár vegán alapanyagokat is (pl. vegán sajtot és tejfölt, búzakolbászt, vegán zöldségragut stb.).
Én most tejfölös alappal készítettem: 30 dkg tejfölt, 5 dkg majonézt alaposan kikevertem 1 evőkanál agavé sziruppal (lehet mézzel is), megfűszereztem Toscana- és mititei fűszerkeverékkel, őrölt fekete borssal, és hozzáforgattam egy kis fej felaprított lila hagymát, 5 dkg aprított kaliforniai paprikát (zöld színűt). Ezt a lepényre kentem, és házi szalámival, reszelt vörös Cheddarral bolondítottam.

Gombaleves burgonyagombóccal

A Kutyafülnek hetekkel ezelőtt megígértem, hogy készítek neki valami gombás ételt, de aztán jól elmaradtam vele. Most eszembe jutott az elfeledett ígéret, és mivel megkívántam egy jó kis levest, úgy gondoltam, gombát is teszek hozzá, hogy mindenkinek meglegyen az öröme. A burgonyagombóc csak azért került bele, mert a minap kimaradt egy adag héjában főtt krumpli. Még örültem is neki, mert részemről a gomba levesből történő kipiszkálása miatt a répa mellett legalább nekem is jutott egy kis plusz tartalom. :) Végül így lett kerek ez a finom leves.

Hozzávalók 1,2 l leveshez:

a leveshez:
1 kis doboz (280 g) gombakonzerv (csiperke)
1 nagy sárgarépa (tisztítva kb. 15 dkg)
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. szilárd mangalicazsír
1 csapott tk. fűszerpaprika
őrölt színes bors
1 tk. morzsolt oregánó
só
1 zöldség- vagy tyúkhúsleveskocka
10 dkg tejföl
3 dkg finomliszt

a burgonyagombóchoz:
30 dkg héjában főtt, áttört krumpli
1 kis tojás
6 dkg finomliszt
őrölt fekete bors
só

elkészítés:

1. A finomra aprított vöröshagymát és a fokhagymát a felhevített zsíron megpirítjuk, majd hozzáadjuk a lecsepegtetett gombát, a felezett karikára vágott sárgarépát, és pár percig együtt dinszteljük.
2. A tűzről lehúzva belekeverjük a fűszereket, és a tűzre visszatéve felöntjük 1 liter vízzel. Lefedve, kis lángon addig főzzük, amíg a répa meg nem puhul.
3. A tejfölt csomómentesre keverjük a liszttel, a gomba levével, majd hozzámerünk egy keveset a forrásban lévő levesből, és behabarjuk vele az ételt. Ha szükséges, utánasózzuk.
4. A krumpligombóchoz a héjában főtt, áttört krumplihoz hozzákeverjük a tojást, a lisztet, és kis diónyi gombócokat formázunk belőle. Forrásban lévő, sós vízben kifőzzük, és a kész leveshez adjuk. Tálaljuk.

Márványos csokoládés banánkenyér (vegán)

Ezt a sütit az egyik kedvenc, vegán blogomról vettem át, de amikor megsütöttem, nem igazán voltam elégedett a végeredménnyel. Az előírt tésztamennyiséget az instrukciók alapján ui. nem volt könnyű elosztani a sütőtálban, ráadásul a süti, a fotón látottaktól ellentétben alacsony lett. Kicsit édesebb is lehetett volna, de ez már inkább egyéni ízlés kérdése. Úgy döntöttem, az arányokon némileg változtatva újrasütöm. Így már bátran mutogathatom itt a blogon, főleg azért, mert nekünk nagyon ízlett. :) Azt hiszem, most már kijelenthetem, hogy beleszerettem a vegán sütikbe. :D

Hozzávalók 22x13 cm-es sütőtálhoz:

25 dkg banánpép
12 dkg finomítatlan nádcukor vagy kókuszvirágcukor
1 ½ tk. vaníliapaszta
1 csapott tk. őrölt fahéj (elhagyható)
1 dl agavé- vagy juharszirup
3 ek. kókusz- vagy napraforgóolaj
1 ½ tk. alma- vagy fehérborecet (ennek híján 1 ek. citromlé)
1,2 dl mandula- vagy más növényi tej
33 dkg finomliszt vagy fehér tönkölyliszt
5 dkg mandulaliszt
½ cs. sütőpor
1 ½ tk. szódabikarbóna
egy csipet só
3 dkg holland kakaópor
9 ek. forró víz
6 dkg aprított, vegán étcsokoládé a tetejére

elkészítés:

1. A banánpéphez adjuk a cukrot, a vaníliapasztát, az agavé szirupot, az olajat, az almaecetet, felöntjük a mandulatejjel, és összekeverjük.
2. Egy másik tálba beleszitáljuk a lisztet, hozzávegyítjük a mandulalisztet, a sütőport, a szódabikarbónát (a fahéjat), a sót, és a nedves keverékhez dolgozzuk. A tésztamasszát kettévesszük.
3. A kakaós tésztához a kakaóport 6 evőkanál forró vízzel simára keverjük és beleforgatjuk az egyik tésztamasszába.
4. A világos tésztába 3 evőkanál forró vizet keverünk, hogy egy kicsit föllazítsuk.
5. A kakaós massza felét elosztjuk a sütőpapírral bélelt sütőtálban, rásimítjuk a világos tésztát, majd a kakaós massza másik felével zárjuk a sort. Villával körkörösen belekavarunk a tésztába, és a tetejére apróra vágott étcsokoládét szórunk.
6. Előmelegített sütőben megsütjük (tűpróba!), majd a formából kivéve, tortarácson hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 185°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 70 perc

Forrás

Anyák napi szív torta

Anyának jó ideje nem veszek szálas virágot anyák napja alkalmából, mert mindketten sajnáljuk, hogy olyan hamar elhervad. Helyette virágos, cserepes növényt szoktam ajándékozni, illetve pár éve már a sütemény is elmaradhatatlan kelléke ennek a szép ünnepnek.
Most egy olyan tortát terveztem neki sütni, amilyet még sosem készítettem: szív alakút. Igaz, ilyen formájú süteményt már csináltam neki, de most egy torta méretűvel akartam őt meglepni.
Bevallom, az előző napi baráti összejövetel okán másnap igencsak indiszponált voltam, ezért nem figyeltem eléggé. Az első körben kisült tészta túl alacsony lett volna ehhez a tortához, úgyhogy azt félre is tettem egyéb édességhez. 10 perccel később a 2. nekifutáshoz viszont úgy gondoltam, hogy érdemes lenne kipróbálnom egy teljesen másfajta receptet. Egy kis kutatásba kezdtem a red velvet torta kapcsán, de egy pöttyet lecsöppentem a különböző recepteket látva. Azok többsége ui. nagy mennyiségű zsiradékot és cukrot tartalmazott. Az egyik legjobbnak tűnő leírás alapján mégis hozzákezdtem a tésztához, ezért a cukor mennyiségén már nem változtathattam (egyébként sosem használok annyit, mint ami alant olvasható). Az azzal kihabosított vaj mennyiségével nem volt baj, de ahogy készültem hozzáönteni az előírt 2,5 dl olajat (!!!), abban a pillanatban az Isteni sugallat megállította a kezemet. Na neee, az fix, hogy nem öntök hozzá ennyit, amikor már vajból is van benne elég! És ahelyett, hogy a kiválasztott receptet követtem volna, jócskán eltértem tőle. Így került bele végül tejföl és tej, ill. eggyel több tojás, olajból viszont egy csepp se. :D A tésztamasszával, a színét leszámítva, elégedett voltam – ment is a sütőbe. Csakhogy véletlenül nem a szokásos 180°C-ra sikerült beállítanom a hőmérsékletet, hanem 50°C-kal kevesebbre. :D 45 perc után – nagy nyugodtan – ránéztem a tésztára, hiszen ennyi idő alatt már kb. késznek gondoltam. De bizony egyből felszaladt a szemöldököm annak láttán, hogy érintésre igencsak remegett még. Mi vaaan??? Hogyhogy nem sült meg? És akkor szembesültem a makacs ténnyel, hogy én bizony 130°C-on „főztem” a masszát. :D Végül is a 3-as szám látványra egy fél 8-as. :D
Gyorsan fölcsavartam a hőfokot, és már-már lemondóan sütöttem tovább. Az eredmény mégis minden várakozást felülmúlt. Sőt! A süti teteje nem púposodott fel, hanem olyan szép sima lett, mint még szinte soha. Akkor jó, legközelebb direkt így csinálom! Persze nyugodtan süthetjük magasabb hőfokon is, de mivel úgy nem próbáltam, felelősségem teljes tudatában nem jelenthetem ki, hogy elég lenne neki kb. 40 perc. A sütési tapasztalat viszont azt mondatja velem, hogy valószínűleg így lehet. Még jó, hogy a krémet nem bazirgáltam el, az bezzeg elsőre is jól sikerült! :D
Szerencsére a kész torta mind küllemre, mind ízre nagy sikert aratott, és Anya elárulta, hogy erre a jeles napra egy torta volt a legnagyobb vágya. Jó érzés, hogy teljesíthettem. :)

Hozzávalók:

Tésztához:
30 dkg finomliszt
1 dkg holland kakaópor
1 tk. szódabikarbóna
egy csipet só
30 dkg porcukor
12 dkg vaj
3 tojás
25 dkg tejföl
1,5 dl tej
1 tk. fehérborecet
1 tk. vaníliapaszta
2 tk. piros ételfesték (vagy kevesebb, ha a színezék jól működik)

Málnakrémhez:
30 dkg málna
2 dl kókuszkrém
1 cs. fehér csokoládés pudingpor vagy étkezési kukoricakeményítő
15 dkg finomítatlan nádcukor
13 dkg vegán margarin

Díszítéshez:
kókuszreszelék

elkészítés:

1. A tésztához a puha vajat a porcukorral kihabosítjuk, egymás után beledolgozzuk a tojásokat, majd hozzákeverjük a tejfölt, a tejet, a fehérborecetet, a vaníliapasztát és az ételfestéket.
2. Beleszitáljuk a kakaóporral, szódabikarbónával elvegyített lisztet, és a tésztamasszát a 24 cm átmérőjű, sütőpapírral bélelt tortaformába simítjuk. 130°C-ra előmelegített sütőben 45 percig, majd 180°C-ra emelve a sütő hőmérsékletét, további 30 perc alatt megsütjük a tésztát (tűpróba!). 10 perc elteltével kivesszük a tortaformából, és tortarácsra téve hagyjuk kihűlni.
3. A szív sablonhoz sütőpapírból 24 cm átmérőjű körlapot vágunk ki, amit félbehajtunk, és kivágunk belőle egy fél szív alakot. A sütőpapírt kihajtjuk, a széleit körben lekenjük egy kevés vajjal, és ráfektetjük a tésztára. Ennek mentén kivágjuk a szív formát, majd a tésztát két lapra szeljük.
4. A málnakrémhez a málnát lábasba tesszük, botmixerrel pürésítjük, hozzáadunk 5 dkg porcukrot, és felengedjük a kókuszkrém felével.
5. A többi kókuszkrémet csomómentesre keverjük a pudingporral, a málnához adjuk, és kis lángon, kevergetve pudinggá főzzük. Teljesen kihűtjük.
6. A vajat a többi porcukorral kihabosítjuk és hozzákeverjük a málnapudingot. A krémet kétfelé vesszük.
7. Az egyik adag krémből kiveszünk egy nagyon púpozott evőkanálnyit, ezt félretesszük, a többivel pedig betöltjük a tortát. A kivett mennyiséggel körbekenjük a torta oldalát.
8. A másik adag krém egy részével lekenjük a torta tetejét. A megmaradt krémet csillagcsöves habzsákba töltjük, és körben feldíszítjük vele a torta szélét.
9. A torta közepét megszórjuk kevés kókuszreszelékkel, és tálalásig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés:
Én nem kentem rá a tortára az összes krémet, mert a díszítésre többet szántam. De végül úgy döntöttem, hogy mégsem használom fel azt a keveset, ami kimaradt.
Természetesen tetszés szerint díszíthetjük a tortát, felhasználva az összes krémet. ;)
Az én ételfestékem messze nem színez úgy, ahogy kellene, ezért sem a nyers, sem a kisült tésztán nem igazán tűnik fel, hogy red velvet akar lenni. :D Azt hiszem, be kell szereznem egy jó minőségű ételszínezéket.