Oliebollen – holland fánk

Ezt a holland eredetű fánkot hagyományosan december 26. és január 6. között készítik, úgyhogy ezzel egy kissé megcsúsztam. :D Mentségemre szóljon, hogy amikor a régi kedvenc süteményes könyvemben rátaláltam a receptjére, még nem tudtam, hogy ez így van. Bízom benne, hogy január 6. után sem számít szentségtörésnek, és a farsangi időszakban bármikor ehetjük. ;)
Sajnos a készítése közben igencsak felpaprikázódtam. Egyrészt a könyvbeli elnevezése nem egyezett a külsejével – magyarra fordításkor a rózsafánk nevet kapta, bár efölött még simán szemet hunytam. A fő problémát inkább az jelentette, hogy a tészta túl sűrű volt. Emiatt viszonylag sok időbe telt, amíg teljesen átsültek a kis labdacsok, pedig ezek elvileg gyorsan elkészülnek. Csakhogy a könyvben található receptben meglehetősen kevés folyadék szerepelt (kár, hogy a leírást ezúttal nem bíráltam fölül), és az eredetileg szaggatható állagú tésztát ez jelentősen befolyásolta: olyan zsömlécskék kerekedtek ki belőle, amik inkább sütőben történő sütésre lettek volna alkalmasak. Viszont az ízesítés pazar volt, ezért úgy döntöttem, juszt is megsütöm újra, de ezúttal a neten keresek hozzá – remélhetőleg – autentikus receptet. Több leírást is átolvastam, végül ahány ház, annyi szokás alapon, kreáltam belőle egy sajátot. :D
Aki elkészíti, annak üzenem, hogy semmiképp se hagyja ki belőle a kandírozott narancshéjat, mert imádni való lesz tőle a fánk. ;)

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

30 dkg+1 púpozott ek. finomliszt
4 dkg porcukor
1 cs. vaníliás cukor
½ mk. só
1 tojás
3 dkg vaj
10 dkg kandírozott narancshéj
5 dkg mazsola
½ savanykás alma, finomra reszelve
1 kis kezeletlen citrom reszelt héja
2 dkg friss élesztő
2 dl író vagy tej
1 l kókusz- vagy más növényi olaj a sütéshez
porcukor a tálaláshoz

elkészítés:

1. A mazsolát forró vízzel átmossuk, majd leitatjuk róla a nedvességet, és tálba tesszük. Hozzáadjuk a késes aprítóval finomra darált kandírozott narancshéjat, a reszelt almát, a citromhéjat, és hozzáforgatunk 1 púpozott evőkanál lisztet.
2. Az 1 dkg porcukorral vegyített többi liszt közepébe morzsolt élesztőt elkeverjük 1 dl langyos íróval/tejjel, és letakarva felfuttatjuk.
3. Beletesszük a sót, a többi porcukrot, vaníliás cukrot, felvert tojást, puha vajat, megmaradt írót, és robotgéppel magas fokozaton 5 percig keverjük.
4. Hozzáadjuk a gyümölcskeveréket, és további 5 percig dagasztjuk. A nokedlitészta állagú masszát letakarjuk nedves+száraz konyharuhával, és meleg helyen 1 óra alatt a kétszeresére kelesztjük.
5. A tésztából két, olajba mártott evőkanál segítségével golyócskákat formázunk, és a 175°C-osra felhevített olajba pottyantjuk. 2-3 perc alatt aranybarnára sütjük. Közben mindegyiket egyszer megfordítjuk. (Egyszerre 5 fánknál többet ne süssünk!)
6. A kisült fánkokat papírtörlőre szedjük, majd porcukorral hintve, még melegen kínáljuk.

Megjegyzés, tipp:
Édes joghurtszószt vagy tejfölöntetet is kínálhatunk hozzá – pici citromlével ízesítve –, én legalábbis mindig készítek, ha ilyen típusú fánkot sütök. :)

 

Karamellás diókrémes trifle

Hétvégére pont elfogyott a fánk, így aztán édesség nélkül maradtunk. Mindezzel vasárnap délután szembesültem, úgyhogy muszáj volt kitalálnom valamit, hogy csillapítsam a sütemény utáni vágyamat. Valamilyen hipp-hopp összedobható desszertet szerettem volna, és bár valóban gyorsan elkészültem vele, de ha jobban belegondolok, ez igazából csak annak köszönhető, hogy legtöbbször mindent tempósan csinálok. :D Na nem mintha alapból sokáig tartana megsütni a piskótát és megfőzni a bolti pudingot, de be kell látnom, hogy ez a trifle nem éppen egy villám édesség annak ellenére, hogy amúgy pofon egyszerű elkészíteni. Na jó, azért nem is tart túl sokáig, amíg asztalra kerül. ;)
A desszert – elemeit tekintve – simán lehetne sütemény is, de ez most nem az lett. :D A prototípus olyan jól vizsgázott trifle-ként, hogy a következő hétvégére is meg akartam csinálni, csak egy kicsit tetszetősebb kivitelben. Hogy üvegtálban is jól mutasson, rétegeztem a hozzávalókat, és a tetejére tejszínhab került. Bár a rétegek végül alig kivehetőre sikeredtek, úgy érzem, méltán nevezhetem az egyik kedvenc rakott édességemnek. Még az imádott diótortámat is kenterbe veri. :D A krém grillázshoz hasonló íze nagyon szeretni való. :)

Hozzávalók 6 személyre:

Diós piskótához:
4 tojás
6 dkg porcukor
6 dkg finomliszt
4 dkg pirított, durvára darált dió

Karamellás diókrémhez:
5 dl tej
1 ½ cs. (6 dkg) tejszínes pudingpor vagy étkezési kukoricakeményítő
5 dkg finomítatlan nádcukor
15 dkg vaj
10 dkg finomítatlan nádcukor darálva
15 dkg pirított, durvára darált dió

Kenéshez és a rétegezéshez:
2-3 ek. barackpálinka vagy narancslikőr, esetleg Portorico rum (elmaradhat)
35 dkg házi sárgabaracklekvár

Csokoládéöntethez:
8 dkg porcukor
2 dkg holland kakaópor
10 dkg vaj
4 ek. tej

Díszítéshez:
2,5 dl habtejszín
2,5 dkg finomítatlan nádcukor darálva
½ cs. zselatin fix por (elmaradhat)
1 dkg pirított, durvára darált dió

elkészítés:

1. A diót kis lángon megpirítjuk, majd kihűtjük. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, és felváltva beleforgatjuk a porcukorral kihabosított tojássárgáját, valamint a darált dióval vegyített lisztet.
2. A tésztamasszát a sütőpapírral kibélelt 18x25 cm-es tepsibe simítjuk, és 170°C-ra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük. A kész piskótát tortarácsra borítjuk, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és hűlni hagyjuk. 2 lapra vágjuk.
3. A pudingport kevés tejjel simára keverjük, majd a többi tejhez öntjük. 4 dkg nádcukrot lábasba teszünk, kis lángon megkaramellizáljuk, majd óvatosan hozzáadjuk a pudingos tejet, és kevergetve felfőzzük. Többször átkeverve teljesen kihűtjük.
4. A puha vajat a többi porcukorral kihabosítjuk, hozzáforgatjuk a darált diót, beletesszük a kihűlt pudingot, és robotgéppel habosra keverjük.
5. A csokoládéöntethez a hozzávalókat gőz fölött összemelegítjük és hűlni hagyjuk.
6. Az egyik tésztalapot meglocsoljuk a pálinkával, megkenjük 12 dkg lekvárral, és rátesszük a másik lapot. A betöltött piskótát 3x3 cm-es kockákra vágjuk.
7. Az üvegtálba körkörösen lerakunk egy réteg lekváros piskótakockát, rácsorgatjuk a csokoládéöntet felét, a tetejére lekvárt pötyögtetünk és elosztjuk rajta a fele mennyiségű diókrémet. A rétegezést megismételjük.
8. A tejszínt félig felverjük, majd a porcukor és a zseléfix keverékét is hozzáadva, kemény habbá verjük. Csillagcsővel ellátott habzsákba kanalazzuk, és hűtőbe tesszük, amíg dermedni nem kezd.
9. A desszert tetejére rózsákat nyomunk a habból, megszórjuk darált dióval, majd legalább 1 órára hűtőbe tesszük. Tálalás előtt fél órával szobahőmérsékleten hagyjuk.

Mézes csirke mustáros mártással és burgonyafánkkal

Burgonyafánk után kutattam a neten, és szembe jött velem az alábbi recept. Megtetszett, így hát elkészítettem. A farsangi szezonhoz nagyon illik. :)
Meg kell mondjam, ezúttal majdnem teljesen elégedett voltam a leírással, mert a hozzávalóknál megadott mennyiségek szinte tökéletesnek bizonyultak, már ami a húst és a mártást illeti. A 2 személyre ajánlott fánktésztát viszont egy kissé túlméretezték, vagy csak nagyon-nagy étkűeknek szánták. :D Igazából ezt nem éreztem bajnak, mert nagyon finom – kívül ropogós, belül puha. :) A megmaradt fánkok pedig könnyen melegíthetőek, és a maradék mártásba lehet őket tunkolni.
Csak annyit változtattam a recepten, hogy a mártáshoz Ramiro paprikát is adtam, mert egy kis darab pár napja már a hűtőben árválkodott. Egy kis plusz ízen kívül szép narancssárgás árnyalatot kapott tőle a mártás. :) A fánkot pedig egy leheletnyivel több krumplival és élesztővel készítettem, ill. került bele némi fűszer is.
A receptben csak azért írtam dupla adag húst, mert nem láttam értelmét a fánk hozzávalóinak mennyiségét csökkenteni. Így 4 személyre elegendő ételt kapunk mindhárom alkotóelemét tekintve. :) Igen laktató ebéd lett belőle.

Hozzávalók 4 személyre:

a mézes csirkéhez:
4 fél, kisebb méretű csirkemellfilé (bőr nélkül)
őrölt fekete bors
só
2 ek. szilárd mangalicazsír
4 dkg vaj
1 tk. morzsolt vagy 4 ág friss kakukkfű
4 ek. méz

a mustáros mártáshoz:
10 dkg sárgarépa
5 dkg petrezselyemgyökér
5 dkg Ramiro paprika
1 kis fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 ek. mustár
1 tk. magos Dijoni mustár
3 babérlevél
1,5 dl száraz fehérbor
1,5 dl víz+amennyi még szükséges
2,5 dl habtejszín
só
őrölt fekete bors
1 ek. szilárd mangalicazsír

a burgonyafánkhoz (kb. 23 darabhoz):
35 dkg lisztesre fövő burgonya (C típusú)
20 dkg finomliszt
4 dkg vaj
1 tojás
1 tk. cukor
őrölt fehér bors
őrölt szerecsendió
só
2 dkg friss élesztő
0,5 dl víz

elkészítés:

1. A burgonyafánkhoz a meghámozott, kockára vágott krumplit sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük és áttörjük. Még forrón sóval borssal, szerecsendióval fűszerezzük és hozzákeverjük a puha vajat. Hűlni hagyjuk.
2. Az élesztőt elkeverjük a langyos vízzel, egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk, majd a felvert tojással és a többi liszttel együtt a krumplihoz adjuk. Alaposan összedolgozzuk, és letakarva a kétszeresére kelesztjük.
3. A mártáshoz a felaprított sárgarépát, a gyökeret a fokhagymagerezdekkel együtt a felhevített zsíron lepirítjuk. Hozzáadjuk a nagyobb kockákra vágott vöröshagymát, a paprikát, és tovább pirítjuk.
4. Belekeverjük a kétféle mustárt, sóval, borssal, babérlevéllel ízesítjük és felöntjük a borral. 2-3 percig forraljuk, majd hozzáöntjük a vizet, és addig főzzük, amíg a lé majdnem teljesen elforr.
5. Felöntjük a tejszínnel, és kis lángon 5 percig főzzük. Félretesszük hűlni, majd kivesszük belőle a babérlevelet, és botmixerrel pürésítjük.
6. Annyi vizet adunk még hozzá, hogy mártás állagú legyen, ill. sózzuk, borsozzuk még, ha szükséges.
7. A mézes csirkéhez a fél mellfiléket mindkét oldalukon sóval, borssal ízesítjük, majd a felhevített zsíron aranybarna kérget sütünk rá, miközben többször megfordítjuk. (Fontos, hogy a belseje ne süljön át teljesen.)
8. A filéket sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és 180°C-ra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt készre sütjük. A sütőből kivett húsdarabokat alufóliába csomagoljuk, és 10 percig pihentetjük.
9. A hús sütéséhez használt serpenyőben felhevítjük a vajat, rátesszük a kakukkfüvet, és ráhelyezzük a filéket. Hozzáöntjük a húsból kifolyt szaftot, mézet csorgatunk rá, és sütés közben addig locsolgatjuk a mézes szafttal, amíg a hús aranyszínű, csillogó mázat nem kap. A filéket visszatesszük a tepsibe, és 100°C-os sütőben melegen tartjuk, amíg a fánkokat kisütjük.
10. A megkelt krumplis tésztából két, olajba mártogatott evőkanál segítségével ovális fánkokat formázunk, és 175°C-ra felhevített, bő olajban mindkét oldalukon aranybarnára sütjük. Papírtörlőre szedjük.
11. A mustáros mártásból néhány evőkanálnyit 4 tányérra szedünk, ráhelyezzük a mézes csirkét, és köré rendezzük a burgonyafánkot.

Ötlet: innen

Beignet – New Orleans-i fánk

A beignet (ejtsd: benje/bennye), avagy a fánkkészítés hagyománya az ókori Róma idejére nyúlik vissza, bár az olajban való sütés jóval korábbra tehető.
A francia eredetű beignet kifejezést két különböző fajta tésztára használják: a francia stílusú fánk égetett tésztából készül, de – ahogy azt mindenki tudja – létezik élesztős változata is. Mindkettőt süthetjük olajban vagy akár sütőben.
New Orleans-ban a 18. század óta a kreol konyhában különösen népszerű az olajban sült beignet. Gyakran különböző gyümölcsöket tesznek a tésztába, és hagyományosan reggelire fogyasztják. A népszerű New Orleans-i Café du Monde-ban porcukorral hintve tálalják, és cikóriakávét vagy café au lait-t kínálnak hozzá. A beignet-t 1986-ban Louisiana hivatalos állami fánkjává nyilvánították.
Gondoltam, teszek vele egy próbát, mert megtetszett a formája. A darabszám senkit se tévesszen meg, mert ezek a párnácskákra emlékeztető, négyzet alakú fánkok olyan picik, hogy hipp-hopp be lehet kapkodni belőlük egy tálkával. Úgyhogy igazából nem nagy mennyiség, és elsősorban csak azért készült, hogy meg tudjuk kóstolni. Ja, hát mi másért?! :D A farsangi időszakban idén ui. többféle fánkot is kipróbálok, ezért egymás után készülnek a különböző variációk. :) Érdemes volt megsütni, mert igazán könnyű és ízletes. Nálam a gyümölcs most kívülre került – a forgatáshoz használt porcukrot ui. citromhéjjal ízesíteni szerintem telitalálat volt. :)

 

Hozzávalók 100 darabhoz:

a tésztához:
22,5 dkg finomliszt
2,5 dkg porcukor
2 dkg vaj
1 kis tojás (vagy 1 tojás fele)
egy csipet só
½ cs. (4,5 g) szárított élesztő
1,2 dl víz és tej fele-fele arányban
1 l kókuszolaj vagy más növényi olaj a sütéshez

a forgatáshoz:
7 dkg cukor
2 cs. (10 g) fagyasztva szárított bio citromhéj (pl. Alnatura)

elkészítés:

1. A langyos vizes tejben elkeverjük a szárított élesztőt 1 dkg cukorral, és letakarva felfuttatjuk.
2. Az élesztős folyadékot a felvert tojással és a lágy vajjal együtt a sóval vegyített liszthez adjuk, és robotgéppel addig keverjük, amíg a tészta el nem válik a tál oldalától (ha túl lágynak érezzük, adhatunk még hozzá egy kevés lisztet). Vékonyan kiolajozott tálba tesszük, és letakarva, meleg helyen a kétszeresére kelesztjük.
3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon 30x30 cm-es téglalapra kinyújtjuk, és 3x3 cm-es négyzetekre szeljük (nagyobbra is vághatjuk). Kissé széthúzkodjuk, hogy ne keljenek össze.
4. Konyharuhával letakarva további 10 percet pihentetjük, majd 175°C-ra felhevített olajban mindkét oldalukon aranybarnára sütjük. (Fontos, hogy sütés közben felpuffadjanak. Vigyázat, gyorsan sülnek!) A kész fánkokat papírtörlővel bélelt tálra szedjük.
5. A citromhéjat összedaráljuk a cukorral, és megforgatjuk benne a beignet-ket. Melegen tálaljuk.

Megjegyzés, tipp:
Egyszerre 10-nél több fánkot ne tegyünk az olajba, mert gyorsan sülnek. Amint elkészültünk egy adaggal, és papírtörlőre szedtük, tegyünk máris újabb adag tésztát az olajba. Amíg a 2. adag sül, addig van időnk az előző mennyiséget megforgatni a porcukorban.

Úgy is készíthetjük, hogy a kinyújtott tésztát előbb pihentetjük, és csak ezután vágjuk négyzetekre. Tetszés szerint lekvárt is kínálhatunk mellé.

Csavart fánk

Itt a fánkszezon! El is határoztam, hogy idén többfélét is kipróbálok, mert eddig nem igazán jeleskedtem a fánksütésben, és minden évben csak egy, maximum kétfajtát készítettem. Fellapoztam hát kamaszkorom kedvenc süteményes könyvét, és örömmel szembesültem a ténnyel, miszerint jó pár recept vár kipróbálásra. Ezzel a csavart formájúval kezdtem a sort, és csak annyit változtattam rajta, hogy citromhéjat tettem hozzá. Nagyon könnyű, roppanós vagy talán inkább omlós tésztájú, ami talán kissé szokatlan egy fánk esetében. :)

Hozzávalók 24 darabhoz:

25 dkg finomliszt
5 dkg porcukor
1 tk. vaníliás cukor
6 g sütőpor
5 dkg vaj
1 nagy tojás
1 ½ ek. tej
egy kis csipet só
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 l kókuszolaj a sütéshez
finomszemcséjű kristálycukor a forgatáshoz (ennek híján a kristálycukron egy fordulatnyit darálunk, hogy finomabb legyen)

elkészítés:

1. A porcukorral, vaníliás cukorral, sütőporral, citromhéjjal vegyített fele mennyiségű liszthez adjuk a tejjel felvert tojást, a puha vajat, és robotgéppel magas fokozaton 2 percig keverjük. Beleszitáljuk a többi lisztet, és gyors mozdulatokkal a masszába gyúrjuk.
2. A tésztát két egyforma darabra osztjuk, mindkettőt téglatestté formázzuk, és folpacka csomagolva hűtőbe tesszük 30 percre.
3. Az egyik lehűtött tésztadarabot 20x24 cm-es téglalapra nyújtjuk, és úgy fordítjuk, hogy a hosszabbik oldala legyen hozzánk közelebb.
4. Vízszintesen, középen kettévágjuk, ilyen módon 2 db 10x24 cm-es lapot kapunk, majd derelye- vagy pizzavágóval mindkettőt 6-6 db (4x10 cm-es) kis lapocskára szeljük.
5. Ezeket középen 4-5 cm hosszan bevágjuk, és az egyik végüket óvatosan áthúzzuk a nyíláson, így kialakítva a csavart formát. Így járunk el a másik tésztával is.
6. A 175°C-ra hevített olajban egyszerre 4 fánkot sütünk ki (vigyázat, gyorsan sül!), majd szűrőkanállal mindegyiket papírtörlőre szedjük. Még forrón megforgatjuk finomszemcséjű kristálycukorban, és tálaljuk, vagy amint kihűlt, azonnal becsomagoljuk. (1-2 hétig eláll.)

 

Vaníliakrémes szelet, avagy retró vaníliás Ráma szelet

Van egy sütemény, amit a '80-as, de még a '90-es években is minden cukrászdában lehetett kapni, és olyan népszerűnek számított, hogy talán abból fogyott a legtöbb: ez pedig a vaníliás Ráma kocka vagy szelet. Azt nem mondhatom, hogy a kedvencem volt, de azért szerettem, és egy régi, fekete-fehér fotó tanúsága szerint épp ezt a sütit tolom befelé az óvodai ballagási ünnepségen. :D
A krémje az utálatos Ráma margarinnal készült – innen a neve –, és nagyon könnyű, habos állagú volt. A tetejére villával hullámmintát rajzoltak, és/vagy meghintették reszelt csokoládéval. Ugye, így talán már mindenki emlékszik rá! :)
A vaníliás Ráma szelet a Kutyafül kedvenc cukrászdai süteménye, de a legtöbb helyen sajnos már nem lehet ilyet kapni, ill. ahol még fellelhető, ott valami oknál fogva nem úgy készítik, mint régen. Így hát lemondtunk róla.
A Kutyinyek azonban az évek alatt többször felemlegette ezt a süteményt, és én tavaly jutottam el odáig, hogy elkezdjem keresni a receptjét a neten. Bánatomra sehol sem bukkantam rá arra a bizonyos igazira. :( Mígnem a barátnőm révén megismerkedtem egy nagyon kedves cukrásszal, aki volt olyan rendes, és megosztotta velem a krém készítésének titkát. A piskóta receptjét nem tartottam fontosnak elkérni, mert mindenki a saját jól bevált tésztáját használhatja hozzá.
A krémrecept boldog tulajdonosaként alig vártam, hogy elkészíthessem a sütit, de még kerestem a megfelelő alkalmat. Ez az alkalom most érkezett el, mert a Kutyától olyan csodás ajándékot kaptam karácsonyra, hogy azt feltételül valami különleges meglepetéssel szándékoztam meghálálni. A régi kedvenc süteményénél nem is találhattam volna megfelelőbbet erre a célra.
Bevallom, a készítés kapcsán némi változtatást iktattam be: a cukor mennyiségét jelentősen lefaragtam, a vajat is kevesebbre vettem, mert a próba során kiderült, hogy az eredeti mennyiségekkel nekünk nem annyira nyerő. Ezzel a kis átalakítással lett igazán olyan a krém, amilyennek ezt a süteményt régen szerettük. Most már bármikor örömet szerezhetek vele a Kutyánszkinak. :)
Ez a mai most duplán ünnepi alkalom, hiszen Vízkereszt van, és ilyenkor kell valami finomság. :)

Hozzávalók 16x25 cm-es tepsihez:

Piskótához:
8 tojás
13 dkg porcukor
13 dkg olvasztott vaj
20 dkg finomliszt
8 g sütőpor

Vaníliakrémhez:
20 dkg porcukor
5 dkg Bourbon vaníliás porcukor (vagy vanília kivonat)
1,5 dl zsíros tej (tej és tejszín keveréke is jó)
3 tojássárgája
7,5 dkg finomliszt
40 dkg vaj (eredetileg Ráma margarin)

Tetejére:
ét- vagy tejcsokoládé reszelék

elkészítés:

1. A piskótához a tojások sárgáját a cukorral kihabosítjuk, hozzákeverjük a langyos olvasztott vajat, és felváltva beleforgatjuk a sütőporral vegyített lisztet, valamint a kemény habbá vert tojásfehérjét.
2. A tésztamasszát háromfelé vesszük, az egyik adagot a kivajazott, sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Lehúzzuk róla a sütőpapírt, és tortarácsra téve hagyjuk teljesen kihűlni. Így járunk el a többi tésztával is.
3. A cukrot és a vaníliás cukrot lábasba tesszük, felöntjük a tej felével, és addig melegítjük, hogy a cukor teljesen felolvadjon.
4. A tojássárgákat csomómentesre keverjük a liszttel, a többi tejjel. Amikor a cukros szuszpenzió felforrt, lassan csorgatva és közben folyamatosan kevergetve hozzáöntjük a tojásos elegyet.
5. A krémalapot gyors mozdulatokkal simára dolgozzuk, és épp csak összeforraljuk. Teljesen kihűtjük, és miközben hűl, többször átkeverjük.
6. A puha vajat (margarint) önmagában kicsit kikeverjük, majd a sűrű tojásos krémhez adva, robotgéppel pár perc alatt felhabosítjuk. Úgy osztjuk el háromfelé, hogy a 3. adag kevesebb legyen.
7. Az egyik adag krémet rásimítjuk az első piskótalapra, rátesszük a másik tésztalapot, amire szintén krém kerül, és befedjük az utolsó piskótalappal.
8. Egyenletesen elkenjük rajta a megmaradt krémet, villával hullámmintát rajzolunk bele, és megszórjuk ét- vagy tejcsokoládé reszelékkel. Dermedésig hűtőbe tesszük.
9. A süteményt hosszúkás szeletekre vágva tálcára rendezzük, és 30 percig szobahőmérsékleten hagyjuk. Ezután kínáljuk.

sütési hőfok: 160°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc/tésztalap

Megjegyzés:
A szuszpenzióhoz mindenképp érdemes porcukrot használni, mert a kristálycukor nem biztos, hogy teljesen fel tud olvadni a tejben, főleg, ha valaki édesebben szereti, ezért több cukrot tesz bele. Én legalábbis ezt tapasztaltam az első próbálkozáskor.
A piskótatésztát nem szükséges 3 adagra osztani, egyben is megsüthetjük, és ha kihűlt, 3 lapra vágjuk. De mivel vékony rétegekre van szükség (és otthon szerintem senkinek sincs ipari tésztavágó berendezése, amivel extra vékony tésztarétegeket lehet kreálni), nehezebb lapokra vágni, ha egyben sütjük meg. Igaz, hogy időigényesebb egymás után megsütögetni a tésztát, de megéri.