Túrós-krémsajtos pite

 

 

 

Ez a pite igen távol áll attól, amilyennek eredetileg elképzeltem. Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor már nem is finom, sőt! Ellenkező esetben nem került volna fel a blogra. ;)
Az egész süti-téma úgy kezdődött, hogy a túrós pite iránti vágy miatt elkezdtem nézelődni a neten. A receptkeresgélés eredményeként pedig összevadásztam legalább öt leírást. Ebből összegyúrtam egyet, ami aztán a gyakorlatban oly' mértékben módosult, hogy végül egy Sünis kanál-féle pite lett belőle. :D A poén az, hogy menet közben olyan krémet sikerült kifundálnom, amin egy ideje már agyaltam egy másik édesség kapcsán, és most véletlenül megalkottam. :D
A módosítást egyébként a kényszerűség és a lustaság szülte, ui. kiderült, hogy nincs itthon annyi túróm, amennyi kellett volna a pitéhez, ill. eszem ágában sem volt átcaplatni az amúgy tőlünk 1 percre lévő boltba. A hűtőben viszont már egy ideje ott bandázott 2 doboz krémsajt, amit eredetileg teljesen másra akartam felhasználni, de most egyértelműnek látszott, hogy mentőövek lesznek ehhez a sütihez. A változtatások a sütisütésben mindig izgalmasak, legalábbis számomra, mert én ilyen téren rettentően félős, kishitű és bizalmatlan vagyok. Naná, hiszen néha nem éppen olcsó alapanyagokról van szó, úgyhogy ciki, ha netalán tán elbazirgálódik.
Mivel most a lustaság győzött, kénytelen voltam elhitetni magammal, hogy a krémsajt tulajdonképpen majdnem olyan, mintha túró vagy épp tejföl lenne, legalábbis úgy gondoltam, hogy a linzer szempontjából remélhetőleg édesmindegy, hogy ezek közül melyiket használom. Így aztán végül ez gazdagította a tésztát és a krémet is. Néha bizony direkt jó, ha nincs otthon valami, aminek a használatát megszoktuk, és ezért helyettesíteni kell mással, amitől aztán más, vagy akár még jobb is lesz a sütemény. :) Izgalmas volt kivárni, amíg a süti kihűlt, de kóstoláskor abszolút megnyugodtam: ez a pite cseppet sem marad le az eddigi túrós süteményem mögött. :)

 

Hozzávalók 20x30 cm-es tepsihez:

a tésztához:
30 dkg finomliszt
15 dkg vaj
10 dkg natúr krémsajt (pl. Philadelphia) vagy mascarpone
10 dkg cukor
½ cs. (6 g) sütőpor
egy csipet só
1 tojássárgája

a töltelékhez:
25 dkg túró
20 dkg natúr krémsajt
5 dkg tejföl
12 dkg cukor
2 tojás
1 púpozott tk. (kb. 2 dkg) étkezési kukoricakeményítő
1 dl tej
1 kezeletlen citrom reszelt héja
1 ek. citromlé
1 tk. vaníliakivonat
1 púpozott ek. (kb. 2 dkg) búzadara
5 dkg mazsola
5 ek. rum (a rum csak az áztatáshoz kell)
3 dkg vajas- vagy zabkekszből nyert morzsa, esetleg zsemlemorzsa

a tetejére:
1 tojásfehérje
porcukor

elkészítés:

1. A tésztához a cukorral, sütőporral, sóval vegyített lisztet elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, majd a tojással kikevert krémsajtot is hozzáadva, nyújtható állagú tésztává gyúrjuk. Kettévesszük, mindkettőt téglatestté formázzuk, és lisztezett munkalapon egymás után tepsi méretűre nyújtjuk.
2. Az egyik tésztalapot sütőpírral fedett deszkára tesszük, villával több helyen megszurkáljuk, és letakarjuk. A másikat sütőpapírral bélelt (vagy vajazott, lisztezett) tepsibe fektetjük, ezt is megszurkáljuk, és nejlonzacskóba húzva, a deszkán lévő másik lappal együtt 30 percre hűtőbe tesszük.
3. A töltelékhez a tojássárgákat kis lábasba téve, 8 dkg cukorral felhabosítjuk, csomómentesre keverjük benne a keményítőt, és felöntjük a tejjel. Kis-közepes lángon, folyamatosan kevergetve, sodóvá főzzük. Langyosra hűtjük.
4. A mazsolát 20 percet felhevített rumban áztatjuk, majd alaposan lecsepegtetjük.
5. A túrót összekeverjük a krémsajttal, a tejföllel, a többi cukorral, vaníliakivonattal, citromhéjjal és -lével, majd hozzádolgozzuk a sodót és a búzadarát. Végül beleforgatjuk a mazsolát és a kemény habbá vert tojásfehérjét.
6. A tepsiben lévő tésztát megszórjuk a kekszmorzsával, rásimítjuk a tölteléket, és befedjük a másik tésztalappal. Lekenjük lágy habbá vert tojásfehérjével.
7. A süteményt előmelegített sütőben készre sütjük, majd tepsistől tortarácsra tesszük, és így hagyjuk kihűlni. 10x5 cm-es téglalap alakú szeletekre vagy 5x5 cm-es kockákra vágjuk, és porcukorral hintve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)
sütési idő: 30-35 perc

Megjegyzés/tipp:

Én sütőkeretet használok, ezért mindkét lapot deszkára fektetve hűtöm, majd átemelem a sütőpapíros gáztepsire, és ráteszem a sütőkeretet.
A tölteléket más arányokkal is készíthetjük, attól függően, hogy mennyi túrónk, krémsajtunk és tejfölünk van otthon. Krémsajt helyett mascarpone is mehet bele, de szerintem krémsajttal finomabb. ;)

 

Sajtos tönkölykocka (élesztős-leveles)

Nem mostanában sütöttem sós süteményt – itt volt hát az ideje. Élesztős-leveles tésztát pláne rég csináltam, mert a pihentetési idők miatt egy kissé macerás nekiállni ennek az amúgy nagyon egyszerűen elkészíthető tésztának. Eddig csak édesség formájában került az asztalra, mégpedig minden évben karácsonykor, diós-aszalt szilvás rétesként. Eszembe sem jutott, hogy sósan is elkészíthetném – na persze nem a diós rétest. :D Egyik nap késő délután pattant ki a fejemből, hogy milyen jópofa lenne, ha a pogácsa ezúttal nem a klasszikus kelt tésztából készülne, hanem egy kicsit megvariálva, élesztős-levelesből. Bár a sima kelt tészta is lehet réteges, de az mégsem pont úgy réteges, mint a leveles tészta. :D Így lett ez a sajtos kocka egyszerre kelt és hajszálvékony rétegekre foszló. :)
Egy kis bosszúság sajnos bejátszott: dugába dőlt a pogácsák tetejének aprított napraforgómaggal történő díszítése. A nyár folyamán ui. új lakótársaknak molylepkék költöztek be hozzánk, egészen pontosan a spájzszekrényembe. A kilakoltatáskor azonban valószínűleg nem voltam elég körültekintő, így a dühösen kidobált lisztek mellett nem vettem észre, hogy a napraforgómag is a moly martalékává vált. „Jó, akkor tökmagos lesz!” – mondtam magamban, ám a moly a jól lezárt tökmagos zacsiba is beférkőzött. „Akkor mákos...” – de ez a fránya kis szárnyas a mákot sem kímélte – behálózta imádatával. Úgy tűnt, megint a szezámmagos szórás marad – nem mintha ezzel a fajta maggal bajom lenne, de mégse lehet mindig minden sósság szezámos. Pedig egy nagy zacskónyi épségben megúszta a falánk társaság csillapíthatatlan éhségét. Nincs mit tenni alapon már majdnem a szezámmaghoz nyúltam, amikor megvillant a köménymagos tasak: „Jupppííí, akkor legyen inkább köménymagos!”. Tiszta szerencse, hogy ezekhez az erőteljes ízű magocskákhoz nincs gusztusa a molynak, így az megmaradt nekem, köménymagimádónak, és megnyugodva szórhattam rá a pogácsákra, amikhez aztán nekünk felettébb nagy gusztusunk támadt, amikor kisültek. :D

Hozzávalók 24 darabhoz:

a vajas tésztához:
12 dkg vaj
5 dkg rétesliszt

az élesztős tésztához:
15 dkg fehér tönkölybúzaliszt
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
5 dkg reszelt sajt
1 dkg cukor
1 tk. só
1 tojássárgája
1,5 dkg friss élesztő
kb. 1 dl tej

a tetejére:
1 kis tojás
5 dkg reszelt sajt
köménymag

elkészítés:

1. A vajas tésztához a felkockázott, hideg vajat összegyúrjuk a rétesliszttel, majd tenyérnyi méretűre és téglalap alakúra formázzuk. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük.
2. Az élesztős tésztához a lisztkeverék közepébe morzsoljuk az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, és a langyos tejjel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
3. Beletesszük a sót, a reszelt sajtot, a tojássárgát, és lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva kelesztjük 30 percet, majd lehűtjük.
4. Az élesztős tésztát lisztezett felületen kisujjnyi vastag téglalapra nyújtjuk, közepére helyezzük a vajas tésztát, minden irányból ráhajtjuk az élesztős tésztát, majd kb. 0,5 cm vastagságúra és közel négyzet alakúra kinyújtjuk. (Nyújtás közben, ha szükséges, lisztezzük.)
5. Képzeletben, függőlegesen 3 egyenlő részre osztjuk, a bal oldali tésztasávot behajtjuk a tészta 2/3-áig, majd az egészet befedjük a jobb oldali sávval. Tálcára tesszük, és nejlonzacskóba húzva, 20 percig hűtőben pihentetjük.
6. Ezután a tésztát a korábbi hajtogatáshoz képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatva tesszük a lisztezett munkafelületre, és ismét négyzetes alakúra és 0,5 cm vastagságúra nyújtjuk.
7. Képzeletben most 4 egyenlő, függőleges sávra osztjuk, balról, majd jobbról középre hajtjuk a tésztasávokat, ezután balról behajtjuk, mint amikor becsukjuk a könyvet. A tésztát letakarva, újabb 20 percet hűtjük.
8. Az előbbi műveletet megismételjük, de figyeljünk arra, hogy az előzőhöz képest az óramutató járásával megegyezően 90°-kal elforgatva nyújtsuk ki a tésztát. Ezután megint hűtjük 20 percet.
9. A lehűtött tésztát 30x20 cm-es téglalapra kinyújtjuk, 5x5 cm-es négyzetekre vágjuk, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd letakarva kelesztjük 20 percet.
10. A pogácsák tetejét lekenjük kevés vízzel felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal, köménymaggal, és előmelegített sütőben megsütjük. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 10 perc

Tipp:
Nagyobb négyzetekre is vághatjuk és elcsomagolhatjuk uzsonnára munkába/iskolába.
Ha már nekifogunk a leveles tészta készítésnek, dupla adagot érdemes csinálni belőle, legfeljebb a fele mennyiségű tésztát lefagyasztjuk, és egy későbbi alkalommal használjuk fel. Vagy süthetünk belőle egyszerre kétféle sós sütit. :)

Tejfölös, szilvás torta

 

Sütisütéshez általában nem használok nagyméretű tepsit, ráadásul az eleve nem nagy mennyiségű sütemények felét rendszerint elosztogatom – így azok elég hamar elfogynak. Ezért talán nem is csoda, ha néha nagyon kiéhezek az édességre. Most is napok óta sütire vágytam, és a nemrég ajándékba kapott szilva egy részét akartam felhasználni. Elég keveset sikerült beletenni, úgyhogy a szilva nem túl hangsúlyos, de azért kellemesen kiérződik. A tésztája tulajdonképpen a kuglóféhoz nagyon hasonló, ezért szerintem nagyon szeretni való. A tetején lévő tejfölös réteg miatt azonban mégis eltér egy kicsit a kuglóftól, és bár egy csöppet vastagabbra szerettem volna, de a rosszul megválasztott tortaforma miatt ez esélytelen volt. Ezektől a kis hibáktól függetlenül is hipp-hopp elfogyott a torta. :D

Hozzávalók 16-20 cm-es, kapcsos tortaformához:

Tésztához:
10 dkg porcukor
8 dkg puha vaj
1 dkg vaníliás porcukor
2 tojás
10 dkg finomliszt
5 dkg étkezési kukoricakeményítő
5 g sütőpor
egy csipet só

Tejfölös öntethez:
15 dkg tejföl
2 tojás
4 dkg porcukor
1 dkg vaníliás porcukor
kb. 15 dkg ringlószilva (hámozva, magozva mérve)

elkészítés:

1. A szilvaszemeket tálba tesszük, felöntjük forró vízzel, és fél perc elteltével lehúzzuk a héjukat. A gyümölcshúst cikkekre szeljük.
2. A tésztához a vajat a porcukorral és a vaníliás porcukorral kihabosítjuk, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat.
3. Fokozatosan beledolgozzuk a sóval, sütőporral, keményítővel vegyített lisztet, és a kuglóféhoz hasonló, sűrű tésztát a kivajazott, liszttel behintett sütőformába simítjuk.
4. A felületét körkörösen kirakjuk a szilvaszeletekkel, a gyümölcsöt kicsit a tésztába nyomkodjuk, és előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.
5. Közben a tejfölös öntethez a tejfölt elkeverjük a tojásokkal, a cukorral, a vaníliás cukorral, majd óvatosan az elősütött tésztára öntjük, és visszatoljuk a sütőbe további kb. 30 percre.
6. A kész tésztát tortarácsra tesszük, majd 10 perc elteltével kivesszük a sütőformából, és hagyjuk langyosra hűlni.
7. A sütemény tetejét meghintjük porcukorral, felszeleteljük és tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról a 2. rácson)

Megjegyzés:
Egy csöppet elszámoltam magam a sütőforma méretét tekintve – 16 cm-es tortaformát választottam – , és így jócskán túlnőtt rajta a süti. :D Szerencsére nem folyt ki belőle, és miután kihűlt, a tetején lévő sült tejföl lelapult. :)

Tipp:
Ha nagyobb sütőformában sütjük, egy kicsivel több tejfölt önthetünk rá – szerintem 25 dkg-ot is elbír. Ebben az esetben szilvából is többet kell használni. 

Fűszeres csirkés szendvics pikáns szósszal

Elég ritkán készítek hamburgert vagy ahhoz hasonló szendvicset, pedig nagyon szeretjük. Legutóbb nyár elején, a telkünkön ettünk, és szabad tűzön sütöttük hozzá a húspogácsát, ill. pirítottuk a friss hambizsömit. :) Talán éppen ezért is lehet az, hogy nem sűrűn van szerencsénk a hamburgerhez. Hiszen az csak akkor az igazi, ha füstös ízű a husi és a zsemle is. Márpedig a konyhában ezt bajos lenne kivitelezni. :)
A Kutyafül már mondogatta egy ideje, hogy jó lenne megint hamburgerezni vagy turbózott szendvicsezni, és amikor egy weboldalon megakadt a szemem ennek a szendvicsnek az eredetijén, éreztem, hogy ez nekünk való. Már másnap megvettem a hozzávalókat, megsütöttem a házi cipócskát – ami ezúttal tényleg abszolút hamburgerzsemlésre sikerült –, és harmadnapra elkészült ez a laktató szendó. :) Bár a szendvicscipót serpenyőben pirítottam, mégis olyan lett, mint amilyennek egy igazi hamburgerzsemlének lennie kell. Lehet, hogy nagyképűségnek fog tűnni, de azt hiszem, életemben nem ettem még ennyire imádni való szendvicset. :)

Hozzávalók 4 szendvicshez:

½ csirkemellfilé (kb. 30 dkg)
napraforgó- vagy kókuszolaj a sütéshez

a marinádhoz és a panírozáshoz:
10 dkg natúr joghurt
½ tk. őrölt pirospaprika
½ mk. só
½ tk. fokhagymapor
¼ mk. őrölt fekete bors
1 tojás
1 ek. tej
1 mk. Tabasco szósz
3 dkg fehér tönkölybúzaliszt
3 dkg kukoricaliszt

a pikáns szószhoz:
10 dkg majonéz
5 dkg tejföl
1 tk. torma vagy majonézes torma
½ mk. őrölt mustármag
¼ mk. őrölt csili
¼ mk. őrölt pirospaprika
½ mk. Tabasco szósz
1 kis gerezd zúzott fokhagyma
néhány szem (kb. 2 dkg) ecetes gyöngyhagyma, aprítva
3 bébi csemegeuborka aprítva
1 tk. ecetes lé

továbbá:
4 szendvicscipó vagy hamburgerzsemle
vaj a kenéshez
4 marék vegyes káposztasaláta
bazsalikomos paradicsomsaláta a tálaláshoz

elkészítés:

1. A húst falatnyi darabokra vágjuk, a fűszerekkel ízesített joghurthoz keverjük, és min. 1 órát állni hagyjuk.
2. A kétféle lisztet elvegyítjük a sóval. A Tabasco szószt és a tejet a tojáshoz adjuk, felverjük.
3. A csirkefalatokat előbb a lisztbe, majd a felvert tojásba forgatjuk, és bő, forró olajban kisütjük. Lecsepegtetjük.
4. A cipókat majdnem teljesen kettévágjuk, megvajazzuk, és a felhevített serpenyőben enyhén megpirítjuk. A szósz hozzávalóit alaposan összekeverjük.
5. A pirított cipók egyik vagy mindkét vágott felét megkenjük a pikáns szósszal, az alsó felükön elosztunk 1-1 marék káposztasalátát, és ráhalmozzuk a húst. A paradicsomsalátával együtt tálaljuk.

Tipp:
A fűszerekből a panírozásra szánt lisztkeverékhez is adhatunk, ha még erőteljesebb ízeket szeretnénk.

Szendvicscipó

...az én hamburgerzsemlém

Van egy jól bevált hamburgerzsemle receptem, amit annyira szeretünk, hogy hétszámra nem is sütök másfajta péksüteményt, csak azt. Bár nem nevezném klasszikus hamburgerzsemlének, mert nincs benne tojás, mégis nagyon hasonlít hozzá. Sőt eddig úgy éreztem, nem is lehetne fokozni sem ízre, sem állagra. Erre az elképzelésre azonban rácáfolt ez a minicipó, mert amikor beleharaptam, azonnal megjelent előttem az a bizonyos régi, kedvenc hamburger, amit egy helyi talponállóban lehetett kapni anno. Hmmm, az a zsemle de finom volt! :) Véletlenül sikerült reprodukálnom, úgyhogy ezt a szendvicscipót nyugodtan nevezhetném akár hamburgerzsemlének is. Talán a tojássárgájának és a vajnak köszönhetem ezt az ízt és állagot, de előfordulhat, hogy a készítési technika kapcsán az a pici változtatás is hozzájárult ahhoz, hogy végre azt mondhatom, hogy ez a péksüti méltó arra, hogy hamburgerzsemle lehessen. :) Persze bármi egyébbel is megtölthetjük.

 

 

 

Hozzávalók 8 darabhoz:

a tésztához:
45 dkg fehér tönkölybúzaliszt
5 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
3 dkg cukor
1 csapott ek. só
4 ek. olvasztott vaj
1 tojássárgája
2,5 dkg friss élesztő
20 dkg tejföl
kb. 1 dl víz

a tetejére:
1 tojás + kevés víz a kenéshez
4 dkg reszelt parmezán
8 mk. szezámmag

elkészítés:

1. A lisztkeverék közepében kialakított mélyedésbe morzsolt élesztőhöz adunk 1 dkg cukrot, a langyos tejföllel simára keverjük, és letakarva felfuttatjuk.
2. Hozzáadjuk a sót, a többi cukrot, a szobahőmérsékletű tojássárgáját, a langyos olvasztott vajat, a langyos vizet, és rövid ideig dagasztjuk. Letakarva negyedórát pihentetjük.
3. A tésztát ezután jól kidagasztjuk, majd letakarva a kétszeresére kelesztjük.
4. A megkelt tésztából 8 egyforma gombócot gömbölygetünk, és mindegyiket hosszúkás zsemle formára alakítjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és letakarva megkelesztjük.
5. A cipók tetejét lekenjük kevés vízzel felvert tojással, megszórjuk reszelt parmezánnal, szezámmaggal, és előmelegített sütőben készre sütjük. Tortarácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő kb. 20 perc

 

 

"Mennyei" borkrémes morzsasüti őszibarackkal

Na tessék, eljutottam arra a szintre, hogy hangzatos jelzővel illetem a süteményemet! :D Bevallom, nem magamtól vetemedtem erre, hanem Anya vágta rá ezt a keresetlen megállapítást, amikor az első falatot a szájába vette. Szó szerint ezt mondta: „Hümmm, mennyei!”. :) Úgyhogy kivételesen direkt ilyen „megmarketingelt”, hatásvadász neve lett a sütinek. Pedig én akkor még nem is tudtam, hogy valóban annyira finom-e, mert kóstolás nélkül vittem fel Anyának a kóstolót. Utóbb kiderült, hogy tényleg illik rá ez a túlzó jelző, mert nagyon eteti magát. Igaz, azt azért sejtettem, hogy az én kis borkrémem sikert arat majd, mert ilyen vagy olyan formában már ki lett próbálva nem egyszer. Most a cukrászkrém receptjét kölcsönöztem hozzá, mert nemrég a Somlói galuska és egy házi készítésű fagyi kapcsán is jól szerepelt. Utóbbihoz már konkrétan borral ízesített cukrászkrémet használtam, és mivel jól vizsgázott, most is ilyen krémre vágytam.
A sütiben lévő őszibaracknak külön sztorija van, igaz, nem éppen érdekfeszítő, de számunkra mindenképp történelmi jelentőségű. Történt ui. hogy úgy 2-3 évvel ezelőtt a telekszomszédtól kaptunk 2 szem őszibarackot, és amikor belekóstoltam, majdnem elsírtam magam a gyönyörtől. A barackra is simán illett a „mennyei” jelző, és eszembe jutottak róla gyerekkorom őszibarackjai. :) Azonnal tudni akartam, milyen fajta: „Szegedi arany” – hangzott a válasz. Már akkor jeleztük Józsi bácsinak, hogy jövőre igényt tartanánk a baracktermésének egy részére. Sajnos a kóstolást követő években a szomszéd bácsi fái nem jeleskedtek a bő terméshozamban, ezért hoppon maradtunk. Idén azonban újra öröm ért bennünket, és a sétáink alkalmával naponta kaptunk pár szem barackot, mindig annyit, amennyi épp lehullt a fáról. Nagy várakozással haraptunk bele mindketten a gyümölcsbe, és bizony ugyanolyan kellemes élményben volt részünk, mint annak ellőtte. Bár ezt a barackot majdhogynem vétek süteménybe tenni, de kénytelen voltam, mert képtelenség megenni annyit, amennyi hirtelen felszaporodott Józsi bácsi jószívűségének hála. Persze ez a barack sütiben is nagyon finom, szóval nem olyan nagy baj ám, ha Szegedi arany szeletek sorakoznak a finom borkrém tetején. ;) A kedvenc linzertészta, ami ezt az egészet keretbe foglalja, pedig már csak hab a tortán, pláne diós morzsával. :) Bekerült a Top10-be. :D
És ami a legfontosabb: hamarosan elvetjük a barackmagokat, és erősen imádkozunk majd, hogy évek múltán a mi kertünket is Szegedi arany-fák ékesítsék. :)

Hozzávalók 13x36 cm-es pitesütőformához:

Tésztához:
7,5 dkg fehér tönkölybúzaliszt
7,5 dkg zabpehelyliszt
4 dkg kristálycukor
1 dkg Bourbon vaníliás cukor
egy csipet só
1 citrom reszelt héja
7,5 dkg hideg vaj
1 egészen kicsi tojás vagy 1 felvert tojás fele
kevés hideg víz, ha szükséges

Borkrémhez és a töltelékhez:
3 tojássárgája
2 dl tej
1 dl száraz fehérbor (pl. olaszrizling)
6 dkg cukor
3 dkg fehér tönkölybúzaliszt
2 dkg vaj
25-30 dkg őszibarack, hámozva, magozva (pl. Szegedi arany)

Tésztamorzsához:
5 dkg fehér tönkölybúzaliszt
5 dkg zabpehelyliszt
5 dkg pirított, aprított dió
5 dkg nádcukor
1 dkg Bourbon vaníliás cukor
5 dkg vaj felolvasztva

elkészítés:

1. A tésztához a kétféle cukorral, sóval, citromhéjjal vegyített lisztkeveréket elmorzsoljuk a felkockázott, hideg vajjal, és a tojást, valamint szükség esetén a vizet is hozzáadva, gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk.
2. A tésztát (ha túl lágy, előbb folpackba csomagolva lehűtjük) lisztezett felületen kb. 40x16 cm-es téglalapra kinyújtjuk, és kibéleljük vele a sütőformát. A felületét több helyen villával megszurkáljuk. Nejlonzacskóba húzva 30 percre hűtőbe tesszük.
3. A tésztamorzsához a hozzávalókat tálba tesszük, majd a langyosra hűlt olvasztott vajat villával fokozatosan hozzákeverjük, amíg a tészta kis rögökké össze nem áll. Hűtőbe tesszük.
4. A borkrémhez a tojássárgákat a cukor felével kihabosítjuk, simára keverjük a liszttel, majd hozzáadjuk a bort.
5. A tejet a többi cukorral forrásig hevítjük, majd a tűzről lehúzva, vékony sugárban, folytonos keverés mellett hozzácsorgatjuk a boros tojásmasszát. A lábast visszatesszük a tűzre, és krémmé főzzük. Még forrón belekeverjük a lágy vajat, és a krémet hagyjuk langyosra hűlni.
6. A borkrémet a lehűtött tésztakosárba simítjuk, elosztjuk rajta a felkockázott vagy szeletekre vágott barackot, és rászórjuk a tésztamorzsát.
7. Előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a morzsa pirulni nem kezd a sütemény tetején, majd tortarácsra téve teljesen kihűtjük. (Ha lehet, pár perc után vegyük ki a sütőformából, és így hűtsük ki.)

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés (alulról 2. rácson)
sütési idő: kb. 45 perc

Tipp:
Ha a süteményből gyerekek is esznek, bor helyett használhatunk szőlőlét.