Tudom, szörnyű, de az idejét sem tudom, mióta szaporítottam már a hűtőben tárolt tojásfehérjét. :D Addig-addig, hogy 12 tojás fehérjéje gyűlt össze, de az is lehet, hogy több. :D Mindegy, 12-ig számoltam, de esélyes, hogy 14-nél azért megállt a gyűjtés. :D
Először mást akartam belőle készíteni egy kedves, baráti házaspárnak, akik végül időhiány miatt nem tudtak eljönni hozzánk. Végül már annyi idő eltelt, hogy remény vesztve fogtam hozzá ennek a roládnak. Az általam esélytelennek előrejelzett habverés előtt nem daráltam le a cukrot, és nem mértem ki a lisztet, hiszen, ha nem járok sikerrel, akkor a tojásfehérje úgy is a kukában landol (sűrű sóhajtozásaim közepette persze, mert rosszul esett volna kidobni). A tojás azonban nagyon is életben volt, gyönyörű hab lett belőle – közben mondogattam is magamban, hogy ez egészen elképesztő, és értetlenkedtem, hogy lehet az, hogy lassan másfél hónapos nevelgetés után se adta be a kulcsot. :D Mivel eleve nem sok esélyt adtam az aznapi sütisütésnek, ezért előzőleg nem is agyaltam túl sokat azon, milyen legyen a töltelék – menet közben alakult ki, és persze, hogy kedvencünket, a túrót hívtam segítségül egy kis mascarponéval turbózva. Előző nap a barátaink elmaradása miatt nem felhasznált, és már punnyadásnak indult eperből lekvárt főztem, így egyértelmű volt, hogy valahogy azt is belecsempészem a krémbe. Egyébként ez életem 2. édes töltelékes piskótatekercse, úgyhogy ez a süti nálam még izginek számít. :D A piskóta most először nem fehér liszttel készült, szóval most már tudom, hogy a tönkölyliszt piskótának is tökéletes. :D
Végül egy nagyon finom, könnyed sütemény lett a végeredmény, amit részben elajándékoztam, ill. a nagy utazásunk előtti napokban szépen elosztva megeszegettünk. :)
Először mást akartam belőle készíteni egy kedves, baráti házaspárnak, akik végül időhiány miatt nem tudtak eljönni hozzánk. Végül már annyi idő eltelt, hogy remény vesztve fogtam hozzá ennek a roládnak. Az általam esélytelennek előrejelzett habverés előtt nem daráltam le a cukrot, és nem mértem ki a lisztet, hiszen, ha nem járok sikerrel, akkor a tojásfehérje úgy is a kukában landol (sűrű sóhajtozásaim közepette persze, mert rosszul esett volna kidobni). A tojás azonban nagyon is életben volt, gyönyörű hab lett belőle – közben mondogattam is magamban, hogy ez egészen elképesztő, és értetlenkedtem, hogy lehet az, hogy lassan másfél hónapos nevelgetés után se adta be a kulcsot. :D Mivel eleve nem sok esélyt adtam az aznapi sütisütésnek, ezért előzőleg nem is agyaltam túl sokat azon, milyen legyen a töltelék – menet közben alakult ki, és persze, hogy kedvencünket, a túrót hívtam segítségül egy kis mascarponéval turbózva. Előző nap a barátaink elmaradása miatt nem felhasznált, és már punnyadásnak indult eperből lekvárt főztem, így egyértelmű volt, hogy valahogy azt is belecsempészem a krémbe. Egyébként ez életem 2. édes töltelékes piskótatekercse, úgyhogy ez a süti nálam még izginek számít. :D A piskóta most először nem fehér liszttel készült, szóval most már tudom, hogy a tönkölyliszt piskótának is tökéletes. :D
Végül egy nagyon finom, könnyed sütemény lett a végeredmény, amit részben elajándékoztam, ill. a nagy utazásunk előtti napokban szépen elosztva megeszegettünk. :)
Hozzávalók 40 cm hosszú piskótaroládhoz:
Piskótához:
12 tojásfehérje
20 dkg porcukor
22 dkg fehér tönkölybúzaliszt
10 g foszfátmentes sütőpor
Eperlekvárhoz (kb. 25 dkg-hoz):
60 dkg földieper (tisztítva mérve)
2-3 ek. finomítatlan barna nádcukor (vagy ízlés szerint)
1 ek. frissen facsart citromlé
Krémhez:
15 dkg mascarpone
15 dkg túró
4-5 dkg porcukor
8 dkg eperlekvár
2 ek. tejszín
2 zselatinlap
Tálaláshoz:
2,5 dl tejszín
1 ek. porcukor
elkészítés:
- A piskótához a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd kisebb adagokban hozzáadjuk a porcukrot, és addig verjük, amíg fényes nem lesz. Széles fejű fakanaállal adagonként hozzászitáljuk a sütőporral elvegyített lisztet, és óvatosan, de alaposan hozzáforgatjuk.
- A tésztamasszát sütőpapírral bélelt kb. 40x32 cm-es gáztepsi közepére halmozzuk, és előbb fakanállal, majd palacsintafordító lapáttal egyenletesen elkenjük. Előmelegített sütőben addig sütjük, hogy a felülete egy kis színt kapjon.
- A megsült tésztát a sütőpapírt segítségével átemeljük egy nagy konyharuhára, és lehúzzuk róla a sütőpapírt. A piskótát a hosszabbik oldalánál fogva, a konyharuhával együtt feltekerjük, és így hagyjuk langyosra hűlni. Közben egyszer kigöngyöljük, hogy a gőz távozhasson belőle, majd újra feltekerjük.
- Az epret megmossuk, néhány szem kivételével kicsumázzuk, feldaraboljuk, majd a cukorral és a citromlével együtt nem túl híg lekvárrá főzzük. Kihűtjük. (Ha előző nap készítjük el, akkor a hűtőben van ideje még jobban megdermedni.)
- A krémhez a túrót villával áttörjük, majd a mascarponéval és a porcukorral együtt krémesre dolgozzuk. Hozzáadunk 10 dkg eperlekvárt, és alaposan összekeverjük.
- A zselatinlapokat pár percre hideg vízbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk, és feloldjuk a felforrósított tejszínben. Kicsit hűlni hagyjuk, majd hozzákeverünk 3 evőkanál epres túrókrémet, és ezt az elegyet alaposan összekeverjük a többi krémmel. Hűtőbe tesszük, hogy kicsit dermedjen.
- A piskóta végeit egyenesre vágjuk, kitekerjük, és a felületét megkenjük a megmaradt eperlekvárral. Ráhalmozzuk és elkenjük rajta a túrókrémet úgy, hogy a tőlünk távolabbi tésztaszéltől elhagyunk egy kb. 5 cm-es sávot, és feltekerjük a tésztát.
- A piskótatekercset néhány órára hűtőbe tesszük, majd tálalás előtt megszórjuk porcukorral, felszeleteljük, és a félretett, friss eperszemekkel díszítjük. Cukrozott tejszínhabot kínálunk hozzá.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 15 perc
