Fougasse aszalt paradicsommal és bazsalikommal

 

 

 

A fougasse-nak, ennek a francia lapos kenyérnek a fotója többször szembejött már velem a kenyeres könyvemben. Rendre meg is csodáltam jópofa alakját, de mostanáig nem kerítettem sort az elkészítésére, pedig nincs benne semmi ördöngösség, sőt. Igaz, hogy nincs kemencém, így aztán nem is süthetem meg annak forró padlózatán, miután kioltottam benne a tüzet. :D Mert hogy így készül ez a szépség eredetileg. De ha a pizza is remekül megsül sütőben, akkor nyilván ez is. A tésztába csempészhetünk olajbogyót vagy akár sajtot is, bármilyen zöldfűszerrel ízesíthetjük, de simán is finom.
Bár a könyvemben látott fougasse kis fantáziával szemlélve, valóban létra alakú, a szó jelentését mégsem találtam sehol, ami igazolná a formáját. Sőt láttam olyat is, ami levélalakot idéz, szóval valószínűleg nem is kell azt hinni, hogy franciául a fougasse létrát jelentene. Angolul pedig akna, aminek aztán végképp semmi köze ehhez a kenyérhez, de az legalább biztos, hogy a fougasse az olasz focaccia megfelelője. :D

Hozzávalók 1 kenyérhez:

35 dkg fehér kenyérliszt
3 dkg (olajban eltett) aszalt paradicsom vagy szárított paradicsom
friss bazsalikomlevélkék (vagy 1 ek. morzsolt)
1 tk. só
1 tk. cukor
1 ek. extra szűz olívaolaj
2 dkg friss élesztő
kb. 2 dl víz
olívaolaj a kenéshez

elkészítés:

1. Az élesztőt a cukorral, 1 evőkanál kenyérliszttel és kevés langyos vízzel simára keverjük, és liszttel betakarva felfuttatjuk.
2. A felfutott élesztőt a többi vízzel és az olívaolajjal együtt a sóval vegyített liszthez adjuk, és megdagasztjuk. Letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A megmosott leszárított bazsalikomot és a lecsepegtetett aszalt paradicsomot felaprítjuk.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon finoman átgyúrjuk, majd kissé ellapítjuk és kihúzkodjuk.
5. Megszórjuk az aszalt paradicsommal, a bazsalikommal, és 2-3-szor meghajtogatjuk, hogy a töltelék belevegyüljön a tésztába. Újra ellapítjuk.
6. Téglalap vagy ellipszis alakúra nyújtjuk, és a tészta közepén 4-5, egymással párhuzamos, ferde bevágást ejtünk úgy, hogy azok ne érjenek ki a tészta széléig.
7. A tésztát a két végénél fogva óvatosan meghúzzuk, hogy létrára hasonlítson, és sütőpapírral bélelt vagy kiolajozott tepsire fektetjük. Letakarjuk olajjal vékonyan megkent folpacckal, és huzatmentes helyen a kétszeresére kelesztjük.
8. Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük, és még forrón megkenjük olívaolajjal. Rácsra téve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 220°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 25 perc

Rumos banánfagylalt

Ajándékba kaptunk egy fürt banánt, amit be is raktam gyorsan a hűtőbe, hogy majd megesszük, illetve készítek belőle ezt-azt. Pár nap múlva rákukkantottam és konstatáltam, hogy már jó barna a héja. Persze újabban ez sajnos nem jelenti azt, hogy belül meg finom édes.
Persze pont vasárnap délelőtt szembesültem a banánhéj barnaságával, ezért a késői felkelés után roham tempóban kezdtem el – ihlet nem lévén - receptek után kutatni. Nem akartam azonban mind a 6 darabot egyazon édességben felhasználni, hanem kétfélét terveztem. Találtam is egy jónak tűnő fagyi- és egy sütireceptet. Sajnos az utóbbival megjártam, mert egyáltalán nem olyan lett, mint ahogyan a fotón kinézett, és még csak finom sem volt - ki kellett dobnom az egészet, ami nagyon rosszul esett, mert egyrészt utálok ételt kikukázni, másrészt pedig aznap délelőtt én voltam a megtestesült slow motion, így aztán duplán rosszul érintett az elpazarolt idő, nem beszélve a kárba veszett hozzávalókról. De a fagyi szerencsére nem rontódott el. Kicsit ugyan változtattam rajta, mert volt még egy adag házi készítésű mascarponém, illetve az arányokat is módosítottam. Azt hiszem, ez volt életem első banánfagyija, és ez vonatkozik mind a házi elkészítésre, mind a kóstolásra, ui. eddig ilyet még sosem ettem. Az igazat megvallva – függetlenül attól, hogy szubjektíve megítélve nagyon finom lett – sosem fog a kedvenceim közé tartozni, mert úgy általában nem vagyok oda a banános édességekért.

Hozzávalók kb. 1 liter fagylalthoz:

Fagylaltalaphoz:
3 érett banán
1 ek. méz
2,5 dl tej
1,5 dl tejszín
2 tojássárgája
2 ek. nyírfaporcukor
0,5 dl Portorico rum
1 lime leve
20 dkg házi készítésű mascarpone
2 cs. Bourbon vaníliás cukor

Tetejére:
2,5 dl tejszín
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 ek. nyírfaporcukor
csokiöntet
pirított, szeletelt mandula

elkészítés:

1. A banánokat felkarikázzuk, rátesszük a serpenyőben felmelegített mézre, és addig sütjük, amíg a gyümölcs kissé krémesedni nem kezd. Langyosra hűtjük, majd pépesítjük.
2. A felforralt tejet pár percig vízfürdőben hűlni hagyjuk. A tojások sárgáját a porcukorral krémesre kavarjuk, 1,5 dl tejszínnel együtt a már nem túl meleg tejhez csorgatjuk, majd forrástól számítva, 5 percig kis lángon, kevergetve főzzük. Hűlni hagyjuk.
3. A banánpépet elkeverjük a rummal, a lime-lével, majd hozzádolgozzuk a langyosra hűlt krémet.
4. A mascarponét kikeverjük a vaníliás cukorral, a banános keverékhez forgatjuk, és jól záródó műanyag dobozba kanalazzuk. Mélyhűtőbe tesszük 2 órára.
5. Villával óvatosan átkavarjuk, ismét fagyasztóba tesszük fél órára, majd megint átkavarjuk. Ezt a műveletet fél óra elteltével megismételjük, majd a fagylaltalapot hagyjuk teljesen megfagyni.
6. A fagylaltot fogyasztás előtt 15-20 perccel kivesszük a fagyasztóból, kigombócozzuk, cukorral ízesített tejszínhabbal, csokiöntettel és pirított mandulával díszítjük.

Forrás: Én így főzök...

Gyömbéres nektarin lassi

Szomorú voltam, hogy a nemrég vásárolt nektarinom nem volt elég édes. Aztán felvidultam, mert eszembe jutott, hogy ezt is lehet „lassisítani”. Neki is álltam, és felhasználtam hozzá a szintén nemrég vett gyömbérgyökeret és zöld citromot is. Nem is hittem volna, hogy a Kutyánszki is szeretni fogja, de úgy felhajtotta a fotón szereplő pohárral, hogy csak lestem kissé meghökkent bazsalygással.
Természetesen a nektarin helyettesíthető barackkal, a gyömbér szárított gyömbérrel és a lime normál citrommal. Ha a gyümölcs mézédes, tehetünk a lassiba lime levet is.

Hozzávalók 4 személyre, kb. 8 dl lassihoz:

50 dkg nektarin (tisztítva mérve)
15 dkg natúr joghurt
1 mk. frissen reszelt gyömbér
1 lime reszelt héja
2-3 ek. méz vagy nyírfaporcukor (a gyümölcs édességétől főggően)
1,5 dl víz

elkészítés:

1. A nektarin héját 3 helyen bemetsszük, tálba tesszük, leforrázzuk annyi vízzel, amennyi ellepi, és pár percig állni hagyjuk.
2. Szűrőkanállal kivesszük a vízből, lehúzzuk a héját, magját eltávolítjuk, a gyümölcshúst összedaraboljuk és turmixgépbe tesszük.
3. Ha a barack nem elég édes, mézzel vagy egyéb édesítőszerrel ízesítjük, hozzáadjuk a joghurtot, belereszeljük a gyömbért és a lime-héjat, majd összeturmixoljuk. Elkeverjük a vízzel (ha hígabbra szeretnék, több folyadékot is adhatunk hozzá), és behűtve kínáljuk.

Egy gasztrobloggernek saját kötény dukál! - avagy a nap meglepetése

Ma nagy meglepetés ért, és a meglepik közül is az igen kellemes fajta. Egy nagyon kedves ismerősömnek köszönhetem ezt, aki ma délelőtt becsengetett hozzánk, és rohanvást átnyújtott nekem egy csomagot. Én meg csak álltam totálisan meglepődve, hiszen egyrészt nagyon régen találkoztunk utoljára, másrészt valóban nem számítottam rá, hogy ő fog az ajtó előtt állni, harmadrészt pedig fogalmam sem volt róla, hogy ajándékot rejt az a kis csomag, amit a kezében tartott.
Az ajándék pedig nem csak, hogy illik hozzám, hanem ráadásul Ari keze munkáját is dicséri: egy állati aranyos cicás kötény Sünis kanál felirattal – sütéshez/főzéshez tökéletes szerelés, illetve egy cuki, virágmintás alátét, amin nagyon klasszul mutat majd egy kistányér és egy bögre, amiből a reggelimet vagy a vacsorámat fogyaszthatom el, de akár ételfotózásokhoz is használhatom. A színösszeállítás is telitalálat, és úgy egyáltalán, cakumpakk tökéletes! :)

 

Arit egyébként a férje révén ismertem meg, akivel pár évvel ezelőtt egy zenekarban játszottunk, pontosabban én csak segítettem nekik begyakorolni a számokat, amíg nem találtak frontembert. Ari és Sanyi szintén cicaszerető emberek, van is nekik egy gyönyörűséges Zsófijuk, aki huncut egy macsek. Egyszer volt is alkalmunk a Kutyafüllel megszemlélni őt, illetve Ariék is meglátogatták a mi négy szőrmókunkat.
A fent említett meglepetést egyébként teljesen más módon kaptam meg, mint ahogyan azt Ari eredetileg eltervezte. És erről én mit sem tudtam egészen ma délutánig, amikor a Kutyánszki elárulta, hogyan is kellett volna ennek történnie. Eszerint az ő feladata lett volna, hogy engem, a mit sem sejtőt nagy titokban elvigyen Ariékhoz, hogy ott megkaphassam az ajándékot, amit Ari az új konyhánkba szánt.
A Kutyafül azonban irtó elfoglalt ember, én is alig látom itthon, sokan nem is hinnék el, mennyire nincs ideje semmire a munkán kívül, így egyre csak halasztódott az elvitel. Aztán 2 napra elutaztunk szintén félig munka ügyben, és még tovább tolódott a dolog. Ari pedig nyilván nagyon oda szerette volna már adni a meglepit, és úgy döntött, elhozza nekem. Én meg ugye ezen akció kellős közepén csak álltam értetlenül és hülyén vigyorogva, az egészről mit sem tudva, kezemben az ajándékkal.
Még rendesen meg sem tudtam neki köszönni, olyan gyorsan elfutott, de szeretném neki ezúton is kifejezni az örömömet.

Drága Ari, nagyon köszönöm neked ezt a kedves ajándékot, meghatottál a figyelmességeddel! Sok-sok puszi érte! Nagyon tetszik mindkettő, és biztos lehetsz benne, hogy használni fogom! :) ♥

Paradicsomos zöldborsókrémleves gazdagon

Ezt a receptet, pontosabban ennek egy rákkal és sherry-vel készült változatát a Süti Éden receptkönyvben találtam, amit tavaly kaptam ajándékba, hogy a benne található ételek elkészítése és blogon való megjelentetése által népszerűsítsem ezt a receptgyűjteményt.
Mivel nem sűrűn veszek rákot, sőt mondhatni sosem, és sherry-t sem tartok itthon, ezért kicsit átalakítottam, és jó barátunkat, a csirkemellet hívtam segítségül. Biztos nagyon finom lehet a fent felsorolt hozzávalókkal is, szerintem nekem is tetszene, mert a pici garnélát érdekes módon még én is kedvelem, legalábbis amikor hosszú évekkel ezelőtt Kanadában kóstoltam, akkor ízlett. A sherry pedig tuti nem rontja el. Talán egyszer majd az eredeti leírás szerint is elkészítem. :)
Hogy a levesem még tartalmasabb legyen, az egyik ismert receptgyűjtő oldalon talált levesbetét receptjét is kölcsönvettem.

Hozzávalók 4 személyre:

Leveshez:
25 dkg zsenge zöldborsó vagy fagyasztott borsó
1 kis doboz sűrített paradicsom
1 kis fej vöröshagyma
1 l tyúkhús vagy zöldség alaplé (vagy víz + 1 tyúkhúsleveskocka)
2 ek. vaj
1 mk. só
½ mk. őrölt fekete bors
½ mk. szárított bazsalikom
1 mk. szárított petrezselyem
1 tk. cukor
0,5 dl tejszín
kis csokor petrezselyemzöldje

Sajtos daragombóchoz:
1 dl tej
2 dkg sűrített paradicsom
1 dkg vaj
6 dkg búzadara
2,5 dkg reszelt sajt (pl. trappista/eidami/guoda)
1 kis tojás
só
őrölt fekete bors

Húshoz:
30 dkg csirkemellfilé
só
1 ek. vaj
kevés liszt

elkészítés:

1. A sajtos daragombóchoz a tejet lábasba öntjük, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, és összeforraljuk. A tűzről lehúzva hozzákeverjük a búzadarát.
2. A keveréket takarék lángon kevergetve addig főzzük, amíg össze nem áll és el nem válik az edény falától és aljától. Ismét lehúzzuk a tűzről, hozzákeverjük a vajat, majd a masszát hagyjuk langyosra hűlni.
3. Belekeverjük a reszelt sajtot és a villával előzőleg felvert, sóval, borssal fűszerezett tojást, és a masszából nedves kézzel kis gombócokat formázunk. Félretesszük, amíg a levest elkészítjük.
4. A húst kis kockákra vágjuk, enyhén sózzuk, megforgatjuk egy kevés lisztbe, és a serpenyőben felhevített vajon pirulásig sütjük. Félretesszük.
5. A leveshez a finomra aprított hagymát a vajon megdinszteljük, hozzáadjuk a borsót, 1-2 percig dinszteljük, majd felöntjük az alaplével, és sóval, borssal ízesítjük. Addig főzzük, amíg a borsó meg nem puhul. A tűzről levéve botmixerrel pürésítjük.
6. A krémlevest visszatesszük a tűzre, megfűszerezzük, hozzáadjuk a húst, és közepes lángon belefőzzük a sajtgombócot.
7. A levest kis lángon, kevergetve főzzük tovább, belecsorgatjuk a tejszínt, és épp csak összemelegítjük. Az kitálalt levest megszórjuk aprított petrezselyemmel.

Cukrozott sűrített tej házilag

 

 

 

Rumos diófagyit akartam készíteni, csak épp sűrített tejet felejtettem el venni hozzá. Korábban azzal ittuk a kávét, ezért mindig volt itthon, de jó ideje már nem veszünk. Többször megfordult a fejemben, hogy házilag kellene elkészíteni, mert akkor biztos csak az van benne, amit én magam beleteszek.
Aztán, ahogy az már lenni szokott, nem csak a sűrített tej, de a házi előállításának igénye is feledésbe merült. Mígnem ugyebár eljött ama fent említett pillanat, amikor kellett volna a fagyihoz. A kisboltban épp nem lehetett kapni, kedvem pedig nem volt csak emiatt elkarikázni a távolabbi bevásárlóközpontba. Nya, hát akkor net beizzít, nézzük, hogy is lehet ezt házilag prezentálni! Naná, hogy egyből minimum tizenötféle verzió köszönt vissza. Végül összegyúrtam belőlük egy sajátot, csökkentett mennyiségű hozzávalókból. Igaz, készíthettem volna jóval többet is, a Kutyánszki ui. imádja csak úgy a szájába folyatni a bolti tubusosat. Ám én nem járulok hozzá, hogy magába töltsön 1,5 dl tömény cukrot, még akkor sem, ha házi. Így aztán szinte csak annyit főztem, amennyi a fagyihoz kellett, azt a kis minimális pluszt viszont nem sajnáltam kikanalaztatni a Kutyával a befőttesüvegből. :D
Az én sűrített tejem nagyon szépen besűrűsödött, kissé meg is karamellizálódott. Nem kellett várnom másnapig, hogy igazán olyan legyen, amilyennek lennie kell. Nem bánom, hogy ilyen lett, mert szerintem a jól megszokott ízhez képest sokkal finomabb. :)
Aki azonban a semlegesebb ízt és a folyósabb állagot kedveli, az egész nyugodtam a felére csökkentheti a főzési időt.

 

Hozzávalók kb. 1,5 dl-hez:

2 dl tej
1,5 dl habtejszín
12 dkg cukor

elkészítés:

1. A hozzávalókat kis lábasba tesszük, felforraljuk, és állandó keverés mellett nagy lángon 10 percig főzzük.
2. Kis lángon, néha megkeverve főzzük tovább 30-60 percig, attól függően, milyen sűrűre szeretnénk.
3. Ha már kezd sűrűsödni, elzárjuk alatta a lángot (vagy tovább főzve megvárhatjuk, hogy aranysárga árnyalatú legyen), és vízfürdőbe tesszük hűlni.
4. A sűrített tejet befőttesüvegbe kanalazzuk, lezárjuk és felhasználásig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés:

A kész sűrített tejet hagyományosan a kávénk lágyítására, de bonbonok, sütemények töltésére és fagylaltkészítéshez is felhasználhatjuk.

Tipp:

Aki úgy jobban kedveli, a még forró sűrített tejbe keverjen 2,5 dkg puha vajat.

 

Parker house zsemle

Szemezgettem a kenyeres könyvemből, és most erre a jópofa péksütire esett a választásom. Itt volt az ideje, hogy megint kalács jellegű kelt tésztát együnk. Az élesztő kapcsán mosolyogtam magamon, mert a vadkovász után eljutottam a szárított élesztőig, holott talán épp fordítva kellett volna, hogy aztán ez utóbbi tésztaemelő ipari kreálmányt örökre eltemessem az emlékeimben. Na nem mintha baj lenne a kelesztési képességével, csak hát ez igen távol áll attól a természetességtől, ami pl. a természetes élesztőre jellemző. Mégis szárítottat használtam ehhez a recepthez, mert egyrészt a könyv ezt írta, másrészt volt itthon 1 csomaggal, és nem akartam kidobni. Az utóbbi volt a nyomósabb érv. Egyébként nem hiszem, hogy abban a bizonyos bostoni hotelban, ahol ez a zsömirecept megszületett, szárított élesztőt használtak volna.
A receptet persze picit módosítottam, mert az én lisztemnek kicsit több folyadékra volt szüksége, viszont az előírtnál kevesebb vajra, illetve 10 zsemle helyett nekem simán kijött 15 darab, de csak mert vékonyabbra nyújtottam a tésztát. Aki nagyobb zsemléket szeretne, az szaggassa nagyobbra, és ne nyújtsa kis olyan vékonyra, de nekünk most épp ekkorák kellettek, mert elvitelre készültek. Nagyon jót ettünk belőle az oda-vissza úton.
Nekem külön tetszik, hogy ha szendvicsnek akarjuk elkészíteni, nem szükséges késsel félbevágni a zsemlét, mert a hajtás mentén kinyithatóak (már ha sülés közben nem nyílnának szét maguktól is. :D), hála a vajazásnak. :)

 

 

Hozzávalók 10-15 darabhoz:

45 dkg fehér kenyérliszt
1 tk. só
1 ek. cukor
1 tojás
kb. 2 dl tej
1 tk. szárított vagy 2 dkg friss élesztő
5 dkg vaj

elkészítés:

1. A sóval, cukorral, szárított élesztővel elvegyített liszthez adjuk a felvert tojást, az olvasztott vagy puha vaj felét és a langyos tejet. Megdagasztjuk, majd letakarva, meleg helyen a duplájára kelesztjük.
2. A tésztát lisztezett felületen 0,5-1 cm vastag körlapra nyújtjuk, és 8 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. (A lehulló tésztaszéleket újra begyúrjuk, pihentetjük, kinyújtjuk és kiszaggatjuk.)
3. A tésztakorongok közepét fakanál nyelével közében lenyomjuk, a vájattól balra lévő tésztarészt megkenjük a többi vajjal, majd félbehajtjuk, és az íves szélét lenyomkodjuk. Így járunk el a többi tésztával is.
4. A félholdacskákat sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, tetejüket lekenjük olvasztott vajjal, és folpackkall + konyharuhával letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
5. Előmelegített sütőben pirosra sütjük, és a tetejüket még forrón újra lekenjük olvasztott vajjal. Langyosra hűlve kínáljuk.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Megjegyzés, tipp: 

Ha friss élesztőt használunk, akkor kevés cukros tejben keverjük csomómentesre, és letakarva futtassuk fel. A többi tejjel a tojással és a vajjal együtt adjuk a lisztes keverékhez.
A formázást másként is megoldhatjuk: a megkelt tésztából egyforma kis gombócokat formázunk (nekem 16 db 50 g-os gombócom lett), és 10-15 perc pihentetés után kör vagy ellipszis alakúra nyújtjuk.

  

Könnyű, málnás sütemény

Napok óta sóvárogtam az édesség után. A málna iránt pedig még régebb óta érzek kínzó vágyat. Sajnos idén nem volt hozzá szerencsém, de nem akartam fagyasztottat venni. Aztán olyannyira elhatalmasodott rajtam a málna ehetnék, hogy mégis ráfanyalodtam a mélyfagyasztottra. És ha már a süti iránt is hasonló vágy gyötört, összedobtam hát ezt a rendkívül egyszerű és nagyon hamar elkészülő pihekönnyű, nagyon durván tejszínillatú, a piskótára szerintem kísértetiesen hasonló állagú sütit, aminek a receptjére egy német oldalon bukkantam rá. Nagyon megtetszett az elkészítési módja, és az is, hogy irtó hamar megvan vele az ember. Csak az arányokon módosítottam egy kicsit. Azt hiszem, bekerült a többször elkészítendő receptek közé.
Ez a süti egyben főpróbája is volt Anya névnapi sütijének, és miután nagyon ízlett neki, rámondta az áment. Csak annyiban lesz más, hogy kérésére meggyel fogom készíteni.

Hozzávalók 20x25 cm-es tepsihez:

Tésztához:
1,25 dl habtejszín
13 dkg cukor
1 ek. vanília esszencia
késhegynyi só
3 tojás
18,5 dkg liszt
½ cs. sütőpor
12 dkg fagyasztott málna

Tetejére:
5 dkg szeletelt mandula
1 púpozott ek. kristálycukor (vagy barna cukor)
2,5 dkg vaj
2,5 dl tejszín
1 púpozott ek. nyírfaporcukor

elkészítés:

1. A tejszínt tálba öntjük, félig felverjük, majd óvatosan elkeverjük a cukorral, a sóval és a vanília esszenciával.
2. A tojásokat egyenként hozzáadjuk, majd kisebb adagokban hozzáforgatjuk a sütőporral elvegyített lisztet.
3. A tésztamasszát a kivajazott, liszttel behintett tepsibe öntjük és rászórjuk a fagyasztott málnát. Előmelegített sütőben 10 percig sütjük, majd a sütőből kivéve elosztjuk rajta a kis kockákra vágott vajat, és megszórjuk szeletelt mandulával, kristálycukorral.
4. A süteményt visszatesszük a sütőbe, és készre sütjük. A sütőből kivéve, tepsiben hagyjuk kihűlni, majd tetszés szerinti méretű szeletekre vágjuk.
5. A tejszínt a cukorral lágy habbá verjük, és a tejszínhabot a süteményhez kínáljuk.

sütési hőfok: 175 °C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Narancsos dinnye lassi

Indiában régóta ismert frissítő ital a lassi. Aki találkozott már vele, az bizonyára mangó lassit ivott, mert ez a legismertebb gyümölcsös változat. A lassi joghurtból vagy kefirből készülő, egészséges hűsítő, és nem ritka, hogy friss fűszernövényekkel teszik még ízletesebbé.
Az egyik zöld bélű sárgadinnyénk most sem volt valami édes, ezért a lecukrozott verzió helyett egy másfajta felhasználási módot választottam, olyat, ami korábban már fent volt a blogon, csak aztán valami oknál fogva töröltem. Most mégis újra elkészítettem egy kis módosítással.
A lassihoz eredetileg kell víz is, de nekem anélkül is tökéletesen megfelel. Aki jóban van a savanykás ízű üdítőitalokkal, annak ez jó alternatíva lehet reggelire vagy tízórai frissítőnek, de meleg, nyári napokon is ihatjuk.

Hozzávalók 6 dl-hez:

½ sárgadinnye (kisebb fajta)
1 narancs leve
½ lime leve
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
1 ek méz. vagy nyírfacukor (ha a dinnye nem elég édes)
20 dkg natúr joghurt

elkészítés:

1. A dinnyét kockákra vágjuk, és turmixgépben vagy késes aprítóval pépesítjük.
2. A dinnyepéphez adjuk a többi hozzávalót, és elkeverjük.
3. igény szerint behűthetjük, és poharakba öntve szervírozzuk.

Ananászos zabsüti

Végre vettem zablisztet! Már nagyon régóta ki akartam próbálni, és most, hogy maradt egy kis ananászom az édes-savanyú csirke elkészítése után, úgy éreztem, tökéletes párost fognak alkotni. Arról nem is beszélve, hogy az ananász összeillik a nemrég vásárolt kókuszolajjal is. És akkor már miért ne mehetne bele egy kis kókuszreszelék is? :)
Egyébként eredetileg muffint akartam sütni, és találtam is zablisztes almás-diós muffint, ami nagyon tetszett, de úgy gondoltam, azt inkább meghagyom hidegebb időkre, mert nekem az valahogy olyan téli sütemény jellegű. Kreáltam hát egy sajátot. Amikor az ananászosom elkészült, úgy éreztem, jól döntöttem, mert valahogy olyan kerek egész lett ez a süti. Omlós és nem túl édes. Még Kumpi cicám is szerette, és hihetetlen, de a kókuszchips valamiért nagyon csúszott neki. :D
Megsüthetjük muffintepsiben is, hiszen a tésztája tulajdonképpen abszolút muffintészta. Picit törékeny, mert elég lágy, de én most megint háromszög alakú sütire vágytam, és csak azért is ráóvatoskodtam a tányérra. :D

Hozzávalók 12 szelethez:

Tésztához:
15 dkg teljes kiőrlésű zabliszt
5 dkg finomliszt
5 dkg kókuszreszelék
1 tk. sütőpor
egy csipet só
2 tojás
10 dkg nyírfacukor
1 dl kókuszolaj
25 dkg natúr joghurt
20 dkg ananász (nem konzerv)
1 ek. kókuszolaj
1 ek. nyírfacukor

Díszítéshez:
5 dkg fehér csokoládé
5 dkg ananász vagy kandírozott ananász
kókuszcsipsz

elkészítés:

1. Az ananászt felkarikázzuk, meghámozzuk, belső részét egy kis pogácsaszaggatóval kivájjuk, majd a gyümölcshúst kis kockákra aprítjuk.
2. A cukrot is rászórva 1 perc alatt megfuttatjuk a kókuszolajon, majd hűlni hagyjuk. Félreteszünk belőle 5 dkg-ot a díszítéshez.
3. A szobahőmérsékletű tojást villával felverjük, hozzáadjuk a cukrot, a kókuszolajat és a szintén szobahőmérsékletű joghurtot. (Fontos, hogy ne legyenek hidegek a hozzávalók, különben a kókuszolaj megdermed, és nem lehet elkeverni.)
4. A kókuszreszelékkel, sütőporral, sóval vegyített lisztet hozzáforgatjuk a tojásos masszához, majd belekeverjük az ananászt.
5. A tésztamasszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben készre sütjük (hurkapálcával ellenőrizzük, hogy megsült-e.). A sütőformából kivéve rácson hagyjuk kihűlni, majd háromszög alakú szeletekre vágjuk.
6. A csokoládét gőz fölött felolvasztjuk, szendvicses zacskóba töltjük, aminek a sarkára pici lyukat vágunk, és a csokoládéval megmintázzuk a süteményeket. Tetejüket ananászkockákkal és kókuszcsipsszel díszítjük.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Csokimokka tojáslikőrös habbal

Egy ideje nem szeretem a nyarat. Amikor gyerek voltam vagy fiatal felnőtt, akkor még nem kellett megőrülni a kánikulától, élvezhetően meleg volt az idő, és szinte minden napom strandolással telt. Az volt az igazi nyár. Ahelyett most mi van? - Kövér meleg! Legszívesebben egész nap a szobában kukulnék csukott ablakok és behúzott függönyök mögött, annyira nem bírom a forróságot. Még a bőrömet is soknak érzem, és ami eddig egyáltalán nem volt rám jellemző még nyáron sem – izzadok, mint a ló. Ráadásul az idei nyár esővel van tarkítva, amitől olyan fülledt a levegő, hogy még utálatosabb, mintha csak szimplán dögmeleg lenne. Nem is csoda, ha még azok is kóvályognak, akiknek semmi baja a szívüknek.
Ilyenkor jól eshet egy jól behűtött frissítő, ami akár kávé is lehet.
Ez a csokimokka nem csak behűtve finom. Hűvösebb időben vagy télen meleg italként is kínálhatjuk. :)

Hozzávalók 2 személyre:

1 dl tejszín
1 púpozott tk. nyírfaporcukor
1 ½ ek. tojáslikőr
3 dl teljes tej
1 púpozott ek. cukrozatlan kakaópor
3 ek. nyírfacukor
4 ek. tej
1,5 dl presszókávé (jó minőségű, frissen őrölt kávéból)
kakaópor a díszítéshez

elkészítés:

1. A kávét lefőzzük. A kakaóport elkeverjük a cukorral és a 4 evőkanál tejjel.
2. A teljes tejet felforraljuk, majd elzárjuk alatta a lángot, és hozzákeverjük a cukros kakaót, valamint a kávét. Jól lehűtjük.
3. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, majd óvatosan hozzáforgatjuk a tojáslikőrt.
4. Az italt tálalás előtt alaposan felkavarjuk, elosztjuk két üvegpohárban, és ráhalmozzuk a likőrös tejszínhabot. Tetejüket meghintjük késhegynyi kakaóporral.

Édes-savanyú csirke a la Macskanyelv

Ennek a posztnak azt a címet is adhatnám, hogy „Hogyan mentsük meg az egy rossz recept alapján felhasznált alapanyagok nagy részét, és alkossunk belőle mégis valami nagyon finomat?”, vagy akár azt is, hogy „Kirándulás a számunkra szokatlan ízek világába”. De ezek az elnevezések túl hosszúak voltak, ezért inkább leírom, hogy jártam.
Adott volt egy, a precíz leírást illetően erősen megkérdőjelezhető recept, pontosabban amikor rátaláltam a neten édes-savanyú szósz után kutatva, akkor még nem tudtam, hogy baj van vele. Meg is vettem a hozzávalókat, bár földimogyoró olaj híján kókuszolajat tettem a kosaramba, úgy is régóta ki akartam próbálni. Anyának volt egy kevés fehérborecete, de a szójaszószából nem kértem, mert arról nem olvastam jókat, és úgy gondoltam, azt inkább kihagyom, tán csak nem fogjuk megérezni a hiányát. Nem mintha nagyon tudnám, milyen íze van.
Neki is kezdtem az ételnek, de már a cukor mennyiségét is émelyítően soknak éreztem. A víz és a borecet is soknak tűnt - mintha tengernyi mennyiségű folyadékban úszkálna pár szál paprika. Amikor pedig a keményítős sűrítéshez kezdtem keverni 2 ek vízzel a 7 dkg (!!!) keményítőt, akkor aztán nem kerestem a kedves szavakat a véleménynyilvánításhoz. Már a receptet olvasva is feltűnt, hogy milyen nagy adag keményítőt írnak, ráadásul annyit nem fogok tudni ilyen kevés folyadékkal simára keverni, de úgy voltam vele, hogy majd adagolok még hozzá vizet. Így is lett, hogyhogy nem, simára keverődött a sűrítőanyag, de amikor az ételhez kevertem, kb. úgy nézett ki, mintha a zöldségek belekötöttek volna valamiféle sűrű, enyvhez hasonlatos matériába. Basszuskulcs! Most mi lesz? Kidobjam a drága hozzávalókat és újra főzzem a szószt?! Nem tetszett ez a lehetőség. Ráadásul fehérborecetből nem is volt több. Aztán agyamban fény gyúlt, szűrőkanálba tettem az egészet, folyó víz alatt lemostam róla az „enyvet”, és sokkal kevesebb folyadékkal és cukorral szándékoztam elkészíteni. Na de mitől lesz savanyú? Volt itthon balzsamecet – gondoltam, próba szerencse, belelöttyintem, hátha nem olyan eget verő a különbség közte és a fehérborecet között. Amikor elkészült, megkóstoltam, és jól meglepődtem, mert nagyon ízlett. Szerencsére nem voltam ezzel egyedül. :)
Ez egy Macskanyelvféle édes-savanyú csirke lett, és nem kell összehasonlítani az eredeti, a valódi édes-savanyú csirkével. :D

Hozzávalók 4 személyre:

Szószhoz:
1 piros húsú kaliforniai paprika
1 zöld húsú kaliforniai paprika
2 gerezd fokhagyma
20 dkg ananász
1,5 ek. kókuszolaj
5 dkg nyírfacukor
0,5 dl balzsamecet
1 dl víz
1 púpozott ek. étkezési kukoricakeményítő

Tésztamasszához:
1 nagy tojás
2 ek. víz
2 púpozott ek. finomliszt
2 ek. étkezési kukoricakeményítő
1 csapott tk. só

Egyéb hozzávalók:
40 dkg csirkemellfilé
3 dl kókuszolaj

Körethez:
20 dkg rizs
1 ek. kókuszolaj
víz (a rizs mennyiségének másfélszerese)
só

elkészítés:

1. A meghámozott ananászt felkarikázzuk, a belső, kemény részt eltávolítjuk, és a gyümölcshúst kis kockákra aprítjuk.
2. A felforrósított kókuszolajra rátesszük a felcsíkozott paprikát, a nagyon vékonyra szelt fokhagymát, és 2-3 percig pároljuk.
3. Hozzáadjuk a cukrot, a balzsamecetet, 0,5 dl vizet, és felolvasztjuk benne a cukrot.
4. A keményítőt 0,5 dl vízzel simára keverjük, a cukros-ecetes zöldségekhez adjuk, és kevergetve 1-2 percig főzzük. Hozzáadjuk az ananászkockákat, majd elzárjuk alatta a lángot, és a kész édes-savanyú szószt félretesszük.
5. A körethez a megsózott rizst az olajon megfuttatjuk, felöntjük a vízzel, és majdnem teljesen lefedve, puhulásig főzzük.
6. A 2 evőkanál vízzel hígított tojást villával felverjük, simára keverjük benne a lisztet, a keményítőt, a sót, és beleforgatjuk az 1 cm-es kockákra vágott húst. a húskockákat kisebb adagokban kisütjük a forró olajban, majd szűrőkanállal konyhai papírtörlőre szedjük.
7. A húskockákat óvatosan összeforgatjuk a szósszal, és a rizzsel együtt tálaljuk.