Cirmos kifli (hagymás-paprikás)

 

 

 

Ez egy hosszú történet, talán jobb lenne bele sem kezdeni, de hátha vannak még mások is, akik ódzkodnak a kelt tészta készítéstől, ezért inkább kifejtem bővebben, hátha a sztorimat olvasva nekibátorodnak. ;)
Minden úgy kezdődött, hogy folyamatosan dicsértem a csodás kelteket sütni tudókat. Válaszul többen is bátorítottak, de mégse mertem hozzáfogni. A blogra felkerült első pogácsát sem én sütöttem tavaly, hanem főleg a Kutyinyek. A félig közös munkát viszont sokáig nem ismételtük meg. Mígnem 2 héttel ezelőtt végre elhatároztuk, hogy nem veszünk több bolti péksüteményt, mert a házi sokkal finomabb, egészségesebb, és talán néha még olcsóbb is. Be is szereztünk egy német márkájú, élesztővel dúsított, napraforgómagos lisztet, és nagy kedvvel hozzá is fogtunk. Jobban mondva én csak lelkesen figyeltem a Kutyafül dagasztási technikáját, és sok erőt szuggeráltam belé. :D A tészta szépen megkelt, együtt megformáztuk, és egy tálka forró víz kíséretében betoltuk a kis gömböcöket a forró sütőbe. A recept szerint a hőfokot fura mód folyamatosan szabályozni kellett. A zsemlék ugyan klasszul megemelkedtek, mégsem akartak teljesen átsülni. Az emiatt kitörni látszó vulkán hangulatomnak a Kutyinyek szerencsére gátat szabott, és 65 perc várakozás után végre kikapcsolhattuk a sütőt. Bár a zsemlék igencsak keményre sültek, azért el tudtuk rágcsálni. A német/osztrák péksütikhez híven ezek is savanykás ízűek és elég sűrűek voltak, de mi egyetlen nap alatt lelkesen bekebeleztük mindet. Igaz, közben egy letört fogtömésdarabka, és egy picit megroppant, amúgy teljesen egészséges alsó fogacska bánta. De mi nem csüggedtünk, hiszen végre megtapasztalhattuk a házi sütés fílingjét. :)
Egy héttel később már elég bátornak éreztem magam, hogy egyedül is nekifogjak a dagasztásnak, és finom vajaskiflivel szerettem volna elkápráztatni a messziről hazaérkező, munkában megfáradt Kutyafülemet.
Ezúttal csak finomlisztet használtam, de nyersen újfent keménynek tűnt a tészta. Próbáltam menteni a helyzetet, és kevés tej hozzáadásával 25 percig dagasztottam, kézzel!!! :D Szerencsére klasszul megkelt, a formázást is megoldottam, és a kifli ment a sütőbe. De, hogy miért telt megint sok időbe, mire megsült, azt sosem fogom megfejteni. Valamiért enyhén pogácsaízű lett, a Kutya mégis boldog volt, amikor elétettem. A sikertelenség okán akkor ugyan megfogadtam, hogy soha többet nem dagasztok, de egy héttel később csak megszegtem a fogadalmam. :D A „bűnös” egy kölcsönbe kapott könyv volt, telis-tele nagyszerű fotóval, és a sok kép között ott mosolygott huncutul egy sor kifli, a hozzá tartozó recepttel. A látvány meglágyította a szívemet, és vasárnap délelőtt kettecskén újra nekiálltunk dagasztani. Még az sem számított, hogy a kiválasztott kifli különlegesebb fajta volt. Sőt, elegendő finomliszt nem lévén itthon, még azzal is variálni mertünk! A Kutya a fehér tésztát készítette, én meg a pirosat. Az állaga tökéletes lett, és bár a formázás kapcsán még volt hova fejlődni, a sütőben mégis szemrevalóan ducik lettek a kiflik. A sütési idő persze megint pöttyet megtréfált, de végre elégedett voltam életem 3. péksüteményével. :) A bélzete gyönyörű, mint a márvány cirmos cica bundája – örvénylett az imádni való ízű, fehér-piros tésztaréteg! Ezért lett cirmos a neve, amit sokan citromosnak olvasnak. :D
Bízom benne, hogy az én sikertörténetem másokat is felbátorít, és végre hozzáfognak a házi kelt tészta készítéséhez. ;)

Hozzávalók 16 darabhoz:

30 dkg fehér kenyérliszt
10 dkg finomliszt
20 dkg főtt, áttört krumpli
10 dkg aprított vöröshagyma
5 dkg vaj
1 tk. őrölt pirospaprika
2 mk. cukor
2 mk. só
1 mk. őrölt kömény
2,5 dkg friss élesztő
kb. 2 dl krumpli főzőlé vagy víz
0,5 dl víz+1 mk. só a kenéshez
szezámmag és fekete szezámmag a szóráshoz

elkészítés:

1. A vöröshagymát 2,5 dkg vajon megpirítjuk és összekeverjük 10 dkg krumplipürével. A többi vajat a másik adag krumplipüréhez dolgozzuk.
2. Az élesztőt elfelezzük, két külön tálkába morzsoljuk, majd 1-1 mk. cukrot és 1-1 tk. lisztet adva hozzá, elkeverjük 0,5-0,5 dl langyos krumpli főzőlével. Letakarva felfuttatjuk.
3. A kenyér- és a finomlisztet kétfelé osztva, kimérjük két tálba.
4. Az egyik adag lisztbe 1 mk. sót, pirospaprikát és köményt vegyítünk, a másikba csak sót.
5. A piros lisztet összemorzsoljuk a hagymás-vajas, a fehéret pedig a sima vajas krumplipürével.
6. Mindkettőhöz hozzáadjuk a felfutott élesztőt, a többi folyadékot, és robotgéppel egymás után megdagasztjuk. A se nem túl lágy, se nem kemény tésztákat vékonyan kivajazott tálakba tesszük, és letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
7. Mindkét tésztát lisztezett munkalapon finoman átgyúrjuk, majd mindkettőt kétfelé vesszük, és meggömbölygetjük. Letakarva 10 percet pihentetjük.
8. Egy fehér és egy piros tésztabucit lisztezett munkalapon 30 cm átérőjű körlapokra nyújtunk, majd a piros tésztára rátesszük a fehéret. 35 cm-esre nyújtjuk, majd 8 cikkre vágjuk és feltekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, és letakarva kelni hagyjuk a kifliket.
9. A többi tésztát ugyanígy nyújtjuk ki, de ezúttal a fehér tésztalapra tesszük a pirosat. A továbbiakban is a 8. pontban leírtak szerint járunk el.
10. A kenéshez a sót feloldjuk a vízben, és lekenjük vele a megkelt péksüteményeket. A pirosakra szezámmagot, a fehérekre fekete szezámmagot szórunk (de vegyesen is lehet).
11. Előmelegített sütőben egymás után megsütjük a kifliket, majd rácsra szedve hagyjuk kihűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

(Újrafotózva: 2024 nyarán)