Eperkrémes csíkos rolád

 

 

 

Egy ismerősünk epertermesztésbe fogott, mi pedig a könnyebbik részét vállaltuk – vártuk, hogy beérjen a termés. :D Én már tényleg nagyon, de nagyon vágytam rá, lévén a napon ért földieper a kedvenc gyümölcsöm. Amikor végre leszüretelték a szabadföldit is, szóltak, hogy mehetünk érte. Lelki szemeim előtt már láttam, ahogy beleharapok, és boldogan ízlelgetem, ill. egymás után falom fel az összeset. Nem apróztuk el, vettünk is 3 kg-ot, de amikor megkóstoltam, eléggé elszontyolodtam: alig volt íze, a húsát pedig szalonnás állagúnak éreztem. Másnap, sőt 2 nap múlva is ugyanez volt a helyzet, hiába követtük a javaslatot, miszerint a szabad levegőre kitéve, 1-2 nap alatt teljesen beérik. A piacra szánt epret ui. még a teljes pirosodás/érés előtt leszedik (ugyan kit érdekel a zamata!?), nehogy idő előtt megszottyosodjon. Ettől persze nem lettek édesebbek a szemek, sőt egyre több folt éktelenkedett rajtuk. A sok eső és a felhős idő bizony nem kedvezett az termésnek, ezért történhetett ez. Még a vásárlás előtt meg is fogalmazódott bennünk a remény, hogy hátha mégis finom édes lesz az eper. Ráadásul fizetés előtt a Kutyafül meg is kóstolt egy szemet, amit közepesen jónak ítélt, ezért vételre érdemesnek tartotta. Ám a véleménye itthon hamar megváltozott, amikor velem együtt végigkóstolta az első evésre szánt mennyiséget. Még megcukrozva sem ízlett nekünk. Végül sopánkodva lefagyasztottam szinte az egészet. A többit leturmixoltam, és egy részéből elkészült ez a csíkoska, amit egyébként ősidők óta terveztem sütni. Ebben a formában persze már örülhettünk az idei epertermésnek, de tény, hogy a javát jobban szerettük volna frissen belakmározni. El is határoztuk, hogy jövőre megtermeljük magunknak, és végre nem génmódosított, kemény húsú, hanem olyan igazi, gyerekkori, apró szemű „paraszt” eprünk lesz, ami mézédesre érik, de szinte rögtön meg kell enni: korai Esterházy a neve, és bár a neten sehol sem találni semmiféle utalást a létezésére, a telekszomszédunknak még van ilyen. :)

 

Hozzávalók 35x30 cm-es tepsihez:

a piskótához:
5 tojás
12 dkg porcukor
12 dkg finomliszt
1,5 dkg holland kakaópor
1 ek. víz

a krémhez:
25-30 dkg földieper
3 dkg étkezési kukoricakeményítő
1 ek. frissen facsart citromlé
1 tk. vaníliapaszta
10 dkg porcukor
10 dkg vaj

elkészítés:

1. A piskótához a tojásfehérjét kemény habbá verjük. A tojássárgákat a porcukorral habosra kavarjuk, a fehérjehabra öntjük, hozzászitáljuk a lisztet, és óvatosan összeforgatjuk.
2. A tésztamasszát kétfelé vesszük, a fehér tésztát habzsákba kanalazzuk. A másik adag tésztát simára keverjük a vízzel, a kakaóporral, és azt is habzsákba töltjük.
3. A kétféle tésztamasszát felváltva, ferdén a sütőpapírral bélelt tepsibe nyomjuk, és előmelegített sütőben megsütjük.
4. A forró piskótáról lehúzzuk a sütőpapírt, majd egy tiszta sütőpapírt fektetünk arra az oldalára, ami sütéskor felül volt, és a papírral együtt, a rövidebbik oldalánál fogva felgöngyöljük. Konyharuhába csomagoljuk, és így hagyjuk teljesen kihűlni.
5. A megmosott, kicsumázott epret leturmixoljuk. A keményítőt lábasba szórjuk, és egy kevés eperpürével simára keverjük. Hozzáöntjük a többi eperpürét, a fele mennyiségű cukrot, a citromlevet, és felfőzzük. Többször átkeverve teljesen kihűtjük.
6. A puha vajat a többi porcukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a vaníliapasztát, és robotgéppel hozzádolgozzuk az eperpudingot.
7. A piskótát egy ív sütőpapírra téve óvatosan kitekerjük, és egyenletesen elkenjük rajta a krémet úgy, hogy a tőlünk távolabb lévő végénél szabadon hagyunk egy kb. 3 cm széles sávot. Felgöngyöljük. Tálcára fektetjük, és nejlonzacskóba húzva, dermedésig hűtőbe tesszük. Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral.

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc