Kategóriák

2020. március 21.

Bounty házilag (vegán)







Azt hiszem, a blog kókusz-fronton erősödni fog a jövőben. :D Bár én is szeretem ezt az alapanyagot, de azért nem annyira, hogy olyan gyakran használjam. A jövőbeni sűrű használat oka tehát nem én vagyok, hanem az én kedves edzőm, aki nagy kókusz-fan. És ha már a kazeintartalom (kivételesen nem a laktóz!) miatt a lányaival együtt a tejre is érzékenyek, sőt ő sajnos még a mandulára is (így a mandulatej kilőve), akkor a kókuszkrémnek/kókusztejnek köszönhetően ez a hozzávaló tényleg állandó vendég lesz a konyhámban. Utóbbit én is nagyon kedvelem, és a különböző süti- és pohárkrémekhez meglehetősen sokszor nyúlok utána a polcra. Most egy vagonnal halmoztam fel belőle, és szépen készülnek is majd a kókuszos nyalánkságok. :) Jó hír ez a kókusz-imádóknak, de egyben előre is bocsi az azt utálóktól! :D
Ez a Bounty azért egy csöppet megviccelt. Elsőre ui. nem vágtam ketté a szeleteket, így azok hosszabb kivitelben nem voltak olyan mutatósak. Arról nem is beszélve, hogy kókuszkrémmel olvasztottam össze az eleve nem valami viszkózusra olvadó csokit, amitől a bevonás még nehezebbé vált. Csak szólok, hogy ganache-t ne használjunk bonbon típusú édességek bevonására! :D Alacsony viszkozitású csokit se nagyon kéne, de a szükség nagy úr, ha sehol nem kapni megfelelő csokoládét. De igazából mindez az én házi Bounty-m élvezeti értékén mit sem rontott, sőt a bolti elbújhat mögötte. A kókuszvirágcukor karamelles íze nagyon feldobja. :)
Az eredmény: 2 tányér Bounty – egy az edzőmnek (ami „hideg” eljárással készült), egy rontott meg nekünk (*„meleg” eljárással – lásd a megjegyzésben).






Hozzávalók 20-22 darabhoz:

20 dkg kókuszreszelék
10 dkg kókuszvirágcukor (pl. Meru, vagy 7-8 dkg finomítatlan nádcukor, darálva)
1,5 dl kókuszkrém
0,5 dl víz
2 dkg kókuszzsír
1 vaníliarúd kikapart magja (elhagyható)
10 dkg vegán étcsokoládé
2 dkg finomítatlan nádcukor, darálva (elhagyható, ha a csoki elég édes)
1 ek. napraforgóolaj

elkészítés:

  1. A kókuszreszelékből 15 dkg-nyit ledarálunk és hozzávegyítjük a szintén ledarált kókuszvirágcukrot és a darálatlan kókuszreszeléket.
  2. Belekeverjük a vízzel hígított, vaníliamagokkal ízesített kókuszkrémet és a kókuszolajat, és a masszát sütőpapírral bélelt tepsibe kanalazzuk. A tetejét spatulával elsimítjuk. 1-1,5 órára mélyhűtőbe tesszük.
  3. A lehűtött kókuszmasszát felszeleteljük, a szeleteket előbb a két tenyerünk között hengergetve, majd a hüvelyk- és a mutató ujjunk hajlata között mozgatva, ovális alakúra formázzuk. Ha szükséges, hűtőbe tesszük, amíg a csokoládét felolvasztjuk.
  4. A bevonáshoz a felaprított étcsokoládét az olajjal (és a porcukorral) összeolvasztjuk, és bevonjuk vele a szeleteket. Pár percet dermedni hagyjuk, majd a tetejüket egy spatula oldalával vagy hurkapálcika segítségével megmintázzuk. Dermedésig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés:
A masszát 27 cm hosszú dobozformában fagyasztottam le, majd szeletekre vágtam, amiket keresztben kettészeltem.
Az aljukat nem vontam be csokival, mert lehetetlen küldetésnek bizonyult. De kellően viszkózusra olvadó csokoládéval ez könnyebben kivitelezhető.
*A házi Bounty-t először úgy készítettem, hogy a kókusztejet a kókuszzsírral és a kókuszvirágcukorral forráspontig melegítettem, majd hozzákevertem a kókuszreszeléket. Ezzel a módszerrel homogénebbre lehet keverni a masszát, ami ennek köszönhetően némileg könnyebben formázható. De igazából teljesen mindegy, hogy hideg vagy meleg masszával készül a Bounty.

Tipp: 
Kókuszvirágcukor helyett világos nádcukrot vagy répacukrot is használhatunk, ebben az esetben fehér lesz a Bounty belseje.
A bevonáshoz a Bounty-kat tegyük tortarácsra (a rács alá pedig egy tányért vagy sütőpapírt), és teáskanállal csorgassuk rá a csokoládét. A tortarácsot kissé felemelve, kocogtassuk azt a konyhapulthoz, hogy a csokoládé a szeletkék oldalaira is lecsorogjon. Spatulával is rásegíthetünk.