Diós rudacska

 

 

 

 

Ennek a receptnek a mákkal készült változatát a neten találtam, amikor diós édességek után kutattam. Egyébként más helyen is felbukkant már ugyanez a recept. Szinte semmit sem változtattam rajta, hiszen a linzertészta alapreceptjét e sütemény kapcsán nem érdemes átalakítani, legfeljebb az ízesítésén lehet variálni, és citromhéj helyett használhatunk narancshéjat, sőt annak akár a kandírozott változatát is. Én a töltelék mennyiségét egy icipicit megnöveltem, és mazsola helyett aszalt szilvával bolondítottam.
A linzer alább leírt készítési módja számomra már ismert volt, ui. korábban egy másik sütemény kapcsán már kipróbáltam. Nagyon jól működik így is, legfeljebb az elkészítése pár perccel tovább tart a vaj cukorral való felhabosítása miatt. Viszont ezzel a technikával talán egy kicsit selymesebb állagú és simább felületű tésztát kapunk.
Hogy a töltelék miért nem mák? Mert nálunk a dió a nyerő, legalábbis a Kutyafül és az én esetemben így lett igazán kapós. A sütikének esélye sem volt arra, hogy pár napra dobozba kerüljön, mert elég hamar bepusziltuk. Csak úgy szétolvad a szánkban! :) – Igaz lett az eredeti receptben szereplő ukáz: érdemes már elsőre is dupla mennyiséggel indítani. ;)

 

Hozzávalók 32 darabhoz:

Tésztához:
30 dkg finomliszt
20 dkg vaj
8 dkg porcukor
1 tojássárgája
egy csipet só
1 narancs vagy citrom reszelt héja

Töltelékhez:
20 dkg pirított, darált dió
1 bio narancs vagy citrom reszelt héja
6-8 dkg aszalt szilva vagy egyéb aszalt gyümölcs
4 dkg méz
4 dkg cukor
0,8-1 dl tej

Tálaláshoz:
porcukor + vaníliás porcukor keveréke

elkészítés:

1. A tésztához a puha vajat a porcukorral habosra kavarjuk, hozzádolgozzuk a tojássárgáját, valamint a sóval, reszelt narancshéjjal vegyített lisztet, és tésztává gyúrjuk. Folpackba csomagoljuk, és fél órára hűtőbe tesszük.
2. A töltelékhez a diót zsiradékmentes serpenyőben kis lángon megpirítjuk, és miután kihűlt, ledaráljuk.
3. A tejet a mézzel, a cukorral együtt épp csak felforrósítjuk, és a narancshéjjal valamint a felaprított aszalt szilvával vegyített darált dióhoz keverjük. Kihűtjük, majd négyfelé vesszük, és hűtőbe tesszük annyi időre, amíg a tésztával foglalkozunk.
4. A pihentetett tésztát átgyúrjuk, hogy nyújtáskor ne repedezzen, téglalap alakúra formázzuk, és liszttel hintett munkafelületen 36x30 cm-es téglalapra nyújtjuk.
5. Az egyik adag tölteléket a tésztalap rövidebbik széle mentén elosztjuk, és a tésztával együtt annyit göngyölítünk rajta, hogy a tészta széle kissé a töltelék alá forduljon. A betöltött rudat levágjuk a töltetlen tésztalapról, és tálcára téve hűtőben pihentetjük. A betöltést/ráhajtást/levágást ugyanígy végezzük el még 3-szor, és az utolsó darabot is hűtőbe tesszük annyi időre, amíg a többit méretre vágjuk.
6. A tésztarudakat 8-8 egyforma hosszúságú darabra vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk. Előmelegített sütőben világos színűre sütjük.
7. A rudacskákat még forrón meghintjük vagy megforgatjuk a kétféle porcukor keverékében, és így hagyjuk kihűlni. (Jól zárható dobozban – állítólag – napokig eláll. :D )

sütési hőfok: 170°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc

Tipp:
A töltelék jól formázható, ezért meg is sodorhatjuk, és az így elkészített "kígyókat" a tésztára fektetjük.
A tésztát két részletben is kinyújthatjuk: így 2 db 18x30 cm-es tésztalapot kapunk, majd 2-2 rudat készítünk mindkettőből. Én eleve így csináltam, mert a nyújtás ilyen módon egyszerűbben kivitelezhető, a tészta ui. nem formátlanodik el olyan könnyen nyújtás közben.

 

 

Forrás