A fűszerolaj nagyon jó találmány, és emlékszem, akkor kóstoltam először, amikor Anya húga Franciaországból hazatérve, az ottani ízélményei hatására pácolt padlizsánt készített. Bennünket is megkínált, de mivel én nem rajongok a padlizsánért, csak az olajat tunkoltam ki kenyérrel. Mennyei eledelnek éreztem azt a finom fokhagymás és egyéb fűszerekkel ízesített olívaolajat.
Később Anya vett fokhagymás olajat, és egy vasárnapi ebédhez azzal keverte el a főtt tésztát. Az is imádni való volt. :) Nekem sajnos nincs semmilyen fűszernövényem. Ami volt, abból épp csak annyi, hogy az ételek díszítésre tudtam használni, ill. elég hamar kiszáradtak.
Karácsonyra ajándékba kaptam házi fűszerolajat, és amikor az elfogyott, elhatároztam, hogy én is csinálok. Kaptam is hozzá néhány növényt, és beleástam magam a fűszerolajok készítésének tudnivalóiba. Ezek tanulmányozásakor kiderült, hogy ez is olyan dolog, amit így is és úgy is lehet csinálni, azaz 2 módszert alkalmazhatunk.
Az egyik során fénytől védett, hűvös helyen, jól zárható üvegben, hetekig kell érlelni a fűszerolajunkat, a másik eljárással pedig direkte napos helyre (nem a tűző napra!) kell állítani, és elég, ha csak egy kis gézdarabbal fedjük le. Az előbbit hideg, utóbbit meleg módszernek nevezzük. És, hogy még jobban megkeverjenek bennünket, a két módszert egyesek még kombinálják is azzal, hogy a friss fűszernövényből készülő olajat juszt is fénytől elzárt, hűvös helyre állítják. Most légy okos Domokos! Józan paraszti ésszel (remélem, van olyanom!) én mégis úgy gondolom, hogy a friss növényekből könnyebben kioldódik az aroma, ha napos helyre állítjuk az őket tartalmazó üveget, vagyis az egyszerű meleg módszert alkalmazzuk, nem pedig a kombináltat.
Ha a kiválasztott fűszernövényünk apróbb szemű és/vagy porló, akkor célszerű előzőleg kis gézdarabba csomagolni és így tenni az olajba.
Fűszerolajat többnyire szárított fűszerekből készítenek, de ha mégis friss növényekből szeretnénk, akkor egy általam olvasott forrás szerint az olajhoz sót kell adni. Erre azért van szükség, mert a friss növényekben lévő nedvektől megavasodhat, megpenészedhet az olaj. Más források azonban egyáltalán nem írják a sót, mint hozzávalót. Ha mégis ezzel a módszerrel szeretnénk készíteni, akkor az olajhoz 5 tömegszázaléknyi sót keverünk, ami 1 dl olaj esetén kb. 5 mg-ot jelent. (1 dl olaj tömege kb. 1,2 dl víz tömegének felel meg.) A só megköti a növényekben található nedvességet, és lerakódik az üveg alján.
A különböző fűszerolajokat használhatjuk húsok pácolásához, salátaöntetekhez, köretek készítéséhez, főtt tészták, vagy akár kelt tészták ízesítésre is, sőt friss kenyeret is tunkolhatunk bele egy pohár finom fehérbor kíséretében. :)
Később Anya vett fokhagymás olajat, és egy vasárnapi ebédhez azzal keverte el a főtt tésztát. Az is imádni való volt. :) Nekem sajnos nincs semmilyen fűszernövényem. Ami volt, abból épp csak annyi, hogy az ételek díszítésre tudtam használni, ill. elég hamar kiszáradtak.
Karácsonyra ajándékba kaptam házi fűszerolajat, és amikor az elfogyott, elhatároztam, hogy én is csinálok. Kaptam is hozzá néhány növényt, és beleástam magam a fűszerolajok készítésének tudnivalóiba. Ezek tanulmányozásakor kiderült, hogy ez is olyan dolog, amit így is és úgy is lehet csinálni, azaz 2 módszert alkalmazhatunk.
Az egyik során fénytől védett, hűvös helyen, jól zárható üvegben, hetekig kell érlelni a fűszerolajunkat, a másik eljárással pedig direkte napos helyre (nem a tűző napra!) kell állítani, és elég, ha csak egy kis gézdarabbal fedjük le. Az előbbit hideg, utóbbit meleg módszernek nevezzük. És, hogy még jobban megkeverjenek bennünket, a két módszert egyesek még kombinálják is azzal, hogy a friss fűszernövényből készülő olajat juszt is fénytől elzárt, hűvös helyre állítják. Most légy okos Domokos! Józan paraszti ésszel (remélem, van olyanom!) én mégis úgy gondolom, hogy a friss növényekből könnyebben kioldódik az aroma, ha napos helyre állítjuk az őket tartalmazó üveget, vagyis az egyszerű meleg módszert alkalmazzuk, nem pedig a kombináltat.
Ha a kiválasztott fűszernövényünk apróbb szemű és/vagy porló, akkor célszerű előzőleg kis gézdarabba csomagolni és így tenni az olajba.
Fűszerolajat többnyire szárított fűszerekből készítenek, de ha mégis friss növényekből szeretnénk, akkor egy általam olvasott forrás szerint az olajhoz sót kell adni. Erre azért van szükség, mert a friss növényekben lévő nedvektől megavasodhat, megpenészedhet az olaj. Más források azonban egyáltalán nem írják a sót, mint hozzávalót. Ha mégis ezzel a módszerrel szeretnénk készíteni, akkor az olajhoz 5 tömegszázaléknyi sót keverünk, ami 1 dl olaj esetén kb. 5 mg-ot jelent. (1 dl olaj tömege kb. 1,2 dl víz tömegének felel meg.) A só megköti a növényekben található nedvességet, és lerakódik az üveg alján.
A különböző fűszerolajokat használhatjuk húsok pácolásához, salátaöntetekhez, köretek készítéséhez, főtt tészták, vagy akár kelt tészták ízesítésre is, sőt friss kenyeret is tunkolhatunk bele egy pohár finom fehérbor kíséretében. :)
Hozzávalók 2 dl fűszerolajhoz:
2 dl hidegen sajtolt napraforgóolaj vagy olívaolaj
4 gerezd fokhagyma
1 mk. egész fekete bors
4-5 szem zöld bors
4-5 szem rózsabors
3-4 levélke bazsalikom
10 mg nagy szemű só (elmaradhat)
elkészítés meleg módszerrel:
- A bazsalikomot megmossuk és leitatunk róla minden nedvességet.
- A sót 2 dl-es befőttes üvegbe szórjuk (amennyiben így akarjuk készíteni) és felöntjük annyi olajjal, hogy kevés levegő maradjon fölötte.
- Hozzáadjuk a megtisztított fokhagymagerezdeket, az előkészített fűszernövényt, majd az üveg száját lefedjük egy kis gézdarabbal. Az olajat napos helyen érleljük min. 2 hétig. Amíg az érési folyamat tart, naponta megkeverjük. (Ha nem elég erőteljes az íze, tehetünk még bele friss bazsalikomleveleket.)
- A folyamat végén ritka szövésű vászon anyagon átszűrjük az olajat úgy, hogy a sós üledék ne kerüljön a szűrletbe. A benne lévő bazsalikomleveleket jól kinyomkodjuk.
- A tiszta olajat jól zárható üvegbe töltjük, és ebből az olajból aztán használhatunk kedvünkre. Felbontás után hűvös helyen tároljuk.
