Virslis, kelt túrókifli

Ennek a receptnek az eredetijét anno egy ismert receptgyűjtő oldalon néztem ki magamnak, és 3 alkalommal el is készítettem. Egyszer még útravalónak is ezt sütöttem, amikor koncertre mentünk a fővárosba.
Aztán valahogy feledésbe merült a recept. Most, amikor szilveszterre való sósságok után kutattam a neten, eszembe jutott ez a kifli, és úgy éreztem, szívesebben ennék ilyet, mint sima főtt virslit a szokásos körítéssel. Kicsit azonban változtattam, és vaj helyett olívaolajat használtam, illetve némi tk. lisztet, és még egy kis fűszert is csempésztem bele. Ha lehet, nekünk így még jobban ízlett, és bizony a jó részét ma ebédre be is termeltük. :D Ezért bátran ajánlom az óév utolsó napjára – vendégeink körében biztos sikert arathatunk vele. :)

 

Minden kedves Olvasómnak sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok! :)

Hozzávalók 12 kiflihez:

6 szál frankfurti virsli (lehet füstölt is)
30 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
25 dkg túró
2 tojás
2 ek. olívaolaj
1 ek. szárított csili
1 ek. kakukkfű
1 tk. só
1 dl tej
2,5 dkg élesztő
1 ek. cukor
3 dkg reszelt parmezán sajt a szóráshoz

elkészítés:

1. A langyos tejbe morzsolt élesztőt simára keverjük a cukorral, 1 evőkanál finomliszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval, fűszerekkel vegyített lisztkeveréket elmorzsoljuk a túróval, és a felvert tojás nagy részét, valamint az olajat is hozzáadva, közepesen lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A virsliket keresztben kettévágjuk, kevés mangalicazsíron minden oldalukon megpirítjuk, majd hűlni hagyjuk.
4. A megkelt tésztát lisztezett deszkán finoman átgyúrjuk, kb. 30x35 cm nagyságú, 1 cm vastag téglalapra nyújtjuk, hosszában kettévágjuk, majd az így kapott tésztasávokat egyenlő szárú háromszögekre szeljük.
5. Egy virslidarabot a tésztaháromszög talpa felőli oldalára fektetünk, és a csúcs felé haladva feltekerjük. Így járunk el a többi tésztával is, majd a megtöltött kifliket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk.
6. A tetejüket lekenjük a megmaradt felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal, és meleg helyen még 20 percet kelesztjük. Előmelegített sütőben készre sütjük, majd rácsra szedve hagyjuk langyosra hűlni.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

Egy szuper nap emlékei

A barátnőmmel, Ági-val pár éve a neten ismerkedtünk össze egy népszerű receptgyűjtő oldalon, és egy idő után őrült levelezésbe kezdtünk. Ennek nyomán jól összebarátkoztunk, ami odáig „fajult”, hogy már napi szinten beszámoltunk egymásnak a történésekről. De valahogy nem jött ki úgy a lépés, hogy személyesen is találkozzunk. Míg nem idén ősszel végre összejött a várva-várt pillanat. A nagy találkozás olyan jól sikerült, hogy ők is, mi is úgy éreztük, ezt meg kell ismételni.
Ági karácsony előtt kedves meghívással lepett meg bennünket, mi pedig nem mondtunk nemet, sőt igencsak vigyorogtunk. Az újbóli összeröffenés épp tegnap esett meg, és mi most is nagyon jól éreztük magunkat velük – irtó hamar elrepült az a néhány óra. Mind a négyen megállapítottuk, hogy az ismétlést is meg kell ismételni. :D

Ági szuper háziasszonyhoz méltón kitett magáért: háromféle süteménnyel és sós ropogtatni valóval kényeztetett bennünket, sőt ezen kívül még ajándékokat is kaptunk tőlük. Számomra a legkedvesebb a fotón látható nyaklánc, ami azért is különleges, mert Ági saját kezűleg készítette. Nagyon örültem neki. Ezúton is köszönöm! ♥

Az örömöm pedig akkor vált teljessé, amikor 10 hónapos kisfiukat a karomba vehettem, aki egy mindig mosolygós tünemény – elvarázsolt. :)

Citromos pulykamellszelet sárgarépás-mandulás burgonyapürével

A múltkor nagyon ízlett nekünk az édes, csípős csirkenyárs, ezért kedvet kaptam valami hasonlóhoz. Mivel maradt még pulykamellem, illetve egy árva szál répám, valamint korábbról egy kis pirított mandulapelyhem, ezért ezeket mind összeházasítottam, és kikerekedett belőle ez a finom ebéd. Nem lepődtem meg, hogy ízlett, ui. az édeskés mártásokban sült husit jó ideje szeretem/szeretjük.
Számomra a pirított mandulapehely kimondottan kellemes a burgonyapürében, amit a répa élénk színe csak még inkább feldob. :)
Akár szilveszterre is jó választás lehet.

Hozzávalók 2 személyre:

Citromos pulykamellszeletekhez:
40 dkg pulykamellfilé
3 dkg vaj
só
őrölt fekete bors
1 nagy kezeletlen citrom
2 púpozott ek. sárgabaracklekvár

Burgonyapüréhez:
50 dkg krumpli (tisztítva mérve)
1 szál (kb. 10 dkg) sárgarépa
3 ek. mandulapehely
őrölt szerecsendió
só
4 dkg puha vaj

elkészítés:

1. A krumplit és a répát meghámozzuk, előbbit nagyobb, utóbbit kis kockákra vágjuk, sós vízben mindkettőt puhára főzzük, majd leszűrjük és lecsepegtetjük. (A répát a krumplitól külön, gőz fölött is megpárolhatjuk, hogy megmaradjanak benne az értékes vitaminok.)
2. A zöldségeket villával összetörjük (nem baj, ha a répát nem teljesen pürésítjük), sózzuk, belekeverjük a vajat, szerecsendióval fűszerezzük, majd hozzáadunk a zsiradékmentes serpenyőben előzőleg megpirított mandulapehelyből 2 evőkanállal. (A többi mandulapelyhet a díszítéshez használjuk.)
3. A citromot alaposan megmossuk, szárazra töröljük, félbevágjuk, a fél citrom levét kifacsarjuk, a másik felét karikára vágjuk.
4. A húst felszeleteljük, enyhén kiklopfoljuk, mindkét oldalukon meghintjük borssal, és a felforrósított vajon pirosra sütjük. Közben sózzuk. Félretesszük.
5. A visszamaradt zsiradékot felöntjük a citromlével, elkeverjük benne a lekvárt, és ha túl savanyú, hozzákeverhetünk egy kis mézet.
6. A húst visszatesszük a citromos-lekváros szószba, összerotyogtatjuk, majd tálra rendezzük, és citromszeletekkel díszítjük.
7. A burgonyapürét megmelegítjük, megszórjuk a félretett mandulapehellyel, és a húshoz adjuk.

Megjegyzés:

A húst csak tálaláskor díszítsük a citromszeletekkel, különben megkeményedik. Ha mégis idő előtt rátennénk a húsra, akkor újramelegítve felpuhul.

Mézes, diós kalács

A névnapomra olyan süteményt akartam sütni, amit még sosem készítettem, ugyanakkor illik az adventi időszakhoz is. Elég hamar eldöntöttem, hogy kelt tészta lesz, és mivel diós kalácsot még sosem sütöttem, egyértelműnek látszott, hogy dió kerül majd bele – ezzel nem is magamnak, hanem elsősorban a Kutyafülnek kedvezve. Van ugyan egy jól bevált kalácsreceptem, ami hagyományosan tojással, vajjal készül, de ezúttal nem azt szerettem volna használni, hanem segítségül hívtam azt a süteményes könyvet, amit gyerekkoromban csodálattal lapozgattam, és amiből már készítettem 2-3 édességet.
Találtam is egy tetszetős ételfotót és egy hozzá tartozó, első ránézésre jónak tűnő receptet, de mivel abban vegyesen volt mák és dió, ezért azon változtatva, a mákot mellőztem, ugyanis nem rajongunk érte. A leírás szerint eredetileg négyféle lisztből készül ez a kalács, de nem szerettem volna annyira elvinni a reformkonyha irányába, ezért kétfélét használtam, kicsit még így is izgulva, hogy milyen lesz.
A méztől csöppet tartottam (egyikünk sincs oda érte), de arra tippeltem, hogy a kész kalácson majd nem nagyon fog érződni. Azért is maradtam a méz mellett, mert utáljuk, ha ropog a cukor a fogunk alatt – bizony előfordult már, hogy valamelyik rokonunk bejglijében vagy kalácsában nem olvadt fel rendesen a cukor, és olyankor finnyogva otthagytuk a sütit. Így nem kockáztathattam – a mézet választottam. Nem bántam meg, mint ahogyan a Graham-liszt használatát sem.
Ez a kalács egyébként nem olyan édes, mint ahogyan azt általában megszoktuk a diós kalácsok/bejglik esetében. Aki tehát édesebben szeretné, az nyugodtan tegyen bele több mézet.
A sütis könyv sajnos hagy némi kívánnivalót maga után, mert nem ez az első recept, ami a leírást tekintve hiányos, vagy éppen a hozzávalók mennyisége kapcsán fogalmazódhat meg bennünk a kérdés, hogy vajon tényleg jó cukrásznak nevezhető-e az, aki írta. Most is felül kellett bírálnom, és főleg a formázást illetően haragudtam rá, mert a kész kalács egyáltalán nem úgy nézett ki a valóságban, mint ahogyan a könyvben. Pedig pont az tetszett meg benne, hogy olyan érdekes rajzolatot ad a töltelék és a tészta játéka a feltekerésnek és a megcsavarásnak köszönhetően, illetve a teteje is mutatós volt. Ehelyett olyasmi lett, mint a jól ismert bejgli. Persze, azért így se csúnya. :) Egy szó, mint száz, finom volt, és már aznap elfogyott. :)

Hozzávalók 25 cm-es dobozformához:

a tésztához:
15 dkg + 1 ek. finomliszt
10 dkg Graham-liszt

5 dkg méz
1 kezeletlen citrom reszelt héja

1 ek. napraforgóolaj
2 dkg friss élesztő
kb. 1,5 dl tej
egy csipet só

a töltelékhez:
25 dkg darált dióbél
1 mk. őrölt fahéj
12,5 dkg méz
4 ek. tej
2,5 dkg olvasztott vaj

a tetejére:
2,5 dkg olvasztott vaj
1 ek. sárgabaracklekvár
néhány szem dióbél

elkészítés:

1. Az élesztőt elkeverjük 1 dkg folyékony mézzel édesített langyos tejjel, 1 evőkanál liszttel, és letakarva felfuttatjuk.
2. A sóval, citromhéjjal vegyített lisztkeverékhez adjuk a felfutott élesztőt, a többi mézet, az olajat, és megdagasztjuk. Vékonyan kiolajozott tálban, letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
3. A töltelékhez a fahéjjal kevert darált diót a mézzel és a tejjel lábasba tesszük és felforraljuk. Elzárjuk alatta a lángot, és belekeverjük az olvasztott vajat. Néhányszor átkeverve teljesen kihűtjük.
4. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon kb. 28x38 cm-es téglalapra nyújtjuk, elkenjük rajta a tölteléket (én 2 ív sütőpapír között tészta méretűre nyújtottam a tölteléket, és így helyeztem rá), a két rövidebbik oldalát ráhajtjuk a töltelékre, majd felgöngyöljük.
5. A kalácsot a két végénél fogva ellentétes irányban megtekerjük és beletesszük a sütőpapírral bélelt formába. Lekenjük olvasztott vajjal, és folpackkal+konyharuhával letakarva megkelesztjük.
6. A tetejét ismét lekenjük olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben megsütjük. 10 percig a résnyire nyitott ajtajú sütőben hagyjuk.
7. A kész kalácsot a formában hagyva rácsra tesszük, megkenjük a felhevített lekvárral, és felezett dióbéllel díszítjük. Miután kihűlt, kivesszük a sütőformából, és felszeleteljük.

sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 30 perc

Forrás: Édességek (Nova szakácskönyvek)

Mogyorós kifli

Nem jellemző, hogy mogyorót használok, ui. a dió az abszolút kedvenc nálunk, de most kedvet kaptam hozzá, amikor megláttam a neten. Persze elkészíthettem volna dióval is, de nagyon kíváncsi voltam rá, milyen a mogyorótöltelék, mert ilyen formában még sosem kóstoltam. A mogyorónak ráadásul karácsonyi hangulata van, és már csak ezért is ki akartam próbálni.
A recepten csak annyi változtattam, hogy egy kicsivel kevesebb vajat tettem a tésztába, mert az előírt mennyiséget iszonyú soknak ítéltem. Ezzel a 10 dkg-nyival is brutális, féltem is, hogy nem lesz jó, de kár volt aggódni, mert igazán finom és könnyű lett. A mogyoró pedig hangsúlyosan érződik benne, ami nem is csoda, hiszen rengeteg van benne. :D Azt hittem, túl sok lesz a töltelék, de utóbb csak 1 teáskanálnyi maradt ki. Meg lehet tölteni kevesebbel is, de szerintem ennek a kiflinek éppen az a lényege, hogy fürödjön a mogyoróban. :D

Hozzávalók 24 darabhoz:

Tésztához:
25 dkg finomliszt
4 dkg cukor
egy csipet só
10 dkg olvasztott vaj
1 tojássárgája
0,75 dl tej
1,5 dkg friss élesztő

Töltelékhez:
30 dkg őrölt mogyoró
15 dkg cukor
1,25 dl víz
5 dkg puha vaj

Tetejére:
1 tojássárgája
1 ek. tejszín a kenéshez
vaníliás porcukor

elkészítés:

1. A tésztához az elmorzsolt élesztőhöz hozzáadunk 2 dkg cukrot, 2 dkg lisztet, és a meglangyosított tejjel simára keverjük. Letakarva felfuttatjuk.
2. A többi lisztet tálba szitáljuk, elvegyítjük a többi cukorral, a sóval, és a közepébe mélyedést nyomunk. Beletesszük a langyosra hűlt vajat, a szobahőmérsékletű tojássárgáját, és a felfuttatott élesztős tejjel lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen 1 óra alatt megkelesztjük.
3. A töltelékhez a cukrot és a vizet lábasba tesszük, felforraljuk, majd csökkentjük alatta a lángot. Hozzáadjuk a darált mogyorót, a vajat, jól elkeverjük, majd elzárjuk alatta a lángot, és langyosra hűtjük.
4. A tésztát lisztezett deszkára borítjuk, finoman átgyúrjuk, majd kb. 45x30 cm-es téglalapra nyújtjuk. A hosszabbik oldalától kezdve 6 db 7,5x30 cm-es sávra vágjuk, ezeket vízszintesen félbevágjuk. Így 12 db 7,5x15 cm-es téglalapot kapunk.
5. Ezeket átlósan félbevágjuk, ami 24 db derékszögű háromszöget ad ki. Mindegyiket gazdagon megkenjük a töltelékkel, és a talpuktól kezdve, a csúcsait finoman széthúzva, a 3. csúcs felé haladva feltekerjük. (Nem baj, ha a töltelék kibuggyan belőle.)
6. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsikre rendezzük, a tetejüket megkenjük tejszínnel elkevert, felvert tojássárgájával, és előmelegített sütőben egymás után aranybarnára sütjük.
7. A kész péksüteményeket tortarácsra sorakoztatjuk, langyosra hűtjük, majd meghintjük vaníliás porcukorral.

sütési hőfok: 175°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 20 perc

az elkészítés főbb lépései

Forrás: lecker.de

Habos citromdesszert

Nem tudom, ki hogy van vele, de én egyre kevésbé bírom a karácsonyi traktát, egyszerűen nem esik jól nap nap után annyit enni, miközben persze fáj a fogam a sok finomságra.
A tartalmas fő fogások után nem könnyű helyet hagyni a szintén nem éppen könnyűnek mondható ünnepi sütiknek is. Éppen ezért Anyával megbeszéltük, hogy idén karácsonykor csak egyetlen nehezebbnek mondható édességet fogok készíteni, az elmaradhatatlan diótortát, ami nálunk már hagyomány, de ezen kívül nem sütök semmi egyebet. Úgy is ott lesz még a bejgli, amit Anya szokott készíteni.
De hogy azért legyen még egyéb finomság is, Anya valami olyat kért tőlem, ami nem csak az elkészítését tekintve nevezhető könnyűnek, hanem a gyomrunkat sem terheli majd meg olyan nagyon. Ezért esett a választás erre az üde, gyümölcsös krémre, ami már első kóstolásra belopta magát a szívembe, mert eleve citromimádó vagyok. De nem csak én vélekedtem így erről a desszertről, hanem az egész család. :)
Bár még nincs karácsony, de advent 2. vasárnapja pont kapóra jött a krém tesztelésére, illetve főpróba gyanánt, de a blogra való felkerülése 1 hetet csúszott. Szerencsére nem vagyok elkésve - a receptet advent 3. vasárnapján is megoszthatom veletek. ;)
Ha valakinek megakadt a szeme ezen a desszerten, de karácsonyra már nem fér bele a menübe, sebaj - szilveszterre tökéletes választás lehet.

Hozzávalók 4-6 személyre:

Citromhabhoz:
6 tojássárgája
2 tojásfehérje
8 dkg cukor (vagy ízlés szerint)
2 kezeletlen citrom
2 dl habtejszín
1 cs. vaníliás cukor
egy csipet só
5 zselatinlap

Tetejére és a díszítéshez:
4 tojásfehérje
18 dkg cukor
1 kis zöldcitrom héja vagy citromfű, esetleg citromszeletek

elkészítés:

1. A tojássárgákat a cukorral robotgéppel krémesre kavarjuk, hozzáadjuk az alaposan megmosott, szárazra törölt citromok lereszelt héját és a citromlevet, 3 evőkanál kivételével.
2. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk, majd alaposan kinyomkodjuk és feloldjuk a félretett, felmelegített citromlében. Kihűtjük, majd elkeverjük 3 evőkanál tojáskrémmel, és a többi krémhez keverjük. Hűtőbe tesszük, amíg a krém dermedni nem kezd. (Vigyázat, 2-3 perc elég neki!)
3. Hozzáforgatjuk a vaníliás cukorral ízesített, kemény habbá vert tejszínt, majd a felvert fehérjehabot, és a citromhabot elosztjuk 4 margaritás vagy egyéb, szép formájú pohárban. Folpackkal lefedve hűtőbe tesszük min. 3-4 órára.
4. A többi tojásfehérjét fényes, kemény habbá verjük, miközben kisebb adagokban hozzászitáljuk a cukrot.
5. A fehérjehabot lazán a citromkrémre kanalazzuk, a kanál hátával csúcsosra alakítjuk, és karamellizáló pisztollyal óvatosan, hogy a pohár el ne repedjen, világosra karamellizáljuk. Zöldcitrom héjával vagy citromfűvel díszítjük.

Tipp:
A krémet nagyméretű kehelyben is feltálalhatjuk, mint a triflét, és mindenki szedhet belőle magának. Így akár 6 személyre is elegendő lehet.
 
Megjegyzés:
A desszertet lehetőleg a készítése napján fogyasszuk el, mert nem hőkezelt tojást tartalmaz!

Forrás: lecker.de

Túrós kakaópite

Az utóbbi időben egymás utáni napokon négyszer is készítettem tejpitét, azelőtt meg soha, pontosabban idén nyáron életemben először egy banános változatot próbáltam ki. Aztán feledésbe merült, most viszont eléggé rákaptunk. Gondoltam, épp itt az ideje, hogy vigyek bele valami kis csavart, ezért került bele túró, aztán később mascarpone. Annyira tetszett nekünk az eredmény, hogy a Kutyafül azt mondta, máskor is így kellene csinálnom. De jó! :D Következő alkalommal azt találtam ki, hogy tej helyett kakaóval készítem. Bár életem párja nem rajong a kakaóért, mégis meg volt elégedve vele. Sőt még egy barátnőmön is leteszteltem, aki mindjárt megevett belőle két csillagot és egy fenyőfát, és tele szájjal motyogta bólogatva, hogy nagyon jó. Én nem tudok választani - nekem tetszik tejjel és kakaóval is.
Ideális reggeli lehet belőle karácsonykor, és bár felvághatjuk hagyományosan négyzetekre is, de a gyerekeknek nagy örömet szerezhetünk vele, ha az ünnephez kapcsolódó kiszúróformákkal különböző alakúra formázzuk – így olyan jópofák.

Hozzávalók 19x25 cm-es tepsihez:

Pitéhez:
3,5 dl tej
1 csapott ek. cukrozatlan kakaópor
3 tojás
9 dkg cukor
15 dkg túró
8 dkg vaj
15 dkg finomliszt
4-5 dkg mazsola vagy bármilyen aszalt gyümölcs akár vegyesen is, pl. sárgabarack/ananász/sárgadinnye
vaj a formához

Tetejére:
1,5 ek. porcukor
1 mk. őrölt fahéj

elkészítés:

1. A kakaóhoz a tejet lábasba öntjük és felforrósítjuk. A kakaóport bögrébe téve elvegyítjük 2 dkg cukorral, hozzámerünk 4-5 evőkanál forró tejet, és csomómentesre keverjük. Folyamatosan kevergetve, lassan a többi tejhez öntjük és felforraljuk. Kihűtjük.
2. A tojásokat a többi cukorral robotgéppel fehéredésig keverjük, hozzáadjuk az előzőleg villával áttört túrót, krémesre dolgozzuk, majd hozzáöntjük a langyosra hűlt, olvasztott vajat.
3. A kihűlt kakaóval felváltva, kisebb adagokban belekeverjük a lisztet, és a tésztamasszát a tepsibe öntjük.
4. A mazsolát szépen elosztva, a túrós kakaómasszára szórjuk, és amíg a sütő bemelegszik, hagyjuk, hogy megduzzadjanak.
5. A pitét előmelegített sütőben aranybarnára sütjük, a tepsiben hagyjuk langyosra hűlni, majd felszeleteljük, vagy kiszúróformákkal alakítjuk különböző formájúra. A tetejét meghintjük fahéjas porcukorral, és tálaljuk.

sütési hőfok: 180°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

A recept a Kifőztük gasztromagazin decemberi számában is megjelent.

Tojáshabos-rumos kávé

Ki ne ismerné a „kavart tojást”, pontosabban a cukorral kikavart tojássárgáját?! Gyerekkoromban édesség híján Mamám mindig ilyet csinált nekem, és akkoriban nagy örömmel kanalaztam ezt az egyébként borzasztóan édes, hipp-hopp elkészíthető krémet. Azt hittem, ez semmi másra nem jó, csak arra, hogy mentőövként szolgáljon, ha nincs otthon egyéb nyalánkság.
Aztán gimis korom körül újra előkerült a kavart tojás, de kicsit más formában. Maga a tojáskrém persze ugyanúgy készült, de a felhasználási mód számomra újdonságnak hatott - apukám volt az, aki új magasságokba emelte előttem.
Abban az időben a kávéról még csak az jutott eszembe, hogy jaj, de keserű, de Ápásos magabiztosan tette elém azt a kávéverziót, amit szerinte imádni fogok majd, ha megkóstolom. Így lett. Ez volt az a bizonyos kávé: tojáshabbal, rumosan vagy akár anélkül. :)
Apukámmal - az ő mániája miatt - vékony falú, míves kávéscsészéből iszogattuk, de mivel ebből a kávéból sosem volt elég fejenként egy adag, így hamar elfogyott a 2. főzet is. Ezt szem előtt tartva, én most rögtön dupla adagot készítettem, úgy is elfogy-alapon.
A Kutyafül még sosem ivott ilyen kávét, és csodálkozott, eddig miért nem kóstoltattam meg vele. A vicc az, hogy én is csak most készítettem először, de a Kutyánszki reakcióját látva bizonyosan nem utoljára.
A melengető rumnak köszönhetően hideg téli napokon kifejezetten kellemes ital. :)

Hozzávalók 2-4 személyre:

2 dl frissen főzött presszókávé
20 ml Portorico rum (lehet kevesebb is, ízlés szerint)
2 tojássárgája
3,5 dkg porcukor

elkészítés:

1. A tojássárgákat a cukorral csőrös üvegedénybe vagy nagy bögrébe tesszük, és robotgéppel habosra kavarjuk.
2. Két vastag falú üvegpohárba forró vizet öntünk, hogy előmelegítsük a poharakat, és közvetlenül azután, hogy elkészült a kávé, kiöntjük belőlük a vizet.
3. A frissen lefőzött kávét a rummal együtt a tojáskrémhez öntjük, alaposan összekeverjük, felhabosítjuk, majd az előmelegített poharakba töltjük. Azonnal kínáljuk.

Megjegyzés:
Kávéscsészében kínálva, ez a mennyiség 4 személyre is elegendő.

Pikáns csirkenyárs zöldséges-sárgabarackos rizzsel

Az utóbbi időben szinte csak olyan ételeket készítettem, amik jól beváltak, szeretjük, de a róluk készült képek már nem tetszettek, ezért újra akartam fotózni. Ennek viszont az volt a hátránya, hogy szinte nem is kerültek fel új receptek a blogra. Ráadásul jó ideje ihlethiányban is szenvedek, szóval ez a másik fő oka, hogy nem nagyon hoztam újdonságokat.
Most azonban kedvet kaptam az új ízekre, vagy legalábbis olyan alapanyag párosításokon agyalok, ami bár mások számára nem annyira, de az én konyhámban szokatlannak számít.
Mivel a hús + gyümölcs egy ideje zöld utat élvez nálam, és végre a Kutyafül sem kerget az asztal körül, ha ezt a két hozzávalót kombinálni merészelem, ezért bátrabban kísérletezem. Így jött az ötlet, hogy a számunkra kedves csípős ízt összehozzam egy kis édessel, és a köretet is ehhez igazítottam.
Az eredmény nagyon ízlett mindkettőnknek, és végre megint elhangzott az a rég hallott kedves mondat, hogy: „Macska, ilyet máskor is csinálhatsz!”. :D

Hozzávalók 2 személyre:

Zöldséges, gyümölcsös rizshez:
10 dkg sárgarépa
2 szál zöldhagyma (kb. 5 dkg)
10 dkg rizs
5 dkg aszalt sárgabarack
só
1 ek. olívaolaj

Csirkenyárshoz:
40 dkg csirkemellfilé
só
őrölt fekete bors
2 ek. olívaolaj

Mártáshoz:
10 dkg őszibarackbefőtt
1 tk. darált erős paprika
1 tk. méz
1 ek. vaj

elkészítés:

1. A kis kockákra vágott répát olívaolajon 1 percig pároljuk, hozzáadjuk a rizst, kicsit pirítjuk, majd felöntjük 4 dl vízzel, és felforraljuk. Majdnem teljesen lefedve, kis lángon főzzük.
2. 5 perccel a főzési idő vége felé óvatosan hozzákeverjük a karikára szelt újhagymát, a felaprított aszalt sárgabarackot, és készre főzzük. Megsózzuk.
3. A húst nagyobb kockákra vágjuk, 4 db, előzőleg olívaolajba mártott, fa nyársra húzzuk, és sóval, borssal ízesítjük. Felhevített olívaolajon minden oldalukon majdnem készre sütjük. Félretesszük.
4. A hús sütésére használt serpenyőben összekeverjük a darált, nyers paprikát, a pürésített barackbefőttel, a mézzel, és megforgatjuk benne a húsnyársakat. Kis lángon 1-2 percig sütjük, majd a nyársakat kivesszük a mártásból, és félretesszük. A vajat felolvasztjuk a barackos-paprikás mártásban.
5. A rizst tányérokra halmozzuk, mellé rendezzük a húsnyársakat, és meglocsoljuk a mártással.