Ananász... 💚 Kislánykoromban gyerekkori barátnőmmel 3 dolog miatt szerettünk Anya unokatestvéreihez vendégségbe menni: 1. a két „lány” miatt, akik a nagy korkülönbség ellenére kaphatóak voltak mindenféle gyerekes hülyeségre; 2. náluk mindig degeszre ehettük magunkat tejszínhabbal; 3. a kamrájuk mindig roskadásig tele volt őszibarack- és ananászkonzervekkel. Mindez a '80-as évek elején! Nálunk otthon ui. sosem rejtett a spájz efféle kincseket.
Kis barátnőmmel mindig eltűntünk a kamrában, és számoltuk a konzerveket. Persze igyekeztünk csöndben lenni, nehogy észrevegyék, bár akkoriban a nagy hahotázások közepette, ami a náluk való vendégeskedéseket jellemezte, vajmi kevés esély volt rá, hogy kitudódjon a turpiszság. Ennek ellenére előfordult, hogy valamelyikőjük bejött a spájzba, hogy valamit bevigyen a többieknek, és akkor sajna fény derült a titkunkra. Az egészben az volt a jó, hogy olyankor mégsem kaptunk büntetést, hanem megesett rajtunk valamelyikük szíve, és felbontotta az egyik konzerv ananászt vagy őszibarackot.
Érdekes, de azok az ananászkonzervek még finomak voltak. Vagy ezt az emléket is csak az elmúlt idő színezi széppé? Nem hiszem! Eltelt sok-sok év, és én megutáltam az ananászt, legalábbis dobozos kiszerelésben. Amikor viszont külföldön dolgoztam, igazi ananásszal kínált meg valaki, és én a mennyországban éreztem magam, ahogy megízleltem a gyümölcsöt. Azt hiszem, életemben nem ettem még olyan finomat, ráadásul az volt életem első igazi ananásza. Most már nálunk is könnyen beszerezhető, és egy kis szerencsével - ha sikerül megfelelőt találni - hasonlóan csodás élményben lehet részem.
A kertben való hétvégi tevékenykedés után valami könnyű, gyümölcsös édességre vágytam, és mindenképp fel akartam hozzá használni a 2 napja vásárolt ananászt. Eredetileg zabaionét akartam mellé készíteni, de az egyik hozzávaló megmakacsolta magát, és teljesen másféle krémet kaptam, ami szerencsére kellemes meglepetést szerzett.
Kis barátnőmmel mindig eltűntünk a kamrában, és számoltuk a konzerveket. Persze igyekeztünk csöndben lenni, nehogy észrevegyék, bár akkoriban a nagy hahotázások közepette, ami a náluk való vendégeskedéseket jellemezte, vajmi kevés esély volt rá, hogy kitudódjon a turpiszság. Ennek ellenére előfordult, hogy valamelyikőjük bejött a spájzba, hogy valamit bevigyen a többieknek, és akkor sajna fény derült a titkunkra. Az egészben az volt a jó, hogy olyankor mégsem kaptunk büntetést, hanem megesett rajtunk valamelyikük szíve, és felbontotta az egyik konzerv ananászt vagy őszibarackot.
Érdekes, de azok az ananászkonzervek még finomak voltak. Vagy ezt az emléket is csak az elmúlt idő színezi széppé? Nem hiszem! Eltelt sok-sok év, és én megutáltam az ananászt, legalábbis dobozos kiszerelésben. Amikor viszont külföldön dolgoztam, igazi ananásszal kínált meg valaki, és én a mennyországban éreztem magam, ahogy megízleltem a gyümölcsöt. Azt hiszem, életemben nem ettem még olyan finomat, ráadásul az volt életem első igazi ananásza. Most már nálunk is könnyen beszerezhető, és egy kis szerencsével - ha sikerül megfelelőt találni - hasonlóan csodás élményben lehet részem.
A kertben való hétvégi tevékenykedés után valami könnyű, gyümölcsös édességre vágytam, és mindenképp fel akartam hozzá használni a 2 napja vásárolt ananászt. Eredetileg zabaionét akartam mellé készíteni, de az egyik hozzávaló megmakacsolta magát, és teljesen másféle krémet kaptam, ami szerencsére kellemes meglepetést szerzett.
Hozzávalók 4 személyre (8 gyümölcsnyárshoz):
Gyümölcsnyársakhoz:
1 kisebb ananász
1 nagy alma
2 ek. barna cukor
1 tk. vaj
Borkrémhez:
4 tojássárgája
4 ek. porcukor
3 ek. édes fehérbor
1 ek. narancslikőr
1 ek. citromlé
2 dl tejszín
2 zselatinlap
elkészítés:
- A meghámozott, magházától megfosztott almát 8 cikkre vágjuk, majd a cikkeket keresztben félbevágjuk.
- A barna cukrot lábasba szórjuk, felhevítjük, és kevergetés nélkül karamellizáljuk. Hozzáadjuk a vajat, rátesszük az almát, és megpároljuk. Sütőpapírra szedjük és hagyjuk teljesen kihűlni.
- Az ananász torzsáját levágjuk, a gyümölcsöt felkarikázzuk, a karikákat meghámozzuk, és a közepüket egy kis pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Az ananászkarikákat cikkekre vágjuk, és az almával felváltva nyársra húzzuk.
- A borkrémhez a tojássárgáját elkeverjük a cukorral, hozzáöntjük a bort, a likőrt, majd gőz fölött krémesre keverjük. Citromlével ízesítjük.
- A zselatint 10 percre hideg vízbe áztatjuk, kicsavarjuk, feloldjuk a tojáskrémben, majd hozzáforgatjuk a lágy habbá vert tejszínt. 1 órára hűtőbe tesszük.
- A tányérokba személyenként 2 evőkanál krémet teszünk és ráültetünk 2-2 gyümölcsnyársat. Tálaljuk.
