Kategóriák

2013. november 29.

Egyszerű kukoricás kenyér

 

 

Nagyon régóta terveztem, hogy kukoricás kenyeret sütök, és eddig csak egyszer készült hasonló, de akkor kukoricadarával. Nem nagy a különbség, de mégis kíváncsi voltam, hogy milyen lenne a kenyér a kukorica lisztjéből. Azt tudtam, hogy csak kis arányban szabad beletennem, nehogy túlságosan „törékeny” és morzsálódós legyen. A héja finom ropogós lett, belül pedig ruganyos. Mindenképp nejlonzacskóban kell tárolni, mert hamar kiszárad.
A fotózást pedig az idei első havazáskor ejtettem meg – vicces volt, hogy mit össze nem bénáztam a fényekkel. :D

Hozzávalók 1 formakenyérhez (1,2 l-es sütőformához):

35 dkg finomliszt
15 dkg kukoricaliszt
2 ek. kukoricaolaj
1 csapott ek. só
1 mk. cukor
2,5 dkg friss élesztő
kb. 3,5 dl víz

elkészítés:
  1. Az élesztőt 1 dl langyos, cukros vízben simára keverjük 1 púpozott evőkanál finomliszttel, és letakarva felfuttatjuk.
  2. A felfutott élesztőt, az olajat és a többi vizet a kukoricaliszttel, sóval vegyített finomliszthez adjuk, és lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva, huzatmentes helyen 1 óra alatt megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát lisztezett munkalapon finoman átgyúrjuk, téglalap alakúra kihúzkodjuk és feltekerjük.
  4. A kenyeret sütőpapírral bélelt sütőformában, letakarva addig kelesztjük, amíg a sütő bemelegszik.
  5. A tetejét bespricceljük vízzel, meghintjük kukoricaliszttel, és készre sütjük. A formából kivéve, rácson hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 200°C
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc

 


2013. november 27.

Áfonyás csigakeksz





Nem is tudom már, mikor láttam először ilyen csigavonalas sütit, de már akkor nagyon megtetszett. Most eszembe jutott, hogy süthetnék én is. Úgy is nyakunkon a Mikulás (kicsit nehéz is a popója :D ) és a karácsony, ráadásul két sütis játékra is beneveztem. Közben az is kiderült, hogy egyre többféle aprósüteményt kezdek megszeretni. Akkor hát nem árt gyakorolni a kekszkészítést. :)
Találtam egy klassz receptet, volt is hozzá áfonyám, és izgatottan álltam neki, hogy ünnepi köntösbe öltöztessem a sütit. Még ha formájában nem is lett olyan ünnepi, de ízében mindenképp, mert a fűszereknek köszönhetően abszolút a forralt vörösborra emlékeztet. Kicsit meg is lepődtem rajta, de nagyon megörültem, hogy zamatában ennyire karácsonyi hangulatú lett. :)
Bár a tészta szépen formázható, de a téglalappá nyújtás nem egyszerű mutatvány. Mégis könnyen alakíthatjuk, ha késsel levágjuk a formátlanul lógó széleket, és kipótoljuk ott, ahol nem sikerült egyenesre nyújtani. :D
 
 

 
Hozzávalók kb. 36 darabhoz:

a tésztához:
25 dkg finomliszt
7,5 dkg cukor
1 cs. Bourbon vaníliás cukor
egy csipet só
12,5 dkg hideg vaj
1 tojás
2 ek. natúr krémsajt (pl. Philadelphia)

a töltelékhez:
15 dkg aszalt áfonya
7-8 dkg házi meggydzsem
½ mk. őrölt fahéj
½ mk. mézeskalács fűszerkeverék
egy csipet őrölt szegfűszeg

a tetejére:
1 kis tojás fehérje
kb. 8 dkg mogyoró krokant

elkészítés:

  1. A cukorral, sóval kevert lisztet elmorzsoljuk a kis darabokra vágott hideg vajjal, hozzádolgozzuk a tojást, a krémsajtot, és sima tésztává gyúrjuk. Téglatestté formázzuk, ellapítjuk (így nyújtáskor könnyebben felveszi majd a kívánt formát), és folpackba csomagolva, min. fél órára hűtőbe tesszük.
  2. Az áfonyát késes aprítóval felaprítjuk, majd összekeverjük a lekvárral és a fűszerekkel.
  3. A tésztát folpackra téve, kb. 20x38 cm nagyságú, 3 mm vastag téglalap alakúra nyújtjuk, és rásimítjuk a fűszeres-áfonyás masszát úgy, hogy a hozzánk közelebb lévő, hosszanti oldalnál szabadon hagyunk egy 1 cm széles sávot.
  4. A szabadon hagyott szélétől kezdve, a fólia segítségével óvatosan, de szorosan feltekerjük a tésztát, és 30 percre hűtőbe tesszük.
  5. A tésztarúd végeit egyenesre vágjuk, körben megkenjük felvert tojásfehérjével, mogyoró krokantba forgatjuk, majd kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk.
  6. A kekszeket sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatjuk, és előmelegített sütőben egymás után megsütjük. Rácson hagyjuk kihűlni.
sütési hőfok: 175°C
sütési mód: hőlégkeverés
sütési idő: kb. 15 perc
 
 
 


2013. november 26.

Vanília esszencia





Nem mutatok újat ezzel a recepttel, hiszen nagyon sok gasztroblogon megtalálható már a vanília esszencia vagy -kivonat. Én csak azért teszem fel, mert néhány receptemben szerepel, mint hozzávaló.
Süteményekbe, krémekbe, fagylaltalaphoz kiválóan használható ez az intenzív aromájú, borostyán színű folyadék.




Hozzávalók 2 dl-hez:

2 dl 70%-os alkohol (vagy vodka, esetleg rum)
3 vaníliarúd

elkészítés:

  1. a) A vaníliarudakat éles késsel felhasítjuk, keresztben kettévágjuk, és 2,5 dl-es üvegbe tesszük. Felöntjük az alkohollal, és alaposan összerázzuk. (Én ezt a módszert választottam.)
    b) A vaníliarudakat éles késsel felhasítjuk, a magokat kikaparjuk, az üres tokokat pedig kb. 1,5 cm-es darabokra vágjuk. A vaníliamagokat a feldarabolt tokokkal együtt üvegbe tesszük, felöntjük az alkohollal és összerázzuk.
    Innentől kezdve az eljárás ugyanaz:
  2. Fénytől elzárt, hűvös helyen tároljuk, vagy sötét üvegben. Egy hétig minden nap felrázzuk, majd hetente csak egyszer. Kb. 1 hónap után már használhatunk belőle, de az igazi vaníliaízt csak 3 hónap múlva éri el.
  3. Fél év elteltével leszűrjük, kivesszük belőle a vaníliarudakat (amiből vaníliás cukrot is készíthetünk), leszűrjük és a folyadékot visszatöltjük az üvegbe.
  4. Ha használtunk belőle, folyamatosan feltölthető újabb adag alkohollal, ill. friss vaníliarúddal.




2013. november 25.

Currys karfiolkrémleves húsgolyóval



 


Életemben először vettem karfiolt! :D Hallom is, ahogy megszólalnak a fanfárok. :D Viccet félretéve, mindez azért történhetett meg, mert az egyik kedves rokonunktól hallottam a hírét, hogy milyen finom a karfiolfasírt. Akkor el is döntöttem, hogy én bizony elkészítem. A karfiolt csodák-csodájára régóta szeretem, de nem minden formában. Leginkább rántva, és csak akkor, ha pici rózsákra van szedve, vagy esetleg besamelmártásban sütve. Fasírtnak még nem ismertem, de úgy sejtettem, nekem való. Sajnos tévedtem. Pedig még le is fotóztam, mert olyan jópofák lettek a kis karfiolos golyóbisok. Sajnos harmadik kóstolásra sem ízlett igazán, a Kutya meg még az enyémnél is csúnyább fintort vágott, amikor leküzdött belőle egy fél falatot. Igaz, ő utálja a karfiolt, akárhogy is van elkészítve, úgyhogy nincs mit csodálkozni rajta. :D És ha már nekünk ennyire nem ízlett, akkor másnak-se-fog alapon inkább nem akartam mutogatni a blogon. A kukában landolt az egész, pedig nem szívesen dobok ki ételt. Úgy érzem, erőteljes átalakításra szorul a recept, és akkor talán ki lehet hozni belőle valami tényleg finomat.
De most jön a lényeg! Mivel maradt még egy fél fej karfiolom, fel kellett használnom. Nem volt kedvem a jól bevált rántott karfiolhoz, hanem inkább olyan ételt szerettem volna, amit még nem próbáltam. A karfiolleves éppen ilyen, ráadásul nem is szeretem. :D A fogyókúrám miatt azonban úgy gondoltam, hogy legjobb lenne mégis levesként viszontlátni, de akkor már kicsit átgondolva, hogy ne legyen annyira dominánsan karfiolízű. Így került bele krumpli is, ill. hogy tartalmasabb legyen, egy kis húsgolyó. És tényleg jól is esett, amikor bekanalaztam egy nagy tányérral. Nem hittem a szememnek, amikor láttam, hogy a Kutyánszki is jóízűen eszi. Bátran ajánlom minden leves- és karfiolkedvelőnek. :)





Hozzávalók:

a leveshez:
50 dkg karfiol
50 dkg krumpli
1,4 l zöldségalaplé
1 csapott mk. currypor
őrölt fehér bors

10 dkg reszelt trappista vagy eidami sajt
2-3 ek. aprított metélőhagyma a tálaláshoz

a húsgolyókhoz:
25 dkg sertés darált hús
1 ek. ketchup
1 ek. mustár

őrölt fehér bors
1 ek. mangalicazsír a sütéshez

elkészítés:

  1. A meghámozott krumplit felkockázzuk. A leveleitől megfosztott karfiolt megmossuk, rózsáira szedjük.
  2. A zöldségalaplét felforraljuk, beletesszük a karfiolt, puhára főzzük, majd szűrőkanállal átszedjük egy tálba, és a háromnegyedét villával összetörjük. Félretesszük.
  3. A krumplit ugyanebben a főzőlében puhára főzzük, majd hozzáadjuk az összetört karfiolt, és az egészet leturmixoljuk.
  4. A levest újból felforraljuk, ízlés szerint fűszerezzük, majd hozzáadjuk a reszelt sajtot, és felolvasztjuk benne. A félretett egész karfiolrózsákat visszaszedjük a levesbe, és összemelegítjük.
  5. A darált húst összedolgozzuk a többi hozzávalóval, a masszából kis golyócskákat formázunk, és a felhevített zsíron két részletben kisütjük.
  6. A levest tányérokba merjük, néhány húsgolyót szedünk bele, és megszórjuk aprított metélőhagymával.



2013. november 22.

Sajtos-túrós puffancs







Ezt a receptet még 3 éve mentettem el az egyik ismert receptgyűjtő oldalon, de azóta se készült el. Most valahogy kikandikált a receptkönyvem virtuális lapjairól, és ennek nagyon megörültem, mert a hűtőben még volt negyed kiló házi túróm – szerintem pont azon gondolkodott, hogy puffanccsá kellene átlényegülnie. :D Ahogy olvastam a recept alatti hozzászólásokat, megakadt a szemem Ági barátnőm kommentjén, ui. ő is felfigyelt rá. Azt nem tudom, végül sort kerített-e az elkészítésére, de ha nem, akkor most már talán esélyesebb a dolog. Örömmel ajánlom hát neki és mindazoknak, akiknek a képek alapján most megtetszett.
Kicsit tartottam tőle, hogy a sajt itt-ott kifolyik majd, de a pufik rácáfoltak, mert olyan pöpecül megsültek, hogy csak na. :)
Utólag csak azon mosolyogtam, hogy nálam mostanában jó pár recept nevében benne van, hogy „sajtos...” :D Hiába na, sajtból sosem elég! ...meg tejfölből. :D

A számát sem tudom, azóta hányszor került már asztalra, annyira megszerettük, sőt kedves barátainknál is nagy népszerűségnek örvendenek ezek a golyóbisok. :) Mi többnyire főételként esszük, de meleg előételnek is el tudom képzelni. :)




 
Hozzávalók 30 darabhoz:

Puffancshoz:
25 dkg túró
25 dkg reszelt sajt (pl. Pannónia, Maasdamer)
2 tojás
6-8 dkg fehér tönkölybúzaliszt vagy finomliszt
1 csapott tk. só
őrölt fekete bors
kókuszolaj a sütéshez

Tálaláshoz:
30 dkg tejföl
1 gerezd fokhagyma
1 kis lila hagyma fele
csalamádé
bébiuborka

elkészítés:

  1. A villával felvert tojásokat sóval, borssal ízesítjük, majd alaposan összekeverjük a túróval.
  2. Hozzáadjuk a reszelt sajtot, majd kanalanként a lisztet, és alaposan összedolgozzuk. A masszából diónyi golyókat formálunk.
  3. Egy nagy serpenyőben annyi kókuszolajat hevítünk, amennyi ellepi a golyókat, és fakanaállal többször megmozgatva, minden oldalukon pirosra sütjük a pöfetegeket.
  4. A kész golyóbisokat konyhai törlőpapírra szedjük, hogy leitatssukk róluk a fölösleges zsiradékot.
  5. A tálaláshoz a tejfölt elkeverjük a zúzott fokhagymával, a felaprított lila hagymával, és a csalamádéval, valamint a bébiuborkával együtt a puffancsokhoz kínáljuk.
Tipp:
  • A masszához aprított zöldfűszereket, fokhagymát is keverhetünk. 
  • Édesen is ehetjük – a savanykás lekvárok kifejezetten illenek hozzá (pl. meggydzsem, bodzalekvár, ribizlilekvár). Ez esetben egy kicsit kevesebb sóval készítsük!












2013. november 20.

Zöldségkrémleves sajtos crostinivel





Végérvényesen elhatároztam, hogy fogyókúrázom, ui. éppen 10 kilóval vagyok nehezebb, mint 5 évvel ezelőtt. (Nem ecsetelem, mit érez egy magára valamit is adó nő, ha látja a korábbi fényképeit, amiken még a vékony énje pózolt.) Mivel nem vagyok híve a test sanyargatásának, ezért nem akartam durva diétába fogni, csupán kicsit kevesebbet és egészségesebben szeretnék enni, és mellette jóval többet mozgok majd. Na és persze le kell mondanom az esetenként befigyelő zsemlevacsiról.
A Kutyafül már bizonyított a hízásban való partnerség terén, de most úgy tűnik, a fogyásban is a társam lesz. Sajnos mindketten tésztamániások vagyunk, legyen az kelt vagy főtt tészta vagy épp süti. Már pedig mi érthetetlen módon :D elsősorban ezektől hízunk. A kedvenceinket most sajna háttérbe kell szorítani, ill. jóval kevesebbet szabad belőlük enni.
Talán néhány embernek már feltűnt, hogy a receptjeim között csak elvétve találni zöldségekből készült ételeket. Ennek pedig az az oka, hogy hadilábon állok velük. Pontosabban ma már egyre többféle zöldet vagyok képes lenyelni, de még mindig nem ápolok velük felhőtlen kapcsolatot, néhány kivételtől eltekintve. Az sem mindegy, hogy van elkészítve egy zöldségekből lévő étel, mert pl. amíg magában nem eszem meg a paradicsomot, addig paradicsomszósznak vagy totálisan szétfőve, lecsóban nagyon szeretem. Így bizony nehéz egészségesen táplálkozni, hiszen ember legyen a talpán, aki ki tudja találni, hogy készítse el úgy, hogy én azt jóízűen megegyem.
Egy napsütéses novemberi napon elindultunk hát a fogyókúrázás rögös útján, és első lépésként zöldséglevest akartam főzni. A répát csípem egy ideje, na de egy tisztességes zöldségleveshez ez édeskevés. Répa-Rézi elég magányos lenne gyökér meg zeller nélkül, ezért muszáj volt ezt a két fura ízű képződményt is belefőznöm a levesbe, mert leveskockából ugyebár nehéz lenne krémlevest kreálni. Mire a leves megfőtt, és a fűszerek is hozzájárultak, hogy meg merjem kockáztatni a kóstolást, igencsak elcsodálkoztam, milyen jóízű lett. Fura, de pépesítve szinte minden zöldség lecsúszik a torkomon, így ez az édeskés ízű krémleves is. És még jól is esett. Az a 2-3 kis crostini, amit mellé ettem, pedig igazán nem számít bűnnek, pláne a déli órákban.




Hozzávalók 4 személyre:

2 sárgarépa
1 hosszabb szál gyökér
1 kis zellergumó
1 csokor petrezselyemzöldje
1 fej vöröshagyma
1 tk. szárított vagy 3-4 szál friss kakukkfű
2 babérlevél
6 zsályalevél
6 gerezd fokhagyma
2 ek. olívaolaj
2 tojássárgája
1 dl tejszín

őrölt fekete bors

7,5 dkg Bergkäse sajt
12 szelet teljes kiőrlésű bagett vagy Graham zsemle

elkészítés:

  1. A leveszöldségeket megtisztítjuk és a petrezselyemzölddel együtt felaprítjuk.
  2. A zsályát megmossuk, csíkokra vágjuk, és 1 evőkanál olívaolajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és 1 percig pirítjuk.
  3. A megtisztított, felaprított vöröshagymát lábasba téve, 1 evőkanál olívaolajon megdinszteljük, rátesszük a zöldségeket, és alaposan összekeverjük. Felöntjük 1,2 liter vízzel, és beletesszük a zsályás fokhagymát.
  4. A friss kakukkfüvet megmossuk, leveleit letépkedjük, és a babérlevéllel együtt a zöldségekhez adjuk.
  5. A levest felforraljuk, és kis lángon puhára főzzük a zöldségeket. Kivesszük belőle a babérlevelet, és elzárjuk alatta a lángot.
  6. A levest leszűrjük, a puhára főtt zöldségeket pürésítjük, majd a zöldségpürét visszatesszük a levesbe. (A levest nem kell leszűrnünk, ha botmixert használunk.)
  7. A tojássárgákat elkeverjük a tejszínnel, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett a forró leveshez csorgatjuk, és sóval, borssal fűszerezzük.
  8. A crostinikhez a sajtot lereszeljük, a kenyérszeletekre szórjuk és 220°C-ra előmelegített sütőben hőlégkeveréssel pár perc alatt aranybarnára pirítjuk. A sajtos crostiniket a leveshez kínáljuk.






2013. november 18.

Körteszeletek kókuszbundában, csokoládészósszal





A kertünkben van néhány különböző fajtájú körtefa, igazi bio, mert abszolút nincsenek permetezve. Ennek köszönhetően szinte mindet megszúrta a darázs. Nem is jutottunk hozzá túl sok ép körtéhez az idén. A kései érésű, kerek formájú, keményebb körtéink viszont egész jó állapotban voltak, ezért hoztam haza belőlük 2-3 kilót. Készült belőle süti és kompót, valamint ez az egyszerű, nem túl hizlaló desszert. Jó párosításnak bizonyult a kókusszal és a csokival. Akár még az esti órákban is különösebb szégyenérzet nélkül majszolhatjuk. Oda se neki, hogy van benne egy kis tejszín is! :)




Hozzávalók 2-4 személyre:

Kókuszbundás körtéhez:
2 közepes, keményebb fajta körte
1 citrom leve
finomliszt
1 tojás
kókuszreszelék
3 ek. vaj
porcukor a tálaláshoz

Csokoládészószhoz:
10 dkg étcsokoládé
kb. 1 dl tejszín
cukor (elmaradhat)

elkészítés:
  1. A tejszínt felforraljuk, majd a tűzről levéve beletesszük az összetördelt csokoládét, és kevergetve felolvasztjuk. Ha szükséges, édesíthetjük.
  2. A körtét meghámozzuk, nyolcadoljuk és meglocsoljuk a citromlével. Lecsepegtetjük.
  3. A körteszeleteket először lisztbe, majd felvert tojásba, végül pedig kókuszreszelékbe forgatjuk, és a kókuszos panírt jól rányomkodjuk.
  4. Serpenyőben vajat hevítünk, és a körtéket mindkét oldalukon aranybarnára pirítjuk (közben pótoljuk a vajat, ha szükséges). Tálaláskor meghintjük porcukorral, és a csokoládészószt mellé kínáljuk.





2013. november 16.

Sajtos krumplikrokett





A vasárnapi ebédből kimaradt egy kis krumplipüré, de kedvem támadt más formában felhasználni. Mivel a krokettet nagyon szeretem, és rendszerint ezt rendelem köretnek, ha étterembe megyünk, ezért most eszembe jutott, hogy miért ne készíthetném el itthon is. Egyszer régen már megpróbálkoztam vele, de azóta a feledés homályába veszett. Itt volt hát az idő, hogy újra asztalra tegyem. Csak egy kis sajtot kevertem még hozzá, és így még jobban ízlett.
Hagyományosan köretként vagy valamilyen mártogatóssal, magában is fogyaszthatjuk.




Hozzávalók kb. 26 darabhoz:

50 dkg hagymás-borsos krumplipüré
2 tojássárgája

őrölt fekete bors (ha a krumplipüré nem borsos)
5 dkg trappista sajt
10 dkg finomliszt
zsemlemorzsa a forgatáshoz
napraforgóolaj a sütéshez

elkészítés:
  1. A krumplipürét alaposan összekeverjük a tojássárgájákkal, a sajttal, és ha szükséges, megfűszerezzük.
  2. Hozzáadjuk a lisztet, és lágy, de gyúrható állagú tésztává dolgozzuk. 10 percig pihentetjük.
  3. A tésztamasszából kisebb darabokat csippentünk ki, és nedves kézzel, két tenyerünk között meghengergetjük a kroketteket.
  4. Zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, forró olajban aranybarnára sütjük, miközben fordítunk rajtuk, hogy egyenletesen süljenek. Sütés közben mérsékeljük alatta a lángot.
  5. A kész kroketteket papírtörlőre szedjük, majd köretként vagy magában, valamilyen mártogatóval együtt tálaljuk.
Tipp:
A krokettet kevés olajjal megspriccelve, sütőben is megsüthetjük.






2013. november 14.

Édes túrós krumplinudli vörös áfonyás körtekompóttal





Nem volt itthon semmilyen édesség, de a vasárnapi sütitől még 2 nap választott el. Ezért muszáj volt készítenem valamit, ami kielégíti az édesség iránti vágyunkat. A krumplis nudli épp jó erre a célra, hiszen édesen is el lehet készíteni, és a tésztájába pl. túrót is tehetünk. Maga a nudli csak enyhén édeskés, de porcukorral megszórva kellemes ízű desszert kerekedett belőle.




Hozzávalók 4 személyre:

Kompóthoz:
25 dkg keményebb körte (tisztítva mérve)
5 dkg aszalt vörös áfonya
½ citrom leve
5 dkg cukor
1 vaníliarúd
2,5 dl + 2 ek. víz
1 ek. étkezési kukoricakeményítő

Nudlihoz:
75 dkg krumpli
25 dkg sovány túró
2 tojás
1 citrom reszelt héja
1 ek. cukor
egy csipet só
12,5 dkg finomliszt
5 dkg vaj a pirításhoz

Tetejére:
3 ek. darált dió vagy mák
3 dkg vaj
porcukor

elkészítés:

  1. A meghámozott, magházától megfosztott körtéket feldaraboljuk és meglocsoljuk a citromlével. A keményítő kivételével a többi hozzávalóval együtt lábasba tesszük, felöntjük a vízzel, felforraljuk, és kb. negyedórát főzzük.
  2. A keményítőt 2 evőkanál vízzel simára keverjük, a kompóthoz adjuk és újra felforraljuk. Elzárjuk alatta a lángot, és langyosra hűtjük.
  3. A krumplit héjában megfőzzük, leszűrjük, kicsit hűlni hagyjuk, majd meghámozzuk és áttörjük. Hűlni hagyjuk, majd jól összedolgozzuk a többi hozzávalóval. Lágy tésztát kell kapnunk.
    Innentől kétféleképpen járhatunk el:
    a) A fele mennyiségű vajat felhevítjük. A tésztamassza feléből 2 teáskanál segítségével nudlikat formázunk (így kisebbek lesznek, és könnyebben átsülnek), és a vajon minkét oldalukon aranybarnára pirítjuk, miközben többször átforgatjuk. A kész nudlikat konyhai papírtörlőre szedjük. A többi tésztával is a leírt módon járunk el. (Nekem ezzel a módszerrel jobban ízlett.)
    b) A nudlikat 2 evőkanál segítségével megformázzuk, majd forrásban lévő vízben kifőzzük. Leszűrjük, lecsepegtetjük, és a vajon két részletben megpirítjuk.
  4. A tetejére szánt vajat serpenyőben habosra hevítjük, hozzáadjuk a diót/mákot, és átforgatjuk.
  5. A nudlit tányérokra szedjük, meglocsoljuk a vajas dióval/mákkal, meghintjük porcukorral, és mellészedjük a kompótot.







2013. november 13.

Fűszeres-sajtos kenyér

 

 


 
Az utóbbi időben állandóan kalácshoz hasonló tésztájú zsömlét sütök, és a kenyér valahogy háttérbe szorult. Pedig milyen jó látni, amikor kisül, és az ember kíváncsian és mohón megszegi, hogy vajon milyen lett a belseje – az ízéről nem is beszélve! :) Így aztán most megint kenyeret készítettem, és örömmel kísérleteztem a hozzávalókkal. Az eredmény egy finom, fűszeres kenyér lett, amit jóízűen falatoztam ebéd gyanánt egy kis vajjal, szalámival és lila hagymával.

 


Hozzávalók 35 cm hosszú sütőformához:

45 dkg fehér kenyérliszt
15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
10 dkg reszelt trappista sajt
1 ek. majoránna
1 púpozott tk. őrölt kömény
1 csapott ek. só
1 tk. cukor
2 ek. olívaolaj
3 dkg friss élesztő
kb. 2,5 dl víz
1 dl tej

elkészítés:
  1. A langyos, cukros tejben 1 evőkanál kenyérliszttel csomómentesre keverjük az élesztőt, és egy kis liszttel betakarva felfuttatjuk.
  2. A fűszerekkel, reszelt sajttal vegyített lisztkeverékhez hozzáadjuk az olajat, a felfutott élesztőt, a langyos vizet, és lágy tésztává dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen megkelesztjük.
  3. A megkelt tésztát finoman átgyúrjuk, majd újabb fél óra kelesztés után lisztezett munkalapon a kezünkkel téglalap alakúra kihúzzuk (az egyik oldala akkora legyen, mint a sütőformánk).
  4. A tésztát feltekerjük, a végeit eldolgozzuk, kissé aláhajtjuk, és a kivajazott, liszttel beszórt sütőformába tesszük. A tetejét meghintjük liszttel, ferdén bevágjuk, és letakarva 20 percet pihentetjük. Ezután vízzel bespricceljük.
  5. A kenyeret 220°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, majd a hőfokot 190°C-ra csökkentve megsütjük.
  6. A kész kenyeret 5 percig a formában hagyjuk hűlni, majd kivesszük belőle, és rácsra téve teljesen kihűtjük.
sütési mód: alul-felül sütés
sütési idő: kb. 40 perc


 




2013. november 11.

Fehérboros-sajtos burgonyafelfújt





Az egész krumpli-dolog úgy kezdődött, hogy amióta Anya újra itthon van, az ő kívánságára hol rakott krumplit, hol meg brassói aprópecsenyét készítettem, és aztán megfogalmazódott bennem, hogy a fent említett egytálételeket leszámítva mostanában szinte sosem eszünk krumplit. Valahogy kimaradt a repertoárból. Pedig szeretjük, és régebben hetente készítettem belőle valamit. Úgy éreztem, ki kell engesztelnem őburgonyaságát. :D Sorra készültek hát a krumplis ételek, így most ez a burgonyafelfújt is, amit eredetileg tartiflette-nek hívnak. Hangzatos név, de én nem nagyon szeretek ilyen elnevezéseket használni. Persze néha előfordul, de aminek lehet, annak inkább magyar nevet adok.
A camambert típusú Reblochon sajt teljesen ismeretlen előttem, hiszen nem vagyok sajtszakértő, és elég ritkán is próbálok ki új ízeket a sajtok kapcsán, ezért helyettesítettem a jól bevált Maasdamer sajttal. Az biztos, hogy a Reblochontól és a Crème fraîche-től kicsit más lenne ennek az ételnek az íze, de nekünk így is tetszett. Én még meg is lepődtem, mert nem szeretem a főtt krumplit, de ezzel a boros-tejfölös szafttal még nekem is nagyon ízlett – krémesen lágy lett.  Köretként is fogyaszthatjuk.




Hozzávalók 4 személyre:

80 dkg krumpli
2 kis fej lila hagyma
1 fej vöröshagyma

15 dkg füstölt szalonna
1 ½ ek. vaj

őrölt fekete bors
2 dl száraz fehérbor
15 dkg tejföl (eredetileg Crème fraîche)
20 dkg tejszínes sajt (vagy Maasdamer, esetleg Pannónia sajt - eredetileg Reblochon de Savoie vagy Raclette)


elkészítés:

  1. A krumplit héjában megfőzzük, leszűrjük, lehéjazzuk és felszeleteljük.
  2. A felkockázott szalonnát a felhevített vajon ropogósra sütjük, hozzáadjuk a vékony karikára szelt hagymát, és aranybarnára pirítjuk.
  3. Rátesszük a krumpliszeleteket, mindkét oldalukon megpirítjuk, és sóval, borssal fűszerezzük. Hozzáöntjük a bort, 5 percig főzzük, majd belekeverjük a tejfölt.
  4. A boros-tejfölös krumplit hőálló tálba szedjük és elrendezzük rajta a szeletekre vágott sajtot.
  5. A tálat betakarjuk alufóliával, 175°C-ra előmelegített sütőbe tesszük 20 percre, majd kivesszük a sütőből, és a megolvadt sajtot a krumpli alá forgatjuk. Alufólia nélkül további 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.